A mezőgazdasági termelők továbbra is olyan technológiákat választanak, amelyek növelik a terméshozamot és a termésbiztonságot, ezért a Corteva Agriscience nemzetközi kutató-fejlesztő vállalat olyan fenntartható megoldásokon dolgozik, amelyek segítik a gazdákat e cél elérésében, és hosszú távon javítják a gazdaságok jövedelmezőségét és termelékenységét.
A magyar gazdaságok teljesítőképessége és hosszútávú jövedelmezősége jelentősen függ a termések hozamának minőségétől és mennyiségétől. A termésátlagok növeléséhez számos tényező járul hozzá, többek között a megfelelő hibridválasztás, a vetésforgó használata, a tőszám és a sortáv megfelelő kiválasztása, a vetésidő meghatározása, a nitrogénveszteségek csökkentése és a tápanyagutánpótlás, valamint az öntözés fontossága.
Őszi búzából átlagosan 4,5 tonna/hektár termést várnak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gazdák – derült ki a szon.hu hírportál aratási körképéből.
Húsz év alatt a magyar mezőgazdaság sikernövényévé lépett elő a napraforgó. Az egykor a kukorica „árnyékában, futottak még” kategóriába eső olajnövény mára a harmadik legfontosabb szántóföldi kultúra lett a maga több mint 600 ezer hektáros termőterületével. Ám míg a vetélytárs országok hektáronként 1,5-2 tonna hozamot érnek el, addig a magyar gazdák már 3,01 tonnás világrekorddal is büszkélkedhetnek. A vetőmagpiacot több mint 60 százalékos részesedéssel vezető Syngenta szerint ennél is van feljebb. Minderről Tóth Tamással, a vállalat Duna régiójának vetőmag marketingvezetőjével beszélgettünk.
Jelen világunk mezőgazdasági termelése olyan versenyhelyzetet idéz elő, amely a gazdálkodókat a hozam és a minőség folyamatos növelésére sarkallja.
Befejeződtek az őszi betakarítási munkálatok Békés megyében, a gazdálkodók jó közepes évet zártak – mondták kedden az MTI által megkérdezett szakemberek.
Kevés a szakember, aki értelmezni tudja a laboreredményeket és le tudja vonni a helyes következtetéseket, kockáztatva ezzel a termésének akár 20-25 %-át. Major Zoltán a Timac Agro ügyvezetője elmondta, a YIELD SERVICE program elindításakor 2014-ben 1,5 hónap alatt mintegy 30 000 hektárra beérkező szaktanácsadási igény jelentkezett, jelenleg 160 000 hektáron veszik igénybe szolgáltatásunkat.
A KWS kiemelkedően nagy termőképességű, egyben malmi minőségre képes őszi búza fajtái idén is bizonyították átlag fölötti termőképességüket! 2016-ban országszerte több mint 30 kísérletben vettünk részt, ezek közül nézzünk meg néhányat:
„A takarmányárak növekedése az állati termékek felvásárlási árainak csökkenésével együtt súlyos veszteséget okozott az állattenyésztőknél. A világszinten jó terméshozamok ezt a trendet megfordíthatják, így a következő hónapokban már az állattenyésztők is fellélegezhetnek” - tájékoztatott Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője.
Stabilizálni kell a szántóföldi növénytermesztési hozamokat, mert a természeti körülmények miatti jelentős termésingadozás rontja a versenyképességet - hangsúlyozta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hétfőn Budaörsön egy szakmai tanácskozáson.
A titán az átmeneti fémek közé tartozó kémiai elem, pozitív hatását a növényekre Pais professzor is vizsgálta Magyarországon. Ez az elem nagy mennyiségben van jelen a talajban. A földkéreg felületi rétegének átlagos titántartalma 0,33%, tehát jó néhányszor magasabb, mint a cink-, illetve mangántartalom. Sajnos azonban a földben rejlő titán többsége a növények számára nem elérhető.
A silócirok igen értékes tömegtakarmány növényünk, melynek vetésterülete hazánkban méltánytalanul kicsi.
A kukorica környezetkímélõ és minõségorientált növénytáplálásának fejlesztéséhez elengedhetetlenné vált az elmúlt évtizedben a N-trágyázás új alapokra helyezése, a talaj ásványnitrogén-tartalmának mérésén alapuló trágyázási rendszer kidolgozása és gyakorlati alkalmazása.
A gyümölcstermesztésben sokféle fajtával találkozunk. Az egyes ültetvények terméshozamát a termesztési körülmények (mûvelésmód, térállás, növény-egészségügyi állapot, víz- és tápanyag ellátottság, ökológiai adottságok, stb.) lényegesen befolyásolják. Ha valamelyik tényezõt változtatjuk, akkor ugyanaz a fajta tud többet és kevesebbet is teremni. Természetesen a fajta örökletes tulajdonsága is lehet a termõképessége, aminek kihasználásához kedvezõ termelési körülmények szükségesek.
Nyári időben az őszibarack az egyik legkedveltebb gyümölcsünk. Sajnos az utóbbi két év szélsõséges idõjárása miatt kevesebb termett belõle. Ezen gyümölcsfaj a helyi sajátosságok által meghatározott tápanyagszükségletektől elvonatkoztatva a tápelemek közül a káliumot és a nitrogént igényli leginkább. Ezen igény többé-kevésbé összefügg az agrotechnika sajátosságaival (rendszeresen lemetszett nagyarányú vessző tömeg regenerálódása) és azzal a ténnyel, hogy hazánk az őszibarack termeszthetőség északi határa közelében fekszik. Ez utóbbi sok időjárási stresszt jelent (téli-, tavaszi fagy, nyári hőség, szárazság, stb.), amivel szembeni tűrőképességet a kálium fokozza.
A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.
Végre ideális az idő a betakarításhoz
