Hiába oldották fel a szükségállapotot, nem mernek visszaköltözni a gázához közeli kibucokba a korábban ott dolgozó termelők.
A Széchenyi István Egyetem, az Uni Inno Zrt. és az Agrofert Hungária Kft. a napokban együttműködési megállapodást írt alá.
Vaddisznók jelentek meg csütörtök késő este a Városmajor környékén, amit egy közösségi médiában terjedő videó is megörökített.
Az agrárminiszter szerint az európai élelmezésbiztonság érdekében nem szabad tovább növelni a fenntarthatósági célokat.
Hét fa került a döntőbe az Év Fája versenyen, mutatjuk, milyen fákra lehet szavazni.
A 12 ezer lakosú Üllőn egy szemétlerakóként működő, 1,3 hektáros, spontán fásítást alakított át a Pilisi Parkerdő multifunkciós városi erdővé.
Nem állja meg teljesen a helyét az a mondás, miszerint nagyon hosszú idő alatt térülhet meg egy öntözésfejlesztési beruházás.
Hamarosan a magyar boltok polcain is megtalálhatók lesznek a sörtörkölyből készített ropogtatnivalók.
Krisna-völgy közössége több mint harminc éve döntött úgy, hogy saját maguk tervezik meg a jövőbe vezető útjukat.
A horgászegyesületek nemcsak a tagjaik, de a helyi közösségek számára is kiemelt fontossággal bírnak.
Egyre népszerűbbek a városokban a közösségi kertek, ahol bárki termelhet zöldséget magának.
Az Agrárminisztérium kiemelt figyelmet fordít a történelmi magyar borvidékek fejlesztésére.
A Vidékfejlesztési Program lezárásához közeledve a 2014-ben kezdődött jelenlegi LEADER program is zárul.
Négy éve született meg a 10 millió Fa közössége, kezdeményezésük sikeres, hiszen évről évre egyre több fát ültetnek önkéntesek segítségével.
Ha nem szeretnénk vagyonokat költeni különböző magokra, termésekre és palántákra, akkor több opció közül is választhatunk.
Magyarországon is terjed a közösségi kertészkedés, ráadásul ma már várólisták vannak egy-egy ágyásra.
Azoknak sem kell lemondani a kertészkedésről, akik nem rendelkeznek saját kerttel, megoldást jelenthetnek az úgynevezett városi közösségi kertek.
Közel 30 településen működnek már olyan bevásárló közösségek, amelyek számára a helyben megtermelt élelmiszerek beszerzése, a közeli gazdálkodók támogatása és a környezet védelme egyaránt fontos szempont.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
