Nagy a baj: rendkívüli a helyzet Szegeden és Budapesten is
A Főkert adatelemzése szerint a főváros idős fáinak 35 százalékát elveszíthetjük a következő évtizedben.
A Főkert adatelemzése szerint a főváros idős fáinak 35 százalékát elveszíthetjük a következő évtizedben.
Az idei tavaszi ültetés során a legkisebb, 400 lélekszám alatti települések kapnak fákat, összesen 455 helyszínen 4550 darabot ültetnek e
Egy lengyel bükkfa lett Európa fája 2025-ben, míg a magyar induló, az egri platánfa, a 14. helyen végzett a versenyben.
A klímaváltozás olyan gyorsan zajlik, hogy a növényvilág, benne az erdei fafajok, nem képesek lépést tartani vele.
Egy magyarországi platánfára is lehet szavazni a 14. az Év európai fája versenyen.
A vad gyümölcsök a kiskertekben is jól érzik magukat, ráadásul többnyire növényvédelmet sem igényelnek.
Hazánkban a 21 állami erdészeti társaság területén folyó erdőtelepítési mintaprogram által eddig 1661 hektár új erdőterület jött létre.
Az újabb eset is jól mutatja, hogy a csalók azonos módszerrel, az ország több részén is próbálkoznak.
2019 óta az országfásítási program keretein belül 184 millió facsemetét ültettek el az országban.
A hegy- és dombvidékek üde erdeinek elegyfája, a kertészek egyik kedvence lett az Év fája 2025-ben.
A magyarországi kerttulajdonosok gyakran szembesülnek azzal, hogy nem tudják, mit tegyenek a portájukon álló idős vagy veszélyesnek ítélt fákkal.
A kecskefűz, a korai juhar és a rezgő nyár közül lehet választani, egészen november 20-ig.
Napjainkban többféle problémával is meg kell küzdenie a facsemete-termelőknek hazánkban.
A gyümölcsfák frizurájának őszi megigazítása nem csak a fák egészségének szempontjából fontos, hanem a terméshozamot is növeli.
A megfelelő szellőzés a fatárolóban kulcsfontosságú, hiszen a szabadon áramló levegő segíti a fa száradását.
2024-ben drasztikusan csökkent a tűzifa iránti kereslet, ennek fő oka a korábban bevezetett hatósági áras tűzifaprogram.
Egyre gyakoribbak a károkozó szélviharok és erdőtüzek, sőt aggasztóan terjed a szú is.
Faültetési mozgalom indult a múlt héten bekövetkezett Vas megyei katasztrófa emlékére.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.