2024. május 30. csütörtök Janka, Zsanett
Már nem a kukorica a magyar földek sztárja? Így taszíthatják le a trónjáról

Már nem a kukorica a magyar földek sztárja? Így taszíthatják le a trónjáról

Folyamatosan csökken a gabonafélék betakarított területe és termésmennyisége Magyarországon. A KSH adatai szerint, míg 2018-ban 2,36 millió hektár területről történt betakarítás, addig 2022-ben ez már csak 2,25 millió hektár volt, és a termésmennyiséget tekintve is zuhanás figyelhető meg, a 2018-as 14,93 millió tonnához képest 2022-ben már csak 9,07 millió tonnát sikerült betakarítani itthon. A kukorica 2022-es fekete éve egyértelműen ront a statisztikán, akkor ugyanis 816 643 hektárról, mindössze 2,78 millió tonna termény került betakarításra, ami azt is jelenti, hogy 1,67 millió tonna termés behozatalára volt szükség. A termésátlagokat se búzából, se napraforgóból, se repcéből nem sikerült növelni 2018 óta Magyarországon, azaz 2022-ig folyamatos csökkenés tapasztalható a fő szántóföldi növényeink mennyiségét illetően -tájékoztatta az Agrárszektort a KSH.

Magyarország mezőgazdaságának termelési szerkezete egyértelműen a szántóföldi növénytermesztés irányába tolódott el. Az egyre szélsőségesebb időjárás azonban évről évre jobban megmutatja arcát az ágazatban, hiszen például 2022 rendkívül száraz volt a korábbi évekhez viszonyítva, és sajnos a jövőben gyakrabban előfordulhatnak hasonló időszakok, ami egyértelmű jelzés arra vonatkozóan, hogy újra kell gondolni a termelési szerkezetet és a technológiákat hazákban. A KSH adatai szerint, míg 2018-ban 2 367 962 hektár területről történt betakarítás idehaza, addig 2022-ben ez már csak 2 247 100 hektár volt, és a termésmennyiséget tekintve is csökkenés figyelhető meg, hiszen a 2018-as 14 931 927 tonnához képest 2022 máe csak 9 076 817 tonnát sikerült learatni az országban.

2022-ben a főbb szántóföldi növények termése jelentősen elmaradt az előző évitől a brutális szárazság miatt Magyarországon. A legnagyobb mennyiségben betakarított búzából 21 százalékkal, az aszálynak leginkább kitett kukoricából 57 százalékkal kevesebbet arattak hazánkban. A napraforgó hozama termőterületének bővülése ellenére 29 százalékkal, a korábbinál kisebb területen termesztett repcéé pedig 31 százalékkal csökkent tavaly. 2018 óta jócskán visszaesett a gabonafélék össz-termésátlaga itthon, akkor még hektáronként 6 310 kilogramm volt, 2022-ben azonban már csak 4040 kilogramm. 2021-hez képest gabonából több, mint ötmillió tonnával kevesebb (8,8 millió tonna) termett 2022-ben - tudta meg az Agrárszektor a KSH-tól.

Leáldozóban a kukoricának?

A 2021. évi rekordtermés után 15 éves mélypontot jelentett az Európai Unióban a 2022-ben betakarított kukorica mennyisége. A szárazság leginkább ezt a növényt sújtotta, és tavaly a 27 tagállamban összesen közel 52 millió tonna kukorica termett, ami a 2021. évinél 29 százalékkal kevesebb. A legtöbb kukoricát már harmadik éve Franciaországban gyűjtötték be (10,9 millió tonnát), míg a második helyen Lengyelország áll (8,5 millió tonnával), ahol kevés más országhoz hasonlóan növekedést sikerült realizálni a termésmennyiségben 2021-hez képest. Magyarország az unió legnagyobb arányú, 57 százalékos mennyiségi visszaesését produkálta, így a 2,8 millió tonnás eredménnyel az előző évi negyedik hely után már csak a hetedik helyet foglalta el a tagországok rangsorában tavaly. De jelentős terméscsökkenés történt Romániában, Szlovákiában és Svédországban is. A legkedvezőbb hozamot 2021-hez hasonlóan Spanyolország produkálta, közel 11,5 tonna hektáronkénti eredménnyel, a legalacsonyabbat pedig Románia és Magyarország (hektáronként 3 illetve 3,4 tonnával).

Az utóbbi években eléggé felemásan alakult a kukorica helyzete Magyarországon, hiszen míg 2018-ban 939080 hektárról 7 976 941 tonna került betakarításra hazánkban, 2019-ben már 1 027 592 hektárról takarítottak be 8 277 813 tonna növényt. A termőterületet tekintve 2020-ban volt egy kis csökkenés, érdekes azonban, hogy az előző évhez képest a termésmennyiség viszont nőtt.  Az még különösebb, hogy 2021-ben  már 1 054 566 hektárról takarítottak be kukoricát, ugyanakkor a termésmennyiség mindössze 6 462 205      tonna volt. A 2022-es év azonban a kukorica fekete éve volt itthon, hiszen az utóbbi évek legkisebb termőterületéről, 816 643 hektárról, mindössze 2 781 774 tonna termény került betakarításra, ami az előző öt év átlagától 63 százalékkal maradt el. 

A tendencia természetesen a termésátlagokban is meglátszik, 2018-ban még hektáronként 8490 tonna kukorica termett Magyarországon, 2019-ben 8060 tonna, 2020-ban 8580, majd beindult a csökkenés, 2021-ben már csak 6130, 2022-ben pedig hektáronként 3410 tonna került betakarításra. Ez utóbbi a 2021. évihez viszonyítva 44, az utolsó öt év átlagához képest 55 százalékkal kisebb. Ilyen alacsony hozamra több mint ötven éve nem volt példa, ráadásul 2022-ben a kukorica termésátlaga még a búzáét sem érte el. Tavaly egyébként a kukorica termésátlaga a kisebb kukoricaterülettel rendelkező Zala és Vas (25, illetve 22 ezer hektár) vármegyékben lett a legnagyobb annak következtében, hogy az ország nyugati részén kisebb volt a csapadékhiány, mint keleten. A két legnagyobb betakarított területtel rendelkező alföldi vármegyében (Szabolcs-Szatmár-Bereg 98, Békés 76 ezer hektár) a termésátlag elmaradt az országostól.

Búzából is lehetne több és jobb

Jelentősen lecsökkent a búza termőterülete hazánkban 2018 óta, akkor 1 026 151 hektárról takarították be a terményt Magyarországon, 2022-ben azonban már csak 979011 hektárról. Ugyanakkor 2021-hez képest 58 ezer hektárral nőtt a terület. Érdekesség, hogy a 6,5 százalékkal nagyobb betakarított területen mindössze 4,2 millió tonna búza termett, ami a 2021. évitől 21, az előző öt év átlagától 20 százakékkal kevesebb. A 2022. évi 4,4 tonnás hektáronkénti termésátlag közel 26 százlékkal maradt el a 2021-es rekordtól.

A legtöbb búza tavaly Békés, valamint Fejér vármegyékben termett. Előbbi az országban megtermett mennyiségből 8,5, utóbbi 8 százalékkal részesedett. A terméshozam a dunántúli vármegyékben volt nagyobb, közülük is kiemelkedik Tolna (6,3 tonna/hektár), Somogy (6,1 tonna/hektár), Zala (5,9 tonna/ hektár). A legkisebb termésátlagok Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Pest vármegyékben voltak, az első vármegyében több mint 15, míg a második esetében 10 éve nem volt ilyen alacsony az átlag.

Mi a helyzet a napraforgó háza táján?

A KSH adatai szerint napraforgót 2018-ban 616951 hektáron termesztettek itthon, 2021 és 2022-ben azonban komoly növekedés történt a terület tekintetében, tavaly már 679595 hektáron termesztették a növényt. Magyarországon egy év alatt 4,1 százalékkal növekedett a napraforgó területe, így 5 év után ismét közel 700 ezer hektáron termesztették. Hiába azonban a nagyobb terület, a betakarított mennyiség 2018 óta folyamatosan csökken, akkor még 1 830 284 tonna volt, 2022-ben azonban már csak 1 286 195 tonna, ami az előző évinél 29 százalékkal kevesebb, hektáronkénti 1,8 tonnás hozam mellett. 

Magyarország az unió legnagyobb, 29 százalékos termésmennyiség-kiesésének ellenére is, a 2021. évivel egyezően, a 4. helyet foglalta el, 1,3 millió tonna betakarított napraforgóval, ami 14 százalékos részesedést jelent az uniós termelésből - derül ki a KSH jelentéséből. A kukoricaterméshez hasonlóan a környező országokban, mint például Romániában, Ausztriában és Szlovákiában a napraforgótermés mennyisége is elmaradt az előző évitől.

A repcéről sem feledkezhetünk meg

A repce betakarított terülte 2018 óta csökken hazánkban, akkor még 330561 hektár volt, 2022-ben azonban már csak 204563 hektár, amely így a 2021. évi területnagyságnál közel 55 ezer hektárral kevesebb volt. A betakarított összes termés 2018 óta 2022-re a felére csökkent, akkor 1 002 714 tonna volt, tavaly már csak 505 045 tonna, a kisebb területről 31 százalékkal kevesebb termést takarítottak be, mint 2021-ben. A termésátlag 2018-ban hektáronként 3030 tonna volt, 2022-ben 2470 tonna, ami az előző évitől 12, a 2017-2021-es évek átlagától közel 16 százalékkal maradt el - derül ki a KSH jelentéséből.

Lenne még potenciál a szójában

Ahogyan azt korábban az Agrárszektornak Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője elmondta, az utóbbi időszakban tapasztalható bizonytalan környezet miatt egyre több gazda gondolkodik el azon Magyarországon, hogy a megszokott napraforgó és kukorica helyett új növények termesztésébe kezd. Kiemelte, látványosan megnőtt a szója iránt érdeklődők száma hazánkban, ami részben annak köszönhető, hogy könnyebben és gyorsabban értékesíthető, és jóval kisebb az inputanyag-szükséglete. Emellett komoly - a termelési költség több mint negyedét fedező - extra támogatást kaphatnak azok, akik a szóját választják.

EZ IS ÉRDEKELHET

2022-ben minimálisan ugyan, de nőtt a szója betakarított területe hazánkban a KSH adatai szerint, hiszen míg 2018-ban 62118 tonna volt, 2022-ben már 66279 tonna. Ugyanakkor a betakarított mennyiség nem feltétlenül arányos a terület növekedésével, hiszen 2018-ban 181240 tonna került learatásra, 2019-ben már csak 169565, 2020-ban 165757, 2021-ben 156 580, 2022-ben pedig mindössze 134465 tonna szóját takarítottak be Magyarországon. Aggasztó, hogy egyre több szója érkezik be hozzánk külföldről, 2018-ban 155335 tonnát hoztunk be, 2022-ben már 174831 tonnát, viszont a kivitelünk a 2018-as 51400 tonnához képest 2022-re több mint a kétszeresére, 135141 tonnára nőtt.

EZ IS ÉRDEKELHET
Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?