Debrecen, 2015. június 23., kedd (MTI) - Magyarország a 2020-ig tartó európai uniós költségvetési időszak egyik legnagyobb nettó haszonélvezője - jelentette ki az Európai Bizottság magyarországi képviselet-vezetője kedden Debrecenben, egy konferencián.
Az EU környezetvédelmi miniszterei 2014. december 17-én Brüsszelben üléseztek. A magyar delegációt Dr. Nagy István parlamenti államtitkár vezette.
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2014. november 10-i ülésén az agrárminiszterek megvitatták a 2015. évi agrárköltségvetés módisításának kérdését. A miniszterek elégedetlenségüknek adtak hangot azzal az európai bizottsági módosító javaslattal kapcsolatban, amely elvonásokat javasol az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, és ezen forrásokat más, nem mezőgazdasági célokra fordítaná. A Bizottság a krízisalapból finanszírozná továbbá az orosz embargó által okozott károk enyhítésére eddig elfogadott uniós intézkedéseket, melyet szintén elfogadhatatlannak találtak az agrárminiszterek.
A Nemzetgazdasági Minisztérium 58 milliárd forint értékben ír ki öt pályázatot abból a kilencből, amellyel 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus első 120 milliárd forintos kerete megindul - jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Várhatóan néhány héten belül megjelennek az első új, a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztéseit segítő, európai uniós pályázatok. Azonban csak azok a vállalkozások jelentkezhetnek eséllyel a kiírásokra, amelyek időben képesek a pályázatokhoz szükséges önrész előteremtésére. Az önerő előteremtése mellett a kkv szektorban számos cégnek okoz gondot az is, hogy a pályázati kifizetések utófinanszírozás formájában történnek. A likviditási problémák kezelésére, s így a pályázati önrész biztosítására ma már számos pénzintézet kínál megoldást. Továbbá megtalálható a piacon olyan, államilag támogatott konstrukció is, amely a tervezett projektek költségeinek előfinanszírozására biztosít segítséget – hívják fel a figyelmet az OTP Business szakértői.
A vidékfejlesztésre fordítható uniós forrásoknak kifejezetten a munkahely- és a lehetőségteremtés lesz a célja a következő hét évben, a kormány ennek jegyében rendezi át a korábbi uniós támogatási gyakorlatot és rendszert - jelentette ki Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Budapesten újságírók előtt. A Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel és Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón a kis gazdaságok támogatását és az erről szóló uniós irányelvet emelték ki.
A magyarországra jutó európai uniós agrártámogatások 1,9 milliárd euróval (587 milliárd forinttal) nőnek a 2014 és 2020 közötti időszakban, ezen belül elsősorban a közvetlen támogatások összege emelkedik - hangsúlyozta az agrárgazdaságért felelős államtitkár szerdán egy ceglédi rendezvényen.
Az Európai Unió válaszát várja a földbizottságok ügyében a Földművelésügyi Minisztérium (FM) - mondta Nagy István, a szaktárca parlamenti államtitkára pénteken egy sajtóbeszélgetésen, ahol megerősítette, hogy az FM nem tett le az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséről.
Kiemelten fontos minden uniós tagország számára, hogy megragadja a lehetséges eszközöket a tojáságazat versenyképességének megőrzése érdekében - hangsúlyozta Kis Miklós Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke egy pénteki győri szakmai tanácskozáson ahol megerősítette, hogy lobbiznak a tojás áfájának csökkentése érdekében.
A magyar agrárium haszonélvezője az uniós tagságnak, az EU többéves költségvetésében Magyarország nettó kedvezményezetti státuszt élvez, amelyből az agrárium is nagymértékben részesedik - értékelte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az MTI megkeresésére Magyarország uniós tagságának elmúlt egy évtizedét.
Magyarország kedvező agrártermelési adottságokkal rendelkezik, ennek ellenére az agrárgazdasági potenciál kihasználtsága a ’80-as évektől kezdve folyamatosan csökkent. Hazánk mezőgazdasága az EU-csatlakozáskor sem volt elég felkészült, az uniós tagságot követően pedig az ágazat éppen olyan mértékben gabonacentrikus, mint korábban, üzemszerkezete duális, az állattenyésztés helyzete továbbra is igen rossz, ami strukturális problémákat okoz. A mezőgazdaság részaránya nem emelkedett a várt mértékben a foglalkoztatásban, a beruházásokban, a bruttó hozzáadott érték előállításához való hozzájárulása erősen volatilis, az élelmiszeripar kritikus helyzetbe került. Mindezek mögött az alacsony hatékonyság, a gyenge innováció, a termékpályákon belüli koordinációs problémák, valamint az EU-s és nemzeti közgazdasági és jogi szabályozás (köztük a támogatás) transzmissziós veszteségei állnak. Az elmúlt két-három évben a gazdasági lehetőségek a mezőgazdasági termékek áremelkedésének, az uniós támogatási rendszernek, valamint a több mint 20 éve stabil üzemszerkezetnek köszönhetően azonban kedvezőek voltak.
2014. augusztus 1-ig kellett bejelenteni az EU-nak a 2015-től alkalmazandó hazai közvetlen támogatások rendszerének főbb elemeit. Az új rendszerben az uniós előírások szerint kötelezően alkalmazni kell az alaptámogatást, a zöldítést, a fiatal gazdák támogatását. A magyar ágazati érdekekre tekintettel lesznek bevezetve a termeléshez kötött támogatások. Egyúttal a kisgazdaságok támogatására, valamint a degresszió elvének alkalmazására is számítani kell.
Az agrárium szempontjából felemásnak minõsítette a 2007-es esztendõt értékelõ nyilatkozatában Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.
Magyarország EU tagként vesz részt a növényvédõ szerek hatóanyagainak közösségi szinten folytatott értékelésében, engedélyezésében, és nemzeti hatáskörben eljárva engedélyezi a növényvédõ szereket az uniós jogszabályok harmonizálása mellett (91/414 EGK).
A szakértõi prognózisok szerint a fosszilis energiahordozók készletei és kitermelésük a következõ évtizedekben csökkenõ tendenciájú lesz, ezért az árak emelkedésére kell számítani. A globális felmelegedésnek és annak következményeinek legfõbb okozói a hagyományos energiahordozók által nagy tömegben kibocsátott üvegház hatású gázok, amelyet csökkenteni kell.
Németország 2003-ban nõtt a belsõ húsfogyasztás. Az egy fõre jutó színhús (csont nélkül) fogyasztását 60,8 kilóra jelezte a német piac- és árfigyelõ szolgálat (ZMP).
Megvan az Év Talaja!
