MENÜ

Az omega-3 zsírsavak jelentősége a sertéstakarmányozásban

2017.09.11.

A többszörösen telítetlen zsírsavakkal (PUFAs – poly-unsaturated-fatty-acids) már régóta foglalkozik a tudományos kutatás és a gyakorlati takarmányozás. Ezek a több mint 18 szénatomból álló, legalább 2 telítetlen kötést tartalmazó zsírsavak nagy jelentőséggel bírnak, illetve a linolsav (C18:2, n-6) és a linolénsav (C18:3, n-3) esszenciális zsírsavak a sertések számára is, mert az állatok csak nagyon kis mértékben, kizárólag prekurzoraikból képesek előállítani őket. Az egyetlen hathatós megoldást ezért a takarmánnyal való bevitel jelenti.

A többszörösen telítetlen zsírsavak hatásai igen sokfélék a szervezetben. Kulcsszerepet játszanak többek között a legtöbb sejttípus esetében a membrán integritásának megőrzésében, a hormonszintézisben és egyes immunfolyamatokban.

A fontosabb többszörösen telítetlen zsírsavakat az 1. táblázat mutatja be.

94-adexgo-omega-zsirsavak

A többszörösen telítetlen omega-6, illetve omega-3 zsírsavak anyagcseréje – bár vannak átfedések – jelentősen elkülönül egymástól, ezért a szervezetben lévő előfordulási arányuknak megfelelően kellene szerepeltetnünk őket a takarmányokban is.

Ideális esetben a takarmányok omega-6/omega-3 zsírsav aránya kb. 5:1. Ezzel szemben a hazai sertés takarmánykeverékekre sokkal jellemzőbb a 20-30:1 arány! Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szükségesnél jóval alacsonyabb szinten látjuk el állatainkat a számukra esszenciális omega-3 zsírsavakkal. Ez leginkább annak köszönhető, hogy az omega-6-ban gazdag olajforrások, mint a napraforgóolaj vagy a kukoricaolaj jóval elterjedtebb energiaforrások a sertéstakarmányozásban, mint az omega-3-ban gazdag halolaj, lenmagolaj, vagy kenderolaj.

A többszörösen telítetlen zsírsavaknak gyakorlati szempontból is igen nagy a jelentősége. Pozitív hatással vannak a vehem tömegére, növekedésére, a megszületett malacok vitalitására és egészségi állapotára (Kim et al. Asian-Australian Journal of Animal Science, 2007).

Az újszülött gerinces emlősök agyában található telítetlen zsírsavak nagy része (kb. 60%-a) arachidonsav (ARA, 20:4) és dokozahexaénsav (DHA, 22:6) (Crawford, Lipids, malnutrition and the developing brain, 1972).

A legtöbb szakirodalom a többszörösen telítetlen zsírsavak közül a dokozahexaénsavat (DHA) tartja a legfontosabbnak. Ez a zsírsav 22 szénatomot és ezek között 6 telítetlen kötést tartalmaz.

A DHA funkciói

A központi idegrendszerben található sejtek membránjában nagy mennyiségű, többszörösen telítetlen zsírsav található, többek között DHA (Basan és Innis 2003. Journal of Nutrition).

A DHA-nak szerepe van:

  • az idegsejtek sejtmembránjának felépítésében,
  • az immunsejtek sejtmembránjának felépítésében,
  • a hormonok szintézisében,
  • a retina felépítésében,
  • a szív és érrendszer egészségének fenntartásában,
  • viselkedés idegi szabályozásában (dopamin szintézis).

A DHA sertéstakarmányozásban betöltött szerepének kiderítésére számos vizsgálatot végeztek. Esszenciális zsírsav lévén a szervezetben található mennyiségét csak a takarmányon keresztül lehet befolyásolni. A laktáció alatt etetett takarmányban lévő zsírsavak és azon belül is a DHA mennyisége hatással van a kocatej DHA-szintjére (Makrides et al., 1996, European Journal of Clinical Nutrition).

A kocatáp (vemhes–szoptató) magas DHA-koncentrációja pozitív hatással van:

  • a korai embrióelhalás mértékére (erről a későbbiekben lesz szó),
  • az immunsejtek fejlődésére,
  • növeli az élve született alomlétszámot (0,6 malac/alom) (Kim et al., 2007),
  • megnöveli a születési súlyt (1,37 – 1,42 kg/malac) (Kim et al., 2007),
  • javítja a malacok túlélési esélyeit (vitalitását) (Rokke et al., 2001) azáltal, hogy a malacok aktívabban szopnak, ami nagyobb napi testtömeg-gyarapodást eredményez.

A DHA szaporodásbiológiai vonatkozásai

Számos kísérletben nyert igazolást, hogy a helyesen megválasztott zsírkiegészítés hatására javulnak a szaporodásbiológiai mutatók. Ez főként annak köszönhető, hogy a megnövekedett energiabevitel hatására fokozódik a petefészkek aktivitása. Az így bevitt energiatöbbletnek köszönhetően fokozódik az FSH-, LH-aktivitás (Hightshoe et al., 1991), ami kedvezően hat a tüszőnövekedésre és jelentős befolyással van az ovulációt követő progeszteron szintézisre is.

A többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFAs) részben energiaforrásként hasznosulnak a koca szervezetében, de a hozzáadott zsírsavforrásnak nemcsak az energetikai értéke, hanem a zsírsavprofilja is döntően befolyásolja a szaporodásbiológiai folyamatokat. A többszörösen telítetlen zsírsavak tudatos megválasztásával javítható a méh visszaalakulásának lefolyása és a vemhesség anyai szervezet részéről történő felismerése, vagyis csökkenthető a korai embrióelhalás mértéke (Bilby et al., 2006; Thatcher et al., 2006).

A növekvő embriók egy bizonyos jellel (interferon-tau) tudatják az anyai szervezettel, hogy léteznek és ez a jel a prosztaglandin (PGf2α) -termelés visszaszorításával biztosítja a vemhesség fennmaradását. A korai embrióelhalás jelentős mértékben annak köszönhető, hogy a kisméretű embriók – mivel az általuk kibocsátott jel felületarányos – nem képesek elég nagy jelet produkálni ahhoz, hogy az őket támogató sárgatest ne essen áldozatául a méh endometriuma által termelt prosztaglandin luteolítikus (sárgatestet oldó) hatásának.

Ahhoz, hogy a kisebb, lassabban fejlődő embrió által leadott jel megfelelő impulzust biztosítson az anyai szervezet számára a vemhességi állapot felismeréséhez, a PGf2α-szintet alacsonyan kell tartani. Ezáltal stabilizálható a sárgatest progeszteron termelése.

Az ovulációt követő emelkedő progeszteronszint pozitívan befolyásolja az embrió korai fejlődését. Hatására képződnek az embrió fejlődéséhez szükséges tápláló és stimuláló anyagok (pl. polipeptidek, mitogén faktorok stb.) (Geisert et al., 1992).

Érdekes tény, hogy az előbb részletezett folyamatokban kulcs­szerepet játszó és egymással ellentétesen működő prosztaglandinoknak és a progeszteronnak is többszörösen telítetlen zsírsavak a prekurzorai. Attól függően, hogy milyen a takarmányban az n-6 és az n-3 zsírsavak egymáshoz viszonyított aránya, befolyással lehetünk a vemhesség kimenetelére és jelentősen csökkenthetjük a korai embrióelhalás mértékét.

A sárgatest felszívódásáért felelős PGf2α kiindulási anyaga az arachidonsav (ARA, C20:4), amely szintén a többszörösen telítetlen zsírsavak csoportjába tartozik. Az arachidonsav származhat a takarmányból, de a szervezetben is szintetizálódhat az omega-6 zsírsav családba tartozó linolsavból (LA, C18:2) (lásd. 1. ábra).

94-adexgo-omega-zsirsavak-embriomegtartas

Az omega-3 zsírsavak csoportjába tartozó α-linolénsavból képződik az eikozapentaénsav (EPA, C20:5) és a dokozahexaénsav (DHA, C22:6), amely a koleszterin vérplazma koncentrációjának emelésével a progeszteron prekurzoraként tölt be fontos szerepet az embrióvédelemben. A két utóbbi zsírsav (EPA és DHA) gátló hatással van a PGf2α szintézisére (Olduck et al., 1997; Thacher et al., 1994) azáltal, hogy a linolsav és a linolénsavból képződő zsírsavak versengenek a PGf2α szintézisében kulcsszerepet betöltő ciklogenáz enzim (COX) kötőhelyeiért, ezért olyan fontos, hogy vemhesülés idején nagy legyen az etetett takarmányadagban az omega-3 zsírsavak aránya.

Ha tág a takarmányban az omega-6 és az omega-3 zsírsavak aránya (pl. nagyarányú n-6 zsírsavforrások a tápban, mint a szójaolaj, kukoricaolaj, pálmazsír), akkor a vemhesség korai szakaszában a mérleg nyelve a PGf2α-szintézisének irányába billenhet, ami negatívan befolyásolhatja az embriók életben maradási esélyét a csökkent progeszteronszintézis révén. Ezért a kocatakarmányozásba célszerű beilleszteni azokat a növényi és állati eredetű zsírforrásokat, amelyek a progeszteron szintéziséhez szükséges koleszterin szintjére kedvező hatással vannak.

Az egyik leggazdagabb növényi eredetű linolénsavforrást a lenmag jelenti (zsírsavtartalmának több mint 50%-a linolénsav). Az általa bevitt linolénsavból az eikozapentaénsavon (EPA) keresztül viszont csak nagyon kevés dokozahexaénsav (DHA) képződik (100 egységnyi ALA-ból mindössze egy egységnyi DHA). Ahhoz, hogy az embrióvédelem szempontjából kulcsfontosságú DHA-t megfelelő mennyiségben tudjuk biztosítani a kocának, az ALA-forrás növelése helyett inkább direkt DHA-forrást kell biztosítanunk számára. Az omega-3 zsírsavforrások közül a halolajból származó dokozahexaénsav (DHA, C22:6) van leginkább szignifikáns hatással a sárgatestek progeszteron termelésére és ezáltal az embriók túlélési esélyére. A halolajnak több mint egyharmadát telítetlen zsírsavak alkotják és a telítetlen zsírsavakon belül 30-30% az EPA és a DHA aránya. Ezzel messze a legjobb omega-3 zsírsavforrás a sertéstakarmányozásban.

A halolajnak mint alapanyagnak komoly felhasználási korlátja, hogy folyékony halmazállapotú. Ebben a formában csak akkor lehet használni, ha kiépített folyékony alapanyag-kijuttató rendszer van a takarmánykeverőben.

Az Adexgo Kft. felismerve a halolajban található omega-3 zsírsavak jelentőségét, sertéstakarmányozási koncepciójának központjába helyezte a halolajat mint alapanyagot. Első lépésként kidolgozott egy porított halolaj terméket, mely megoldva a folyékony alapanyag problémakörét, gond nélkül keverhető be akár telepi szinten is a sertéstakarmányokba. Ez a porított halolaj aztán további termékek alapanyagává is vált, kialakítva ezzel a REPRO-GO „monogasztrikus” termékcsaládot. Ezekben a termékekben a halolaj mellé olyan további alapanyagok kerültek, amelyek egyrészt ideális omega-zsírsav ellátást biztosítanak a sertések számára, másrészt koncentrált energiabevitelt tesznek lehetővé.

A REPRO-GO-M-ben a halolaj mellett extrudált lenmagdara javítja a bevitt omega-3, illetve omega-6 zsírsavak mennyiségét.

A REPRO-GO-M Sow termékben – amely kimondottan kocáknak készült – a hozzáadott porított glicerin biztonságos és a felhasználó számára kényelemes módon növeli a kocatáp energiaszintjét. A termékben található növényi kivonatok magasabb takarmányfelvételt és a táplálóanyagok hasznosulását segítik a laktáció alatt, mely kiemelt fontosságú lehet a nyári hőstresszes időszakokban.

94-adexgo-reklam-omega3-kk

Roszkos Róbert
ADEXGO Kft.

94-adexgo logo