2024. június 17. hétfő Laura, Alida
Új őrület hódít: egyre többen ültetnek ilyen zöldségeket Magyarországon is

Új őrület hódít: egyre többen ültetnek ilyen zöldségeket Magyarországon is

Nagy Z. Róbert
A gyümölcsfajtákat már régóta szaporítják oltással, melynek során az alany ellenállósága és jó növekedési tulajdonsága összeadódik a ráoltott nemes rész ideális termőképességével. A kertészeti üzemekben a zöldségpalánták oltással történő összenövesztése is már jó ideje bevett gyakorlat, ám oltott zöldségpalántákat a kiskerttulajdonosok részére csak néhány éve kezdtek el árusítani a kertészetek.

Kettőből lesz egy, de az kiváló tulajdonságokkal rendelkező

Míg a hagyományos palánták ára többnyire ezer forint alatt van, az oltott palánták ára ennek kétszerese, háromszorosa is lehet, ami nem csoda, hiszen ezek nevelésével jóval több a munka, és a többletköltség. Magról felnevelik az alanynak való növényt és szintén magról felnevelik a nemest, majd a nemes hajtását ráoltják az alany gyökerére. Ahhoz, hogy a két növényi rész összenőjön nagyon pontosan szabályozott körülmények kellenek, és az is fontos, hogy a nemes és az alany ugyanolyan vastagságú legyen - és itt még nem érünk a végére a kompatibilitás követelményeinek. A zöldségoltványok számos előnnyel rendelkeznek a saját gyökerű növényekkel szemben, de ennek ára van, hiszen megnövekszik a költség, mert két növényből „készítünk” egyet.

Mindenki mást akar

A kertészeti termékek piacán a termesztők, kereskedők és a fogyasztók elvárásai és érdekei sokszor nem egészen azonosak. A termesztőknek a legfontosabb egy fajta esetén a megfelelő mennyiségű és biztos hozam, továbbá a kórokozókkal és kártevőkkel szembeni ellenállóság. A felvásárlóknak, kereskedőknek a termések egyöntetűsége, mérete, tárolhatósága, valamint a kinézet a prioritás. A vásárlók pedig a jó ízt és állagot, emellett pedig az egészségre gyakorolt kedvező hatást értékelik, és mindemellett az alacsony ár is elvárás részükről. Az oltás technológiájának terjedését a zöldségtermesztésben az egyre több újonnan felmerülő termesztői igény fokozta. Ilyenek voltak a vetésforgó elhagyásának igénye, a talajfertőtlenítő szerek mellőzése, a stresszt tűrőbb növények iránti igény erősödése. Magyarországon több zöldségfaj oltásával foglalkoznak kisebb-nagyobb mértékben: a paprikát paprika alanyra, a görög- és sárgadinnyét, valamint az uborkát tök alanyra, a paradicsomot és a tojásgyümölcsöt pedig paradicsom alanyra oltják.

Az oltványos termesztés hátrányaként elsősorban az oltvány magas árát említik, másik hátránya, hogy hosszabbodik a palántanevelés ideje. Ám ezeket sok előny ellensúlyozza. Az oltott növények jobb lombmegújuló képességgel rendelkeznek, így a termesztési és betakarítási idő is hosszabbá válik. Az oltás növelheti a szárazsággal szembeni ellenálló képességet, a növény hatékony vízhasználatát és a növekedő képességét is javítja. Az oltványok jobban tűrik az időjárás okozta stressz hatásokat, kevésbé fogékonyak a hidegben fertőző kórokozókra, ezért kiültetésük is előrébb hozható. Egyes esetekben a korábbi kiültetés korábbi betakarítási kezdést is eredményezhet. Az alany erőteljesebb gyökérzete aktívabb enzimeket tartalmaz, mint a saját gyökerű növényeké, ezért az oltott növény könnyebben veszi fel a tápanyagokat. A nagyobb gyökérzet erőteljesebb növekedést is okoz, így akár csökkenthető a kiültetett palánták száma is.

Az oltás egy nagyon régi módszer

Az oltást a fás szárú növények esetén már több mint 3500 éve alkalmazza az emberiség, de a lágy szárú növények oltása jóval később kezdett kialakulni és elterjedni. Az oltás első említése, egy VI. századi kínai forrásban található meg a tök és uborka kapcsán. Európában hobbiszinten már a múlt század elején alkalmazták a zöldségnövények oltását, de a módszer széles körű elterjedése csak a 1980-as években történt meg. Először Dél-Európai országokban kezdték el az oltott dinnyék üzemi mértékű termesztését. Az ezredfordulóra az oltott görögdinnye állománya ezekben az országokban már elérte a 80 százalékot.

A jó tulajdonságok adódjanak össze

Az oltott növényben az alany és a nemes tulajdonságai összeadódnak - szerencsés esetben mindez a csak a jó tulajdonságokra vonatkozik. A megfelelő alany kiválasztása még a termés minőségét is befolyásolhatja. Az alany-nemes affinitás azaz a két rész közötti összehang igen fontos, mert ez túl-, vagy alul növekedést eredményezhet, ami miatt a vízellátás és a tápanyagellátás is csökken az oltványban, ez pedig hervadáshoz vezet. Az alany és a nemes közti kompatibilitásnak stabilnak és nagyfokúnak kell lennie, ami kapcsolódik a rendszertani rokonsághoz. Az oltási inkompatibilitás nem egyenlő az oltási hibával, hiszen ezt gyakran a környezeti tényezők, vagy nem megfelelő technikával és precizitással végzett oltási művelet eredményezi. Az inkompatibilitás mindig a korai fázisban következik be, amikor valamiért nem alakul ki szállítószöveti kapcsolat az oltás után a két növény között.

Okok az oltásra

Paradicsomnál az oltványok hasonló ellenálló képességgel rendelkeznek, mint a nem oltott növények, csak a növekedés gyorsaságában és a gyökér ellenálló képességében különböznek. Az alany fajtáját a nemes növekedési ereje, a talaj típusa és a termesztés helyszínén található körülmények szerint kell kiválasztani. A paprikának nincs igazi speciális alanya, erősebb gyökérzetű vad fajokra oltják. E fajnál az oltás fő célja a talajlakó kórokozók és kártevők elleni védekezés. Az uborka oltvány előállításnál többféle tökalany is szóba jöhet. Ezek előnye, hogy a tökalany jóval nagyobb gyökérzetet fejleszt, mint a nemesként használt uborka, ezáltal több vizet, tápanyagot képes juttatni a nemesnek. Így a termés mennyisége akár 30-40 százalékkal is emelkedhet.

Sárgadinnye oltásakor szintén az alany előnyös tulajdonságai közé tartozik, hogy az fuzárium és fonálféreg ellenálló legyen, erőteljes gyökérzetet neveljen, a hideg mellett tűrje a hőstresszt is. Erre alkalmasak az interspecifikus tök alanyok, melyek erőteljes növekedésüknek, jó kompatibilitásuknak, valamint jó betegség-ellenálló képességüknek köszönhetően a sárgadinnye számára megfelelő alanynak bizonyultak. Görögdinnyénél az alany fajtája hatással van az oltvány növekedésére és terméshozamára is. Az oltással elérendő cél lehet görögdinnyénél a talaj magas sótartalmának a tűrése, hidegtolerancia, fuzárium, fonalféreg tolerancia.

Az oltással a termés íze, beltartalma is módosítható

Az oltás hatással van a virágzás dátumára és a betakarítási időre is, ezért a betakarítási idő pontos megtervezése elengedhetetlen a termesztő számára. Egyes tapasztalatok szerint, hogy az oltás bizonyos esetekben pozitívan hat a termések minőségére, mások ellenkezőleg, az oltás hátrányaként említik meg a beltartalmi értékek romlását. A számos ezzel kapcsolatos ellentmondó tapasztalat arról, hogy termés minősége mely irányba változik az oltás hatására, akár annak is tulajdonítható, hogy a termesztés különböző körülmények között zajlik más-más területeken, eltérő alany-nemes kombinációt alapul véve, valamint a termést is más időpontban takarítják be. Görögdinnye esetében kutatók arról számoltak be, hogy az oltás javítja a terméshús keménységét.

Az oltás a termesztésben sokkal nagyobb termésbiztonságot jelent, és az oltott egyedek nagyobb termésátlagokkal jellemezhetőek, mint a saját gyökerű növények, ami a kezdetben fellépő többletköltségeket is hatékonyan tudja kompenzálni. A zöldségek oltásának számos előnye ellenére az elterjedését több tényező is hátráltatja. Ilyenek a növekvő munkaerőköltség és munkaerőhiány. Az oltás hazánkban egy alternatív eljárásnak számít a zöldségnövények esetében, hiszen e módszer sokkal elterjedtebb, ha gyümölcsfákról vagy dísznövényekről esik szó.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?