MENÜ

A Takarékbank tradicionálisan támogatja az agráriumot

Agro Napló 2021.06.18.

A Takarékbank a mezőgazdaságból élő emberek mellett van évtizedek óta, a helyi viszonyokat ismerve nyújt pénzügyi szolgáltatásokat a vidéken élőknek, valamint termékeivel és pénzügyi tanácsaival támogatja az agrárvállalkozásokat és az élelmiszeripari vállalatokat – mondta a hitelintézet üzleti vezérigazgató-helytettese a NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow-n tartott sajtótájékoztatón a Fejér megyei Mezőfalván.

 

Szabó Levente felidézte: az elmúlt bő egy évben az agrárium bizonyította életképességét és válságállóságát, hiszen abban a nehéz időszakban, amikor az országhatárokat nem vagy csak igen nehezen lehetett átlépni, akkor is biztosította az ország élelmiszer-ellátását az élelmiszeriparral karöltve, pedig az országban az ellátási láncok sem mindig működtek kifogástalanul. Ezeket a gondokat a koronavírus-járvány idején a magyar gazdálkodók és az élelmiszeriparban dolgozók, ha néha nagy erőfeszítések árán is, de megoldották.

A vezérigazgató-helyettes kiemelte: a hosszú távú elképzelések megvalósítása és a hagyományok folytatása miatt döntöttek úgy három éve, hogy az agrárium és az élelmiszeripar szereplőit egyedülálló módon, önálló üzletágban szolgálják ki.

Az Agrárcentrumokban 200 takarékbanki munkatárs dolgozik minden nap azon, hogy a mezőgazdasági és az élelmiszeripari ügyfeleket a lehető legkedvezőbb módon szolgálják ki, igényeiknek megfelelően támogatva a sikeres működésüket. Az elmúlt három év munkája most érett be – mondta Szabó Levente, hozzáfűzve: a partnerek ugyanis naponta pozitív visszajelzéseket adnak arról, hogy a banki szolgáltatások milyen hatékonyan támogatják őket munkájukban.

 

szabó-levente-takarékbank-img_5546

Szabó Levente

 

Az agrár ügyfelek munkáját segíti az Agrárláz című, szakmai elemzéseket tartalmazó kötet, amit az idén másodszor adtak ki – mondta a vezérigazgató-helyettes, hozzáfűzve: a Takarékbank Agrár üzletágának ügyfelei nemcsak egyszerűen finanszírozó partnerként tekintenek ugyanis a hitelintézetre, hanem olyan partnert látnak benne, akivel érdemes az ágazat gondjairól beszélni, és együtt keresni a problémák megoldását. Emellett segítséget látnak a Takarékbankban a jövő tervezéséhez is.

Ezért hoztak létre a bankban egy olyan tudásközpontot, amelynek tevékenységét az agrár- és élelmiszeripari vállalkozások közvetlenül is hasznosítani tudják. A tudásközpontban olyan elemzések készülnek, amelyek az ügyfelek napi gondjaira kínálnak hatékony válaszokat. Az Agrárláz 2021 is ilyen kötet.

Az elemzésgyűjtemény kitekintést ad a különböző agrárterületeken működő vállalkozások helyzetére, és az ágazatok teljesítményére, elemzi és értékeli a globális trendeket. Szabó Levente hangsúlyozta: azt remélik, hogy agrárpartnereiknek mindez jó alapot ad a tervezéshez, a jövőbeni beruházásaik megvalósításához, az üzleti irányok meghatározásához.

Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár üzletágának ügyvezető igazgatója egyebek mellett arról szólt, hogy a tavalyi év egyik nagy eredményének tartja az Agrár Trend Index negyedévenkénti publikálását. Ezzel az összegzéssel ugyanis olyan összefüggésekre tudtak rávilágítani, amelyket az agrár- és élelmiszeripari vállalkozások vezetői hasznosíthattak mindennapi munkájukban, és az előrejelzéseket be tudták építeni a vállalat terveibe, így növelve cégük versenyképességét mind a hazai, mind pedig a külföldi piacokon. A bank agrár üzletági munkájának eszenciája az Agrárláz 2021.

 

hollosi-david-img_5553

Hollósi Dávid

 

Az ügyvezető igazgató kiemelte, hogy a méhészetre külön is fókuszáltak a banki elemzők, mert – mint Einsteint idézve mondta – amennyiben a méhek kipusztulnak a világon, úgy azt az emberiség csak négy évvel éli túl. Ez a gondolat jelzi, hogy most egy olyan korszakba lépett az emberiség, amelynek egyik legfontosabb eleme az ökoszisztéma biológiai sokszínűségének megőrzése. Ebben a környezetben jellegénél fogva alapvető helyet foglal el az agrárium. Ezért is beszélnek a szakemberek és az agráriummal közvetlen napi kapcsolatban nem lévők is arról, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar mit tehet az ökoszisztéma és a biodiverzitás fenntarthatóságának megőrzéséért a következő években.

Jelezte: ebben a kérdéskörben sok tévhit is kering, ezért érdemes az ágazat szemszögéből a fenntarthatóság témáját több szempontból is megvizsgálni. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság az Európai Unióban csak 9 százalékos arányban felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, szemben a közvélekedéssel, ami ennél jóval nagyobb arányt tulajdonít neki. Az energetika az agráriumnál lényegesen nagyobb mértékben felel az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedéséért. Így a mezőgazdaság alapvetően kis szennyezőnek tekinthető – mondta.

Kiemelte: fontos ugyanakkor, hogy a Föld lakossága az elmúlt 70 évben megháromszorozódott. Ennek ellenére a búza termőterülete nem növekedett a világon, gyakorlatilag ugyanakkora területen termelnek ma búzát, mint a múlt évszázad hatvanas éveiben. Közben az 1 hektárra eső hozam 3 és félszeresére nőtt. Mindez a termelési hatékonyság növekedéséből és a genetikai alapok kedvező változásából következik. A kukorica termőterülete pedig azért növekedett, mert az ipari felhasználás emelkedett e növény termésével kapcsolatban. A kukoricát ugyanis ma már nemcsak takarmányozásra, hanem ipari alapanyagként is használják.

Az állattenyésztési ágazatokról – amiket az agrárium legszennyezőbb területének tartanak pillanatnyilag – elmondható, hogy követték ugyan a világ népességének növekedését, de az 1 hektárra jutó károsanyag-kibocsátás jelentősen csökkent, amit az is jól mutat, hogy például a baromfi esetében 1 hektáron termelt takarmánnyal ötször annyi baromfi állítható elő, mint az elmúlt évszázad második felének első évtizedében. Ez a genetikai állomány javulásának, továbbá a tartási körülmények korszerűsítésének, valamint a hatékonyság növelésének köszönhető. Rámutatott ugyanakkor arra tényre is, hogy a fajlagos károsanyag-kibocsátás további jelentős mértékű csökkentése a mostani módszerekkel már nem lehetséges, ezért új módokat kell találni arra, hogy a szén-dioxid-kibocsátást mérsékelni lehessen.

Kitért arra is, hogy az élelmiszerárak nőnek, de ha az elmúlt 60 év adatait veszik alapul a kutatók, akkor abból kitűnik, hogy az reálértéken az elmúlt 6 évtizedben hozzávetőlegesen szinten maradt. Annak ellenére, hogy a kibocsátás növekedett ugyan az ágazatban az elmúlt 60 évben, ezt a hatékonyság ténylegesen ellensúlyozta és a fajlagos kibocsátási mutatók mérséklődést mutattak. Így a fajlagos ökölábnyom csökkent az ágazatban.

Hollósi Dávid a jövőről szólva aláhúzta: a jelenlegi technológiák alkalmazásával már az agrárium és az élelmiszeripar elérte a lehetséges fejlődés csúcsát. Ezért új szempontokat és módszereket kell alkalmazni a továbbra is elvárt kibocsátás-csökkentés érdekében. Például ilyen új módszer lehet a talajélet fenntartásának ösztönzése, a forgatás nélküli földművelés, de az energiafelhasználás területén is új módszereket kell alkalmazni, mert 2-3 évtizedes technológiával működnek például az állattartó telepek. Ezért sokat kell költeni az agráriumban a technikai, technológiai modernizációra, Emellett az élelmiszerpazarlást a minimálisra kell csökkenteni, mert jelenleg a megtermelt élelmiszer 30 százaléka a szemétbe kerül. Továbbá ösztönözni kell a körforgásos gazdaság minél szélesebb körű elterjesztését – azaz a hulladékok és mellékanyagok minél jelentősebb mértékű felhasználását – az ökolábnyom csökkentését.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a mezőgazdaság kibocsátása 60 év alatt a többszörösére növekedett, de az ökológiai lábnyoma csak a kétszeresére nőtt. De ebből a kétszeres ökológiai lábnyom-növekedésből 50 százalékot az 30 százalék tesz ki, ami az élelmiszerpazarlást jelenti a Földön. Ez felhívás a társadalom számára, hogy mindezt tovább így nem lehet folytatni.

Mezei Dávid, a Takarékbank Agrár- és Uniós Kapcsolatok Igazgatóságának ügyvezető igazgatója az Agro Naplónak a sajtótájékoztatón elmondta: a környezetvédelmi fenntarthatóság elsősorban a klímavédelem szempontjából egyre égetőbb lesz az elkövetkező években. Ezért ez a téma a Takarékbank számára is egyre fontosabb lesz, mivel ügyfeleiknek alkalmazkodniuk kell az egyre növekvő elvárásokhoz. Hangsúlyozta: a pénzintézet a környezet- és ezen belül a klímavédelemmel, mint célkitűzéssel egyetért. Megjegyezte ugyanakkor: a kitűzött célok eléréséhez szükséges eszközök mibenlétében már nincs akkora egyetértés a termelők, az agrárfinanszírozók és az unió döntéshozó szervezetei között. Az Európai Bizottság ugyanis az úgynevezett zöld megállapodásban (Green Deal) meghatározott ambiciózus célkitűzéseket – például a növényvédőszer-használat csökkentését vagy az antibiotikumok használatának mérséklését az állattenyésztésben, illetve a tápanyag-veszteségek visszafogását – mindenféle előzetes egyeztetés és hatásvizsgálatok nélkül szeretné a tagállamokkal és az uniós gazdákkal végrehajtatni.

 

mezei dávid 3_

Mezei Dávid

 

Ez azért elfogadhatatlan, mert a gazdálkodók nem tudják, hogy ezen csökkentési célok alkalmazása milyen hatással lesz az unió mezőgazdaságának versenyképességére, azaz gazdasági értelemben vett fenntarthatóságára. A Takarékbank szakértői azt az álláspontot képviselik, hogy az agráriumnak nemcsak környezeti értelemben, hanem gazdaságilag is fenntarthatónak kell maradnia, különben a gazdák az unióban nem lesznek abban érdekeltek és meggyőzhetők, hogy tegyenek is valamit a klímaváltozás kivédésére. Ez pedig fontos az emberek, sőt a gazdák számára is, mert a klímaváltozás egyik jelentős elszenvedője maga a mezőgazdaság. Ezért az eszközöket úgy kell kiválasztani, hogy azok mind az elvárásoknak, mind pedig az azokat teljesítőknek megfelelők legyenek.

Az ügyvezető igazgató rámutatott: a szóban forgó célokat és eszközöket mechanikusan határozták meg az unió döntéshozó szervezeteiben. Például azt sem vették figyelembe, hogy az időjárás-változásoknak a mezőgazdaságban dolgozók, azaz a gazdálkodók vannak leginkább kitéve. Az előre meghatározott fix célok így tarthatatlanok, mivel parancsszerűen vannak meghatározva. Ezek így várhatóan nem lesznek betarthatók. Muszáj volna párbeszédet folytatni az ágazat képviselőivel uniós szinten, azaz a fenntarthatósági szempontokat közösen kellene kialakítani, és közösen beépíteni azokat az agrárium jövőbeni mindennapi működésébe. Ez vonatkozna mind a gazdákra, mind pedig a pénzügyi intézményekre, vagyis az együttműködés lényegében mindenki érdeke.

Annak ellenére, hogy ezen a területen még nem született megállapodás – pedig nagyon komoly viták folytak a háttérben –, a szakértők arra számítanak, hogy az egyre közeledő álláspontok a viták és az egyeztetések eredményeként megállapodást eredményeznek a közeljövőben, akár már a portugál elnökség működése idején, azaz június végére lehet egy, az új Közös Agrárpolitikára vonatkozó megállapodás is. Ez azért lenne fontos, hogy a tagállamok benyújthassák jóváhagyásra az Európai Bizottságnak a közös stratégiai terveiket, és így 2023 elején valóban elindulhasson az új megreformált uniós Közös Agrárpolitika – mondta Mezei Dávid.