Mintegy 2700 hektáron termesztenek cseresznyét hazánkban - írja közleményében a NAK. Területi eloszlásban Pest és Heves vármegye kiemelkedik 500 hektár feletti termőterülettel, de jelentős területek vannak Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun vármegyében is. A jó években mintegy 12-13 ezer tonna a termés, idén ennek csak 50-60%-ával számolnak a szakemberek, a Dunántúlon és a Duna-Tisza-közén nagyobb fagykárok keletkeztek, de keleten és délen sem ideális a helyzet.

Az idei cseresznyeszezon már megkezdődött a korai fajtákkal. A termőhelyek döntő többségén jelentős a kár, de a június közepe után érő fajtáknál is kisebb kieséssel számolnak. A vásárlók jellemzően a nagy méretű, 28 mm feletti, ropogós cseresznyét keresik, a késői érésű fajták július közepéig is elérhetőek.

Az EU-csatlakozás utáni pár évben megszűntették hazánkban a fajtakísérleteket, valamint a kataszteri rendszert. Utóbbi miatt nem kontrollálható, hogy adott helyre megfelelő gyümölcsfajok és fajták kerüljenek telepítésre, illetve adekvát gazdasági és technológiai javaslatok tételére sincs lehetőség. A hazai gyümölcsnemesítési szakma sajnos leépült, a fiatalok számára nem nyújt perspektívát, nagy részük elhagyta a pályát. A magyar gazdák alapvetően arra kényszerültek, hogy külföldi, főleg mediterrán fajtákat hozzanak be. Azonban mára annyira megváltozott az időjárás, hogy nemcsak a meleg teleket, hanem az akár tíz napon belül jelentkező 15 és -10 Celsius-fok közti különbségeket is bírniuk kellene a fajtáknak - de a jelenleg általánosan alkalmazottak arra nem képesek. Így évről évre szaporodnak a tavaszi fagykárok

- olvasható a közleményben.

A NAK idén elindít egy szakmai rendezvénysorozatot, ahol számos fontos gyümölcsfaj kapcsán releváns tájékoztatást ad a gazdáknak, a következő években várható ültetvénytelepítési pályázatokra is felkészítve őket. Az első ilyen rendezvény - június 15-én - a cseresznye témája köré épül, ahol a szervezők szeretnék ráirányítani a gazdálkodók figyelmét, hogy ne csak a koraiságra törekedjenek, mivel azon fajtáknál nagyobb a fagykockázat, hanem a közép és kései fajtákra is fókuszáljanak. Továbbá a sok eső az érő gyümölcsöknél repedéshez vezethet, másrészt a növényvédelmi költségek is magasabbak lehetnek. A cseresznyénél fóliával fedett háló is segíthet, aminek állami támogatása is megfontolandó. Ugyanis a termelés biztonsága lényegesen emelhető az intenzív, jég- és esővédő fóliával takart ültetvényeken, de ezek beruházási költsége magas. Szakmailag indokolt lehet az új ültetvényeken a speciális rovarvédő háló felszerelése is, ami tovább drágítja a beruházásokat.

Ahogy idén is, az elmúlt hat évből négyben a tavaszi fagyok tönkretették a hazai gyümölcstermesztés jelentős részét (köztük: kajszi, őszibarack, cseresznye, illetve valamelyest meggy, szilva, körte, alma; leginkább a korai fajtákat érintően). A NAK partner szervezetekkel együtt javaslatot készített arra, hogy milyen lépésekre lenne szükség a kockázatok mérsékléséhez.

Címlapkép forrása: NAK/Lévai Zsolt