Magyarország a távol-keleti régió és az Európai Unió közötti, egyre nagyobb áruforgalom logisztikai kedvezményezettje lehet - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, aki Kínában folytatott kétoldalú tárgyalásokat. Magyarország növelni kívánja a Kínába irányuló agrárexportot.
Fazekas Sándor egyeztetett a mélyhűtött kínai húskészítmények egyik előállítójának vezetőjével, és a feldolgozóipari együttműködési lehetőségekről tárgyalt Henan tartomány mezőgazdasági ügyekért felelős kormányzó-helyettesével. Kína a magyar agrártermékek tizedik legfontosabb felvevőpiaca, a Kínába irányuló magyar kivitel az elmúlt hat évben a nyolcszorosára nőtt, és az agráripari exporttermékek értéke eléri a 67 millió eurót.
Magyarország kész megismertetni a helyi kutatóintézetekkel a magyar gyümölcsfajtákat, valamint a termesztés-technológiai újításokat. A kínai élelmiszer-feldolgozás egyik központjaként működő tartomány, Henan - amely egyúttal Kína legnagyobb búzatermesztő régiói közé tartozik - nyitott a magyar élelmiszeripari technológiák, a GMO-mentes magyar élelmiszerek és a magyar vetőmag iránt - közölte a miniszter.
Ahogy az agrárszektor.hu korábban megírta, az az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint a Kínába irányuló teljes magyar élelmiszerexport 22,8 milliárd forintot tett ki 2016-ban. A legjelentősebb exportcikké a sertéshús vált: az AKI adatai szerint a Kínába irányuló magyar sertéshúskivitel tavaly 11,8 milliárd forintot (37,8 millió eurót) ért el, és ez csaknem 1500-szoros növekedésnek felel meg 2010-hez képest.
