Szakmai robotbemutató: XXX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Nemzetközi Szakkiállítás és Vásár – 2023. május 4-6. , B/402 kültéri stand
Az adatalapon és a dinamikus változók figyelembevételével történő takarmányozás részleteiről Trombitás Martin, az Agrofeed Kft. szarvasmarhatakarmányozási specialista szakértője beszélt.
A GEO-MILK Növénytermesztő, Szarvasmarhatenyésztő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság mint konzorciumvezető és a Neumann János Egyetem mint konzorciumi tag támogatási kérelmet nyújtott be a „Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése” című GINOP Plusz-2.1.1-21 kódszámú pályázati felhívásra.
Megerősítette stratégiai együttműködését, és közösen dolgozik a hazai tejfogyasztás népszerűsítéséért a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Takarék Csoport. A megállapodással a magyar tejtermelés hatékonyabb banki finanszírozását, és a termékpálya versenyképességének növelését tűzték ki célul. A hitelintézet és a Tej Terméktanács nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy felkészítsék és támogassák a gazdákat a változó piaci környezetben.
A Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóságának közleménye alapján benyújtható a kérelem „A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás" pályázat meghosszabbítására újabb egy évvel.
Tagadhatatlan, hogy mára a magas színvonalú, modern kertészet és növénytermesztés lett az ÁRPÁD-AGRÁR ZRT. fő profilja, országszerte erről ismerik legjobban a cégcsoportot. Ám vannak további ágazatok is, amelyek kevesebb figyelmet kapnak, ilyen az állattenyésztés, ahol komoly állománnyal gazdálkodnak!
A kormány elkötelezett a hazai tejtermelés és a tejfeldolgozás fejlesztése érdekében, ezért a szakágazat szereplői az elkövetkezendő időszakban további fejlesztési és bővítési forráshoz jutnak – mondta az Agárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a Középtiszai Mg. Zrt.-nél tett látogatáson, Kenderesen.
A Bonafarm Mezőgazdasághoz tartozó Bóly Zrt. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusával közösen a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 774 829 992,- forintos vissza nem térítendő támogatását nyerte el. A támogatás segítségével a 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2021-00305 azonosítójú, „Táplálkozásfiziológia szempontból széleskörűen akceptált ipari tej előállítását támogató technológiák fejlesztése molekuláris biológiai eszközökkel” című projektjét valósíthatja meg a konzorcium. A projekt eredményei várhatóan hozzájárulnak majd a nagy hozzáadott értékű élelmiszeralapanyag-előállítás biológiai alapjainak fejlesztéséhez és a termelt A2 tej révén a tudatos és az egészséges táplálkozás iránti fogyasztói igények kielégítését is elősegíthetik.
A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása 2020-ban meghaladta a 2900 milliárd forintot, ami 4,6 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, a bővüléshez leginkább a szemes kukorica és a tejtermelés járult hozzá – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) november elején.
A takarmánypiaci helyzetre való tekintettel az Agrárminisztérium (AM) intézkedett a tejágazat számára biztosított 30 milliárd forint célzott támogatás mielőbbi kifizetéséről – közölte az agrártárca vezetője.
Skócia, UK - Egy helyi projekt segíteni fog a tejtermelő gazdáknak Kintyreben és Gighaban, hogy növeljék az előállított tejük minőségét, amely képes lesz növelni a sajttermelést a Campbeltown Creamery-nél.
Fontos kérdésekre keressük a választ!
A fejlődő országok és elsősorban Ázsia tej és tejtermékek iránti erősödő kereslete várhatóan tovább javítja az Európai Unió exportlehetőségeit, ami a magyarországi tejpiaci folyamatokra is kedvező hatással lesz. A kvótarendszer megszüntetése ugyanakkor kiélezi a versenyt a tagországok között, s bár a közösségi tejtermelés drasztikus növekedése nem várható, az elkövetkező néhány évben a belpiaci pozíciók átrendeződésére lehet számítani.
A Hód-Mezőgazda Zrt. a térség egyik legnagyobb mezőgazdasági üzeme, 6500 hektáron folytat mezőgazdasági alaptevékenységet. A részvénytársaság mindig is jelentős szerepet töltött be a térség integrációs feladatainak ellátásában és a korszerű, minőséget preferáló magatartás kialakításában.
Húsz ország 40 újságírója, Magyarországról egyedüliként az Agro Napló munkatársa kapott meghívást az október 27–29. között megrendezett svájci „Dairy Press Tour”-ra. A túra célja a vélemény- és tapasztalatcsere volt azzal kapcsolatban, hogy milyen piaci átrendeződés, illetve változás lesz tapasztalható a 2015-ös EU-tejkvóta eltörlése után. A meghívottak ezenfelül információkat kaphattak a vendéglátó ország nemzetközi piacáról, és megismerkedhettek a svájci tejtermékek feldolgozásával, valamint a piaci stratégiával – különös tekintettel arra, hogy Svájcban 2009 óta nincsen tejkvóta.
Modern tejtermelés: a robotok megérkeztekHogyan ellenőrizzük a májmétely-fertőzöttségetA jövedelem lesz a globális élelmiszer-termelési rendszer domináns rendező elve?
A régió legnagyobb állattenyésztési szakáruházát nyitotta a Déli-Farm Kft. Szegeden, melynek ünnepélyes megnyitója szeptember 26-án volt. Ezzel egy időben került sor a már szokásos partnertalálkozóval egybekötött szakmai konferenciára is, mely idén a takarmányok toxinproblémájának megoldási lehetőségét járta körbe.
Az őrölt kukoricában, DDGS-ben és szójalisztben lévő rost Elusieve-folyamat segítségével történő eltávolításának hatása a csirkékre Tanulmány: a gesztenyeellenálló keményítő- (RS)tartalmának vizsgálata választott malacokban Készen áll Írország még több tej termelésére? Az időjárás hatásai a szomatikus sejtszámra
Az európai tejtermelés várhatóan 1,5%-kal nõni fog körülbelül 154 millió tonnára 2012-ben és 2013-ra további 0,7%-kal, a szántóföldi növények, a hús és tejtermékek piacára vonatkozó „Rövid Távú Kilátások” címû tanulmány szerint, tette közzé az Európai Bizottság.
A sertés- és baromfi-takarmányokban elõforduló mikotoxinokról és azok súlyos kártételeirõl nagyon sok szó esik manapság. Azonban a bendõbaktériumok toxinbontó képessége miatt a tudomány állása hosszú idõn keresztül az volt, hogy a kérõdzõk érzéketlenek a toxinokkal szemben. Ezzel szemben telepi tanulmányok szólnak arról, hogy szignifikáns termeléscsökkenést és gyakoribb egészségügyi problémákat (pl. szaporodás-biológiai zavarok) mutatnak azok a tehenek, melyek mikotoxinokkal terhelt takarmányt kaptak.
Az Agro Napló februári lapszámában egy körkérdést intézett azon partnereihez, akik a magyar állattenyésztésben tevékenykednek. A kérdés arra vonatkozott, hogy a rendelkezésünkre álló piaci információk alapján, milyen évnek értékelik 2010-et, s mit várnak 2011-tõl? Ennek folytatását olvashatja az alábbiakban.
III. rész. Az egyes megyék tejtermelés-ellenõrzött tenyészeteinek állományméretének, fejési- és istálló átlagának változása
Az Agro Napló legutóbbi számában a hazai tejtermelés lehetõségeit, az értékesítés trendjeit vettük górcsõ alá, most a tejtermelést befolyásoló takarmányozásról, a fejés szervezésrõl kaphatnak áttekintést a téma iránt érdeklõdõk.
II. rész. Az egyes megyék tejtermelés-ellenõrzött tenyészeteinek részesedése a tehénállományból és az összes tejtermelésbõl
Az Agro Napló az idei évben is Dr. Mészáros Gyulát, az AT Kft. szaktanácsadóját és nyugalmazott fejlesztési igazgatóját kérte fel, hogy egy cikksorozat keretében ismertesse szarvasmarha állományunkban bekövetkezett változásokat, és annak hatásait.
A tehenek tejtermelésének alakulásában számos tényezõ játszik fontos szerepet, de két olyan tényezõrõl kiemelten szólnunk kell, amelyek talán a legnagyobb problémakört alkotják és ezáltal a tehenek tejtermelésére is rendkívüli módon kihatnak. Ez a két tényezõ a tõgyegészségügy és a lábvégek állapota. A Biomin hivatása a tõgy és a lábvégek ápolása a takarmányozás által!
Az elõzõ részekben felvázolt létszámú és fajtaösszetételû ellenõrzött tehénállomány és tulajdonosainak aránya, meglehetõsen furcsa, szinte egyedi szerkezetet mutat. Az összes tulajdonos mintegy 3–5%-a bírja a tehénállomány 72–75%-át, és ezek az állatok termelik meg a Magyarországon elõállított tehéntej 83–85%-át.
A magyarországi tejágazat kritikus helyzetbe került. Ez annak ellenére van így, hogy a tejtermékek iránti kereslet nem csökkent, sõt egyes területeken, pl. Közel Keleten növekedett, illetve fokozott igény mutatkozik a tejtermékek iránt. Az alacsony tejátvételi ár minden tejtermelõ gazdaságot érint függetlenül attól, hogy milyen színvonalon termel. A termelést segítõ beruházások, technikai fejlesztések, a termelés színvonalának növelése természetesen bizonyos mértékig javíthat a helyzeten.
A sertés- és baromfi-takarmányokban elõforduló mikotoxinokról és azok súlyos kártételeirõl nagyon sok szó esik manapság.
A nagy tejtermelésû, magas genetikai potenciállal rendelkezõ tehén állományainkban az egyik leggyakoribb kérdés, hogy tudjuk szaporodás-biológiai eredményeiket javítani, esetenként fenntartani.
Az ellés elõtt a tehénnek egy nem tejtermelõ, azaz nem laktáló idõszakra van szüksége a következõ laktáció optimális tejtermelése érdekében.
A tenyésztõk, állatorvosok közkedvelt, több évtizedes vitatémája, hogy a tehenet milyen takarmányozási megoldással lehet a legkedvezõbben elõkészíteni a problémamentes ellésre, laktációindításra. A téma burjánzásának igazi táptalajt a kettõshasznú állományok tejhasznú fajtákkal történõ átkeresztezése, majd a 1970-es években az intenzív tejtermelõ tehenészetek kialakítása adott.
A céltudatos szelekció, a korszerû teljesítményvizsgálat és tenyészértékbecslés széles körû alkalmazásával a modern szarvasmarha fajták tejtermelõ képessége látványosan növekedett.
BEVEZETÉS A takarmányozásban elterjedt gyakorlat a különbözõ élõsejtes élesztõkészítmények és elölt (élõ vagy életképes szervezeteket nem tartalmazó) élesztõkultúrák etetése, a tejelõ tehenek nagyobb szárazanyag-felvétele és ezáltal nagyobb tejtermelése érdekében.
A tejtermelésben érdekelt szakemberek célja, hogy az állományuk genetikai képességét maximálisan és gazdaságosan kihasználják és e cél érdekében legújabb tenyésztési, takarmányozási és tartástechnológiai módszereket kell alkalmazniuk.
„Mindenki tudja, hogy a Dohai-i tárgyalások kulcskérdése a mezõgazdaság. Egyértelmûen meg kell mondani, hogy az Európai Unió kész az elmozdulásra, de azt is nagyon világossá kell tenni, hogy ez feltételes ajánlat, és csak akkor teljesül, ha a feltételek is teljesülnek. Egyáltalán nincs szó arról, hogy elfogadunk valamiféle egyoldalú lefegyverkezést!
Az EU-csatlakozással haladunk abban az irányban, hogy a minõségi tejtermelés vízválasztó lesz a profittal tejet termelõ és a vegetáló – megszûnõ tehenészetek között. Az elmúlt év során szomorú tendencia volt, hogy a tejminõségi (és elsõsorban tõgyegészségügyi) problémákat – rossz költségkímélésbõl – megpróbálták figyelmen kívül hagyni, és nem helyezni súlyt a rendszeres tõgyegészségügyi állomány-vizsgálatokra, tejminták bakteriológiai és rezisztencia-vizsgálatára.
A kifejlett, tenyésztésben tartott tehenek megfelelõ ásványianyag-ellátása a szervezet homeosztázisához, a testfolyadékok izotóniájához, a szilárd váz és a szervezet védelmi szintjeinek fenntartásához, a szervek szabályos mûködéséhez, a szabályzó folyamatok hormonjaihoz és az enzimek aktivitásához szükséges.
Néhány hetes korig a borjú vitaminszükséglete hasonló az együregû gyomrú állatokéhoz, ezért a tejpótló borjútápszerek vitamintartalmának megállapításakor erre tekintettel kell lenni.
2008/09-ig a mezõgazdasági árak stabil növekedését prognosztizálja a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Különösen a húspiac árai emelkednek, kevésbé a gabonaárak.
Eljött végre a régóta várt 2004-es év. Folynak a találgatások, hogy vajon mit hoz nekünk az Európai Unió. A vélemények erõsen eltérnek, sokan szkeptikusan tekintenek a jövõbe, míg mások bíznak abban, hogy a csatlakozás után jobbra fordul a mezõgazdaság helyzete. A tejtermelõk a 2004-es évben nincsenek könnyû helyzetben, a tej felvásárlói árak nem növekedtek, a takarmányozási költségek - köszönhetõen a 2003-as aszályos évnek - jelentõsen növekedtek. A tömegtakarmányokból kevesebb termett, a gabonák a fehérje és energiahordozók ára is jelentõsen növekedett. Tehát a termelõknek egy növekvõ takarmányozási költség melletti stagnáló-csökkenõ tej átvételi árral kell számolniuk.
Az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. számadása szerint 2002-ben a hazai regisztrált tejtermelõ tehénállomány közel 10 %-a, 22.000 tehén hullott el. Az elhullások 70 %-a a laktáció elsõ hatvan napjában történt, melynek fõ oka, nagy valószínûséggel valamilyen anyagforgalmi betegség megjelenése volt. A lesújtó statisztikai eredmény alapján az anyagforgalmi megbetegedések súlyos gazdasági kárt okoznak a hazai tejtermelõ ágazat számára, mely kellõ telepi menedzsmenttel és takarmányozással jelentõsen csökkenthetõ volna.
A tejtermelés és a végtag felépítése között negatív kapcsolat van. A termelés növekedésével enyhén növekszik a sántasági esetek előfordulása, tehát a növekvő termelés mellett gyengül a láb és lábvégek szerkezete, ellenálló képessége. Ez azt jelenti, hogy a nagy termelésű tehenek között gyakoribb a mozgászavar és egyben azt is tapasztaljuk, hogy azok a tehenek, melyek kevesebb tejet adnak, nem is sántítanak annyit. Erre a kapcsolatra Lyons és mtsai. (1991) 0,48, Groen és mtsai. (1994) 0,26 erősségű összefüggést találtak. Különösen érvényes ez a laminitisz esetszám növekedésére. A lábvégek kívánatos értékmérõ tulajdonságai a tehenek elsõ laktációjában általában kis mértékû, negatív genetikai kapcsolatban vannak a tejtermeléssel (Foster és mtsai., 1989, Short és mtsa., 1992; Groen és mtsai., 1994). A magas tejtermelésre szelektált tehéncsaládok sántaságának kezelési költsége 20%-kal is megnövekedhet (Jones és mtsai., 1994). A nagy tejtermelés és a lábvégbetegségek miatti selejtezés között 0,20-0,27 erősségű genetikai kapcsolatot találtak Uribe és mtsai., (1995).
Ahányszor a tenyésztő megtekinti tehénállományát, mindig találkozik a kondíció jelenségével, de sajnos mégis meglehetősen ritka a magas szinten termelő állományok következetes kondícióellenőrzése, ami pedig megítélésünk szerint a tejtermelés hatékonyságának javításában kulcsfontosságú lehet. Ha arra gondolunk, hogy a kiváló termelésű és kiemelkedő genetikai képességű teheneink takarmányadagját, vitamin- és ásványianyag-ellátását vagy adalékanyagait milyen alapossággal optimalizáljuk, akkor az ily módon kiszámított és bevitt drága energia (pénz) egy jelentős részével, ami a kondíció építésére tartalékként használható, sőt tervezhető lenne, ehhez képest milyen keveset törődünk. Különösen nem sikerül állományszinten megfelelõen kivédeni a laktáció elején a negatív energia-egyensúly káros hatásait, többnyire éppen a legjobban termelő tehéncsoportokban. Teheneink és üszőink kondícióját irányíthatóvá kell tennünk, hogy kedvezőtlen kondíciójuk, s a vele járó állománybetegségek kialakulása legalább részben megelőzhető legyen.
Minõségi vágóbaromfi-termelés támogatása A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter módosította tavasszal kihirdetett minõségi vágóbaromfi-termelés támogatásáról szóló rendeletét. Eszerint a minõségi támogatás mértéke kilogrammonként 6,50 Ft, melyet összesen legfeljebb 400 ezer tonna I. osztályú minõségû vágóbaromfi után lehet igénybevenni. A 400 ezer tonna vágóbaromfi mennyiségen belül legfeljebb 190 ezer tonna lehet a vágócsirke mennyisége. A támogatást igénybevevõ vágóhíd köteles a szabvány szerinti I. osztályú vágócsirkéért október 26. napjától legalább 160 Ft/kg nettó árat fizetni. A rendelet 2001. december 31-én hatályát veszti.
A termékenység, a szaporaság a másodlagos értékmérõ tulajdonságok közé tartozik, ami azt jelenti, hogy közvetve befolyásolja a termelést, illetve termelés gazdaságosságát. Azonban az egyik legfontosabb tulajdonság, mert borjú nélkül nincs hústermelés és nincs tejtermelés sem.
Hatékonyságnövelő beruházásokra van szüksége a tejágazat valamennyi szereplőjének a talpon maradáshoz. A termelői oldalon az automatizálás és a big data elemzések, a feldolgozóin a termékszerkezet-váltás és a termékfejlesztés segíthet a kapacitásnövelés mellett.
A tej az egyik legfontosabb élelmezési cikkünk, kilogrammban mérve hazánkban az élelmiszerkínálat közel egynegyedét teszi ki. A magyarországi tejfogyasztás a kilencvenes évek első felében jelentősen lecsökkent, ezt követően pedig hullámzóan alakult. 2014-ben ismét pozitív irányú elmozdulás mutatkozott: a tej és tejtermékek egy főre jutó hazai fogyasztható mennyisége megközelítette a 157 kilogrammot1, ami egy év alatt 6,2%-os növekedést jelentett. Ennek eredményeként a kínálat ismét elérte a 2010. évi szintet. 2015-ben a háztartások közvetlen tejfogyasztása is emelkedett: míg 2014-ben a magánháztartásokban egy fő havonta átlagosan 3,8 liter tejet fogyasztott el, addig a következő évben már 4,4 litert.
A 2016/17-es vetésidőszak volt az első, mikor 3500 ha-on váltottunk olaszperjéről a nagyobb és biztosabb termőképességű fajtákra, a Festuloliumokra.
Azzal kell számolnunk, hogy a következő 2-3 évtizedben az emberiség létszáma tovább nő, habár üteme kissé mérséklődik a korábbi időszakhoz képest, de kétségkívül jelentős marad és a nagy inercia miatt minden bizonnyal eléri a 9 milliárdot. Amennyiben az emberiség döntő mértékben növényi táplálékokkal élne, az élelmiszerellátás korántsem jelentene nagyon nehezen megoldható feladatot.
A tejelő szarvasmarhák takarmányozásában elég korán helyet kaptak az olyan nagy energiatartalommal rendelkező anyagok, mint a glicerin, vagy a propilén-glikol. A tehén jól hasznosítja ezeket az energiahordozókat, lévén a bendőfermentáció során illózsírsavak (SCFA) képződnek belőlük, amiket az állat energiatermelésre tud felhasználni. Ezek az anyagok szerves részei lettek a fogadó és nagytejű csoportok adagjainak, mint az anyagforgalmi problémák megelőzésének ellenszerei, és szinte az összes takarmányozási szoftver képes kalkulálni velük.
Az utóbbi időben a vitaminok hozzáférhetősége és ára körül kialakult helyzet egyre inkább arra készteti a takarmányozási szakembereket és takarmánygyártó cégeket, hogy felülvizsgálják a gazdasági haszonállatok számára biztosított vitaminok mennyiségét.
A kutatás-fejlesztéssel foglalkozó ADEXGO Kft. és Magyarország egyik vezető takarmánygyártó vállalata, a Vitafort Zrt. sokéves együttműködésükre alapozva a tejelő tehenek takarmányozásában alkalmazható bendővédett vitamin termékek fejlesztését kezdte el.
Napjainkban a zsírsavak az érdeklődés középpontjába kerültek, ami összefüggésben áll a szervezetben betöltött szerepükkel. Különösen igaz ez a többszörösen telítetlen zsírsavakra (PUFA), így főleg az n-6 (közismerten omega-6) és n-3 (közismerten omega-3) zsírsavakra.
A B-vitaminok vízben oldódó vitaminok, amelyek közös jellemzője, hogy az állati szervezet nem képes őket sokáig tárolni. A vitamin nem hasznosuló része a vizelettel távozik, ezért a túladagolás veszélye nem áll fenn, hiánybetegségek azonban kialakulhatnak.
A hetedik AXIÁL Gyakorlati Akadémia a szarvasmarhatartó, azon belül is elsősorban a tejtermeléssel foglalkozó gazdaságok vezetőinek szánt szakmai rendezvénye, ahol színvonalas előadásokon fejleszthették tudásukat a meghívott vendégek.
Életünk során számtalan inger ér bennünket. Ha azt mérlegeljük, hogy a táplálkozás vonatkozásában melyik a legfontosabb ezen ingerek közül, nagy valószínűség szerint legtöbben a szagokra, illatokra fogunk szavazni. A nagymama almáspitéje feltehetően látványra sem rossz, de már az ajtóban érezzük kellemes illatát. A romlott hús szaga pedig azonnal felhívja a figyelmet a veszélyre, pedig még nem is látjuk a probléma tárgyát. Hasonlóan kellemes vagy kellemetlen illata lehet egy jól vagy rosszul érett szilázsnak, formulázott késztakarmánynak. Az illatnak mint érzékszervi tulajdonságnak igen jelentős szerepe van az élelmiszeriparban éppúgy, mint a takarmányiparban, és az illatok objektív műszeres vizsgálata számos, egyelőre kiaknázatlan lehetőséget rejt a szakemberek számára.
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK TEJTERMELŐI DÜHÖSEK A VÁMOK EMELÉSE MIATT AFRIKAI SERTÉSPESTIS: AZ EFSA ÉRTÉKELI A TERJEDÉS MEGELŐZÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEKET
A tejelő szarvasmarhatelepek teljesítményét nagymértékben befolyásolják az ellést követő energiahiányos időszak anyagforgalmi zavarai, mint például a ketózis, vagy a zsírmáj szindróma. Minél alacsonyabbra csökkentjük ezeknek a betegségeknek az előfordulási kockázatát, annál nagyobb teljesítményre lesznek képesek állataink a laktáció során és annál kisebb lesz a korai selejtezés mértéke az állományban.
A bőtejelő tehenek a laktáció első heteire jellemző alacsony takarmányfelvétel következtében negatív energiastátuszba (NEB) kerülnek. Ennek oka, hogy az alacsonyabb takarmányfelvétel nem képes fedezni a növekvő tejtermelés energiaigényét. Ebben a korai laktációs időszakban jellemzően az ún. katabolikus, lebontó folyamatok uralkodnak, ami az állat energiatartalékainak (zsír- és izomszövet) mobilizációjához vezet.
Az elmúlt évtizedekben a tejtermelő gazdaságok mérete folyamatosan nő, ezzel párhuzamosan jelentősen emelkedik az egy tehénre vetített fajlagos tejhozam, míg a minőségi követelmények egyre szigorodnak amellett, hogy a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő hiánya tapasztalható. A helyzet megoldását a világszerte egyre elterjedtebben használt automata fejőrendszerek jelenthetik.
Magyarországon a tejelő tehenészetek teljesítménye és az általuk megtermelt tej mennyisége folyamatosan nő.
Az immunitás a tányérunkon át épül fel az alapvető mikrotápanyagokból: lipidek, vitaminok, nyomelemek, rostok, antioxidánsok.
A nagyüzemi tejelő tehéntartást mindig is a „mezőgazdaság nehéziparaként” tartották számon. Különösen igaz ez manapság, amikor nem ritkák a napi 70 liter tejet termelő állatok egy-egy állományban, amiket a szélsőséges időjárási viszonyok miatt kialakuló változó minőségű tömegtakarmányokkal egyre nehezebb megfelelően kiszolgálni.
Az immunitás a tányérunkon át épül fel az alapvető mikrotápanyagokból: lipidek, vitaminok, nyomelemek, rostok, antioxidánsok.
Az immunitás a tányérunkon át épül fel az alapvető mikrotápanyagokból: lipidek, vitaminok, nyomelemek, rostok, antioxidánsok.
A tehenészetekben mikotoxin-szennyeződés esetén általában csak a termeléskiesés és az egészségromlás miatti közvetlen veszteségekkel számolunk. A Zearalenonnal (ZEN) azonban más a probléma!
A tejelő tehéntartást nem véletlenül nevezik a mezőgazdaság nehéziparának. Erre az ágazatra különösen jellemző, hogy a megtermelt tej mennyiségét és minőségét számos tényező befolyásolja. Hatással van rá a telepi technológia és menedzsment, a humán-erőforrásbeli adottságok, a takarmányok minősége, mennyisége, a takarmányozás módja, de befolyásolhatja az időjárás is.
Egyszerre növekedtek nagyot a takarmányok összetevőinek árai, ezért az állattenyésztési ágazat szereplői elkerülhetetlennek látják a hús- és tejtermékek árának emelkedését. Drágulás és túlélési harc jön.
Magyarországon a tejelő tehenészetek által megtermelt tej mennyisége folyamatosan nő. Az elmúlt évtizedben a 305 napos, standardizált laktációs tejtermelés több, mint 15%-kal növekedett (ábra), aminek hátterében a folyamatosan fejlődő genetika, az eredményes tenyésztői munka és az egyre bővülő takarmányozási és tartástechnológiai ismeretek állnak.
Az olyan modern tejelő fajtákat, mint a holstein-fríz, északi országokban alakították ki, így toleránsak a hideggel szemben, ám hajlamosak a hőstresszre. Ha a hőmérséklet 22 °C fölé emelkedik, az megterhelést jelent a tejelő teheneknek, különösen magas páratartalom mellett. Ez különösen a nagytejűeket és a frissfejősöket érinti, de negatív hatása van a szárazonállókra és az üszőkre is.
Az elmúlt időszakban az élelmiszeripari eredetű növényi fehérjehordozók (pl. extrahált szójadara, -napraforgódara, -repcedara, -lenmagdara) ára jelentős mértékben növekedett, így a növénytermesztési üzletággal is rendelkező állattartó telepeknek érdemes lehet a hazai előállítású fehérjeforrásokat (pl. csillagfürt, szója, lóbab és borsó) „újra felfedezni” és a gazdasági haszonállatok takarmányreceptúráiban alkalmazni. Fontos hangsúlyozni, hogy hazánk ökológiai adottságai az ebbe a csoportba tartozó borsó és lóbab termesztését lehetővé teszik.
Az idén immár kilencedik alkalommal rendezték meg az Axiál Gyakorlati Akadémiát. Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatójának előadásából készítettünk összefoglalót.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának nyolcadik, szeptemberi részében az adatalapú állattenyésztés technológiáját néztük meg részletesebben egy különleges, robotizált tejtermelő gazdaság működésénél, Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
Az első, összefoglaló jellegű, hőstresszel foglalkozó cikkünk Lados doktorral 2006-ban jelent meg a Holstein Magazinban. Ennek már 17 éve. A műszaki megoldások alig változtak azóta, de a takarmányozás a sarkaiból fordult ki, új szemlélet, új technológiák és új stratégiák születtek a 17 év alatt.
Feloldották a madárinfluenza miatt elrendelt területi korlátozásokat
