Meglett a szavazás eredménye: őrület, miről döntöttek itthon
Az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját.
Az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját.
A túlszaporodott vadállomány miatt kipusztult egy kizárólag a Vértesben előforduló fafaj.
Dokumentumfilm mutatja be a KEFAG Zrt. válaszait a klímaváltozás kihívásaira a Homokhátságon.
Vészesen pusztul az erdőállomány Romániában, az okok között megtalálhatók környezeti és emberi tényezők is.
A klímaváltozás negatív hatásai alapjaiban kérdőjelezik meg az alföldi erdőgazdálkodás jelenét és jövőjét.
Az ország legidősebb és legnagyobb fáiról készül egyedülálló fotógyűjtemény, némelyik már az Árpád-korban is élt.
2025-ben az Ökotárs Alapítvány által megrendezett Év Fája versenyen a békéscsabai Emlékek fája győzött.
Egyre nagyobb problémát jelent a klímaváltozás és a károsítók a Budai-hegység erdeiben.
A természeti értékek megóvása érdekében folynak a munkálatok a Budai-hegység fenyveseiben.
Megkezdődött a KAP ST „Erdőtelepítés és fásítás támogatása” pályázati felhívás társadalmi egyeztetése.
Korábban nem látott mennyiségű támogatás érkezik Magyarországra az erdőterületek növelésére.
A világon mindenhol, így Magyarországon is visszaszorulóban vannak az erdők a megváltozott klíma miatt.
A hegy- és dombvidékek üde erdeinek elegyfája, a kertészek egyik kedvence lett az Év fája 2025-ben.
A hazai bükkösöket fel kell készíteni a klímaváltozásra és annak következményeire.
A kecskefűz, a korai juhar és a rezgő nyár közül lehet választani, egészen november 20-ig.
Bizonyára sokaknak feltűnt már a városok parkjait, utcáit járva, hogy a platánfák körül egy-egy komolyabb vihar után rengeteg levált kéregdarab van a földön.
Miért öntenek ma eurómilliókat digitális erdőkbe? Vajon a magyar erdészetek is tudnának a karbonkredit-piacból profitálni?
Lezárult a nagy verseny, most a Szekszárdi Remete berkenye lett az Év Fája 2023-ban.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.