Ezek szerint ugyanazon a táblán csak minden harmadik évben lehet terbutilazint kijuttatni, maximum 850 g/ha hatóanyag-mennyiséggel. Ebből világosan látható, hogy a szakaszos, évekre elosztott mennyiség használata tiltott! Azaz az engedélyezett dózisig történő bármilyen kis mennyiségű felhasználása már aktiválja a szigorítást és életbe lép a két év kötelező kihagyása a hatóanyagnak azonos parcellán. Ezért már nem érdemes a hatóanyagot „herdálni”, vagy használjuk a 750 g/ha hatóanyag-mennyiséget az eredményesség és a kellő tartamhatás végett, vagy sem; de kerüljük a köztes megoldásokat. Ezek a megoldások ugyanis a hazai gyomflóra esetében már nem tudnak kellő mértékben a segítségünkre lenni és inkább segítik a rezisztencia kialakulásának esélyét, mintsem ténylegesen kiaknázhatnánk a benne rejlő potenciált.

Általánosságban elmondható, hogy több tömegesen előforduló gyomnövény egyik legjobb gyérítője a szimmetrikus triazinok egyetlen megmaradt EU-s hatóanyaga, a terbutilazin. Ezek a növények – a teljesség igénye nélkül – a csattanó maszlag, a fehér libaparéj, a fekete csucsor, a varjúmák és nem utolsósorban a dinamikusan előretörő gyom kender. Ezen gyomnövények féken tartásához egyik leghatásosabb hatóanyagcsoport éppen ezen fotoszintézis-gátlók, s ebből maradt mára – a most tovább szigorított – terbutilazin. Ezek ellen – az egyébként nehezen gyéríthető fajok ellen – viszont csak ebben – az engedélyezett maximális – a dózistartományban tudunk gazdasági kármegelőzésről beszélni.

Amennyiben végleg elhagyjuk, vagy csökkentett dózissal használjuk a hatóanyagot, akkor ezen növények térnyerése fokozódik és a vetésforgó egyéb növényeiben okoznak többletköltséget, vagy extra problémát (pl. a kétlaki gyom kender vs. napraforgó-termesztés). A Debreceni Egyetemmel végzett vizsgálatunk egyértelműen igazolta; hogy a terbutilazin mentes, tartamhatás nélküli kukorica állománykezelés gyomirtási eredménye (11,108 t/ha) sokkal közelebb van a kizárólag mechanikailag sorközművelthez (11,347 t/ha), mintha azt a 750 g/ha terbutilazint tartalmazó Sumicorn-R kezeléssel (12,119 t/ha) vetnénk össze. A kísérlet homogén területén egyetlen változót alkalmaztunk, az pedig a gyomirtás volt; így az eredmények teljességgel összevethetőek. Az igazi érték pedig nem a közel 10% terméstöbblet volt kizárólag, hanem a betakarítás utáni víztartalom. (A szemnedvesség-tartalom természetesen minden esetben közel azonos volt.) A víztartalmat ugyanis nem kizárólag a kukorica szemtermése tartalmazta, hanem az egyéb betakarított komponensek, így többek között a gyomnövények betakarított szöveti részei is, azaz a gyomnövények nem csak hozamot csökkentettek, de még víztartalmat is emeltek; nem is keveset. A mérések szerint ez átlagosan + 1–1,5%-ra tehető érték a terbutilazint nem tartalmazó két eljárás esetében.

Mindent összegezve tehát a 750 g/ha aktív hatóanyag-tartalom terbutilazin kijuttatása jelentősen megkönnyíti a problémás gyomnövények elleni eredményes védekezésünket, ezzel jobban segíti az utóvetemények rentábilis termesztését, hozamtöbbletet biztosít kisebb betakarított víztartalom mellett. (Ez utóbbiról pedig az elszabadult energiaárak végett egy külön cikket lehetne írni…). Természetesen ez a cikk csak egy általános figyelemfelkeltő írás lenne, ha nem adnánk kézzelfogható javaslatot arra vonatkozóan, hogy a Sumi Agro Hungary mivel tudja a fenti célok elérését biztosítani a hazai kukoricatermesztők számára. Az általunk forgalmazott terbutilazin-tartalmú termékek összessége a szükséges mennyiségű hatóanyagot tartalmazza hektáronként (750 g/ha), így a Sumi Agro palettájáról választott termékek esetében kizárólag az egyéb paraméterekre és elérni kívánt célokra kell figyelni; a hatóanyag-mennyiségre nem. Egyszerűbb gyomproblémák esetén tökéletes megoldás a Click Combi (terbutilazin + dimetenamid-p), összetett problémákra a legnagyobb felhasználási rugalmassággal a Click Pro (terbutilazin + mezotrion), végül a kihívást jelentő területekre a Sumicorn-R (terbutilazin + dimetenamid-p + mezo­trion) termékeinket ajánljuk.

A tőlünk független tényezőkre nincs befolyásunk, de amire van és meghatározza az eredményességünket, azt használjuk fel, úgy, mint a terbutilazint tartalmazó sumi agrós kukorica gyomirtókat!

Sikeres és eredményes gazdasági évet kívánunk!

A cikk szerzője: Szabó Roland