A rendkívüli időjárást mi magunk is érzékelhetjük, elég csak az extrém szárazságra vagy az enyhe telekre gondolunk. Nem meglepő módon ezek óriási gondokat jelentenek a mezőgazdaság számára, melyekre a lehető leggyorsabb módon, hatékony módszert kell találni. Éppen ezért, az öntözésfejlesztésre is komoly hangsúlyt kell helyezni, hiszen az aszály miatt már nem várhatnak természetes segítséget a gazdák. A mesterséges öntözés azonban komplikált kérdés, ezt pedig a Kalocsa Térségi Öntözési Közösség vezetője, Szigeti Tamás és a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) Öntözésfejlesztési Főosztálya is megerősítette.
Új korszak kezdődik a mezőgazdaságban: így tennék hatékonyabbá az öntözést
Alig van öntözött terület az országban
Magyarországon az öntözött területek aránya nagyon alacsony, jelenleg mindösszesen 180 ezer hektár vízjogilag engedélyezett öntözhető terület van, és az öntözött terület nagysága 2020-ban nem érte el a 80 ezer hektárt, az országos mezőgazdasági terület 2%-át sem. A kutatások szerint azonban hazánkban a jelenlegi vetésszerkezet és vízkínálat mellett is közel 400 ezer hektár gazdaságosan öntözhető terület bevonására lenne lehetőség. Már több mint 30 éve kezdett el jelentősebben csökkenni az öntözéses gazdálkodások területének mérete és azóta is stagnál. Felmerülhet a kérdés, hogy mégis mi ennek az oka? A válasz nem egyszerű: az öntözéses gazdálkodásra való áttérés akkor térül meg és akkor lesz gazdaságos, ha minél nagyobb területen valósul meg - és ez az, amit megnehezít a jellemzően kis birtokméret. Ezt a méretbeli strukturális eltérést oldhatja meg a jelenleg is folyamatban lévő öntözési közösségek megalakulása, ahol a termelői összefogás hatására létrejövő nagyobb birtokméreten gazdálkodók számára is egy megtérülő beruházás valósul meg, és ezáltal az állami vízszolgáltató számára is kezelhető vízigény gyűlik össze.
Ám nem ez az egyetlen probléma, hiszen az egyik legnagyobb fejtörést nem más okozza, mint az idő. Ugyanis, egy öntözésfejlesztési beruházás hosszú időtávban tud működni és megtérülni, ám jelentős költségekkel jár az öntözéses gazdálkodásra áttérő beruházó számára. A mezőgazdasági termelésben résztvevő földhasználók nagy része viszont bérelt területen gazdálkodik és csak rövid időre kap egyszerre lehetőséget az adott terület művelésére. Éppen ezért, a termelő számára kockázatot jelent egy ilyen mértékű beruházás, mivel hosszú a megtérülési idő és nem biztosított az sem, hogy a beruházás eredménye a beruházóé marad.
Mi lehet a megoldás?
A szakértők között nagy az egyetértés abban, hogy a kulcs az összefogásban és az öntözési közösséghez való csatlakozásban rejlik.
- árulta el Szigeti Tamás.
Nagy szerep hárulhat az öntözési közösségekre
A gazdák összefogásának ösztönzésére került bevezetésre Magyarországon 2020-ben az öntözési közösségek fogalma. Egy ilyen közösség lehet gazdasági társaság, szövetkezet, vagy termelői csoport, tagjai pedig egy adott, körülhatárolható térségben (öntözési körzet) földhasználati jogosultsággal rendelkező mezőgazdasági termelők. A mérethatékonyság biztosítása érdekében az öntözési közösség elismerésének feltétele, hogy a tagjai együttesen legalább 100 hektár szántóföld, vagy 10 hektár kertészeti növénykultúra öntözését biztosítsák.
Népszerűek az öntözési közösségek a magyar gazdák körében: ennyi jött már létre
Oktatni, oktatni, oktatni
Szigeti Tamás szerint ami még az említetteknél is fontosabb, az az oktatás. Elengedhetetlen lesz a jövőben a gazdák képzése ezen a területen is, hiszen jelenleg sok esetben egyszerűen csak locsolnak, koncepció, szaktudás nélkül. Éppen ezért fontos lenne, hogy minél többen jelentkezzenek precíziós képzésekre.A precíziós szakmérnökök száma a 300-at sem éri el az országban, de a cél az, hogy ez a szám meghaladja a kétezret.
Növelni kell az öntözött területek számát - de hogyan?
Napjainkban kiemelt fontossággal bír az, hogy a szabadföldi növénytermelés számára minél nagyobb területen valósuljon meg öntözésfejlesztés.
- tudta meg lapunk az NFK-tól.
A nyarak folyamán egyre komolyabb kialakuló hőségperiódusok tapasztalhatók, az így kialakult aszályos időszakok kompenzálására már nem lesz elegendő a megfelelő talajművelés, ezért elsősorban az öntözéses gazdálkodás bevezetésével mérsékelhetők a vízhiányos időszakok negatív hatásai.
Egyre jelentősebbek az aszálykárok
Aszálynak minősül az a kedvezőtlen időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül:
- a lehullott csapadék összes mennyisége a 10 millimétert nem éri el, vagy
- a lehullott csapadék összes mennyisége a 25 millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot.
2019-ben a legsúlyosabb károkat az aszály okozta, mégpedig 160 ezer hektárnyi területen, amely az összes károsodott terület 54 százalékát érintette. Összegben 6,5 milliárd kárenyhítő juttatás kifizetését jelentette, mely a teljes kárenyhítő juttatás 47,2 százalékát tette ki. Ez a nagymértékű aszálykár által sújtott terület potenciálisan érintett az öntözendő területeink növelésével.
- fogalmazott a Nemzeti Földügyi Központ. Hozzátették, hogy a legmegfelelőbb öntözési technológia esetenként eltér.
Drámai a helyzet a magyar földeken: búcsút inthetünk az idei kukoricának?
A mérethatékonyság pedig megint csak egy kiemelten fontos dolog, több szempontból is: hazánkban jelenleg a birtokszerkezetet az elaprózódottság jellemzi, hiszen a gazdaságok átlagosan 5-6 darab 5 hektár átlagterületű parcellát művelnek, de még a 300 hektár feletti gazdaságok egyben művelt parcelláinak átlagos mérete is csak 16-17 hektár. A hatékony öntözésfejlesztéshez a jelenlegi birtokviszonyok mellett ezért elengedhetetlen az adott térség gazdáinak összefogása. Nem véletlen, hogy a gazdák közötti összefogás ismételten előkerült, mivel valóban rengeteg problémára megoldást jelenthet. Például arra is, hogyha van egy elhanyagolt állapotban levő öntözőcsatorna-rendszer, annak rendbetétele és karbantartása, vagy egy szivattyútelep kiépítése egyszerre több helyi gazdálkodó földjeinek vízellátását is lehetővé teszi. Amennyiben pedig az érintett gazdák közös összefogásban végzik el az említett feladatokat, akkor a költségek is megoszlanak köztük.
A precíziós gazdálkodásba is be kell építeni
A precíziós növénytermesztés a termőterület változékonyságának megfelelő technológiák alkalmazását jelenti. Vízgazdálkodási szempontból is gyakori az öntözéses növénytermesztésben a termőhely inhomogenitásához alkalmazkodó öntözéstechnika alkalmazása. Azt pedig szem előtt kell tartani, hogy csakúgy, mint minden más precíziós termesztéstechnológia, a precíziós öntözés is megfelelő technikát, gazdálkodási szemléletet és menedzsmentet igényel.
Szintet léphet a magyar élelmiszeripar digitalizációja: itt a legújabb fejlesztés
VRI (Variable Rate Irrigation) a szántóföldön
A VRI technológia bevezetésének alap feltétele egy pontos táblatérkép, ami tartalmazza a talajra vonatkozó alap információkat, mint például a talajtípust, szervesanyag-tartalmat mikrodomborzatot, vízállásos területet, nem öntözendő táblarészeket, valamint, a növényre vonatkozó rétegtérképekre is szükség van, ilyen a növénytérkép és hozamtérkép. Ezek a térképek teszik lehetővé az öntözéstervezéshez szükséges alaptérkép összeállítását. Az alaptérkép segítségével kiválasztható a megfelelő öntözési mód. Az öntözésvezérlés megfelelő kialakításához elengedhetetlen információ a talajnedvesség, ezért az aktuális vízpotenciál-mérés kiemelt jelentőségű. A méréshez használt szenzorok megfelelő elhelyezése a kulcsa a technológia sikeres alkalmazásához.
A klimatikus viszonyok pontos ismerete is meghatározza a precíziós öntözést, így a levegő hőmérséklete, a relatív páratartalom, a napsugárzás intenzitása, a csapadék, a szélirány és szélsebesség stb. adatok beszerzéséről vagy a közeli meteorológiai szolgáltatótól kell gondoskodni, vagy saját kis meteorológiai állomásokkal oldhatják még meg. A VRI-elemekkel felszerelt öntözőgépek üzemeltetése egy komplett számítógépes eszközcsomagot igényel. Az öntözésfelügyelet és ellenőrzés rádiós, internetes vagy GSM-alapú, valós idejű adatátvitellel történik, nagy pontosságú (2-3 cm) GPS-helymeghatározással. Az öntözőberendezés vagy öntözőberendezések csoportját pedig számítógépről, laptopról, tabletről vagy okos telefonról lehet vezérelni.
Ez a rendszer a termelők számára lehetővé teszi azt, hogy egy bizonyos szektorban vagy egy gazdálkodási zónában tetszés szerint módosítsák a kijuttatott vízmennyiséget azáltal, hogy a körforgó öntöző mentén 30 különböző zóna, valamint 5400 gazdálkodási zóna is kialakítható a helyi sajátosságoknak megfelelően. A mikroöntözés pedig már egy eleve precíziós öntözési technológia, mivel lehetővé teszi az öntözővíz nagy pontosságú adagolását és eloszlatását. Viszont ezt a technológiát alkalmazva is felmerülhet az igény a különböző vízigényű kultúrák egy öntözőrendszerrel történő termesztése esetében a helyileg változtatható vízadagú öntözésre. A mikroöntözési technológia stabil telepítésű, így a VRI alkalmazás lehetőségét előre tisztázni kell.
Segítség lehet a klímaváltozás elleni küzdelemben is
Az öntözésfejlesztés egyik fő célja a magyar mezőgazdaság versenyképességének, hozzáadott értékének és jövedelemtermelő képességének növelése, illetve a klímaváltozás mezőgazdasági termelésre gyakorolt egyre erősödő negatív hatásainak csökkentése, mérséklése. Már a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk, hogy a klímaváltozás hatására megnövekedett a szélsőséges, extrém időjárási jelenségek gyakorisága - gondoljunk csak az enyhe telekre, vagy a jelenleg is zajló, forró, száraz nyarakra. Ezek pedig újabb és újabb problémákat vetnek fel a földeken is. Éppen ezért, a mezőgazdaságra gyakorolt hátrányos hatásának mérséklésben kiemelt szerepe lehet az öntözött területek bővítésének. Szigeti Tamás megjegyezte, hogy az aszály miatt további nagy terméskiesésekre is számítani kell, sőt, egyes területeken már akkora a szárazság, hogy nemcsak a növényeket, hanem a legelőket is öntözni kell. Arról pedig nem is beszélve, hogy az árak egyre csak emelkedni fognak.
Óriási a szárazság a földeken: most már biztos, nagy bajban vannak a nyári növények
- tudtuk meg a Nemzeti Földügyi Központtól.
Fókuszba kerülhet a nemesítés
Magyarországon a száraz tavaszok is egyre gyakoribbak, ezt pedig jól alátámasztja az, hogy a becslések alapján mintegy alapján 120-160 mm csapadék hiányzik a talajból. Az elmúlt években előforduló klimatikus változások, kiemelkedően az aszálykárok ráirányították a figyelmet a szárazságtűrő kultúrák, fajták termesztésére. A talaj nedvességkészletét azok a növények képesek jobban kihasználni, amelyek gyökérzete erős szívóhatású és dús. Például a gyengén fejlett gyökérzetű tavaszi árpa kevésbé használja ki a talaj vízkészletét, mint a dúsabb gyökérzetű és erősebb szívóhatású zab. A szárazságtűrő gabonák gyökérzete vagy erősen szerteágazó (pl. kukorica), vagy igen mélyre hatoló (pl. lucerna). A szélsőséges időjárási viszonyok miatt pedig egyre nagyobb szükség lesz olyan fajtákra, melyek ellenállóbbak a faggyal, szárazsággal és forrósággal szemben.
A pályázatokra is nagy szerep hárulhat
Megjelent "A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése" című pályázati felhívás, melynek célja a mezőgazdasági termelés biztonsága és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodása érdekében a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás, takarékos öntözési technológiák elterjesztése, a klímaváltozásnak ellenálló termelési módszerek és fenntartható területhasználat biztosítása, a felszíni és felszín alatti víztestek mennyiségi szempontból jó állapotba hozásához és/vagy a jó állapotuk megőrzéséhez szükséges intézkedések támogatása. A célcsoport pedig azok mezőgazdasági termelők, akik fejlesztési eredményei hozzájárulnak a mezőgazdaság termésbiztonságának és versenyképességének növekedéséhez, valamint figyelemmel vannak a vízkészletekkel való felelős gazdálkodásra. Nemrégiben megjelent "Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása" című pályázati felhívás, melyre az agrárpolitikáért felelős miniszter által elismert öntözési közösségek pályázhatnak.
-20220527.jpg)
