Holnap van április 22., a Föld Napja. Ennek apropóján indított ismeretterjesztő programot az Országos Erdészeti Egyesület, a klímaváltozás és az erdők kapcsolatára felhívva a figyelmet.
Több hegyvidéki körzetben is, például Keszthely környékén, a megváltozott időjárási viszonyok miatt több ezer hektáron pusztuló fenyvesek helyett az őshonos lombos fafajok, főként tölgy, cser telepítése a feladat, ami a táj megszokott arculatát is megváltoztatja - jó irányba. Máshol a bükk került veszélybe, ahol teljesen visszaszorult, oda például gyertyános-tölgyest lehet telepíteni. A bükk jellemzően a 600 méter tengerszint feletti magasságú hegyvidék fafaja, de Zalában 300 méteres magasságban is jól érzi magát. Ezzel együtt a magyar földrajzi adottságok legfeljebb az erdőterület 8,8 százalékban nyújtanak optimális klímát a számára, ám ekkora területen sincs jelen a bükk - jegyzi meg az agrárszektor.hu által megkérdezett erdőmérnök. Hozzáteszi, a fenyvesek pedig általában nem valóak Magyarországra, nem csoda, ha pusztulnak. Telepíteni ezért már sehol nem telepítik őket.
A kidőlő, száradó mátrai fenyvesek helyébe szintén őshonos lombos fafajokból álló erdőt telepítenek a szakemberek. A gyertyános-tölgyes és bükkös társulások egyaránt megfelelőek erre a vidékre. Az erdőtervező megjegyzi, hogy egy dolog a tengerszint feletti magasság és másik a hegyoldal kitettsége. Ha az északi oldalon gyertyános-tölgyes van, akkora a déli oldalon már lehet, hogy csak a cser találja meg az életfeltételeit. A legszélesebb erdei klimatikus zónát az erdősztyepp teszi ki, ez 250 méteres magasság alatt számos fafajnak kínál megfelelő életteret. Ezt a zónát ma zömében a mezőgazdasági területek foglalják el. Itt találhatók a kocsányos tölgyesek, az égerlápok, a folyómenti puha- és keményfás ligetek is, a nem őshonos állományok közül az akácosok zöme és a nemes nyárasok.
Az agrárszektor.hu-nak nyilatkozó szakember emlékeztet rá, hogy az éghajlat folyamatosan változik, a mostanihoz hasonló folyamatoknak - nem is olyan régen - már egyszer szemtanúi lehettünk. "Sokan szó szerint a tavalyi hót is elfelejtik, de a feljegyzésekből pontosan tudjuk, hogy a negyvenes években már egyszer lejátszódott egy hasonló tömeges fenyőpusztulás Magyarországon, Sopron környékén. Az éghajlat egy bonyolult rendszer, a mikroklíma pedig egészen meglepő fajok megjelenését képes eredményezni. Nem megijedni kell a változástól, hanem megfelelő, átgondolt telepítésekkel alkalmazkodni hozzá".
