2024. április 28. vasárnap Valéria

Kövessük a precíz(iós) gazdákat! ⁠–⁠ 20. rész: Robottakarmányozási program segíti az adatalapú etetést

Agro Napló
Az adatalapon és a dinamikus változók figyelembevételével történő takarmányozás részleteiről Trombitás Martin, az Agrofeed Kft. szarvasmarhatakarmányozási specialista szakértője beszélt.

Minden tejelő takarmányozási program célja az olyan gazdaságos receptúra összeállítása, amely megfelel a tehén táplálóanyag igényének, optimalizálja a tejtermelést és az egészségi állapotot. A hagyományos tehenészetekben ez a teljes takarmánykeverék (TMR) etetéssel valósul meg. A boxos fejőrobot-etetési rendszerben részleges takarmánykeverék (PMR) kerül az állatok elé az etetőasztalra, illetve kiegészítő robottakarmány-keveréket kapnak a robotboxban fejés alatt. Szabad vagy irányított tehénforgalomtól függően az abrak mennyiségének egy részét az állatok a fejőrobotban kapják meg – mesélte a szakember a technológiáról.

Emiatt a PMR-ben magasabb a tömegtakarmány hányad, ezért kifejezetten fontos a homogén PMR-készítés optimális szecskamérettel, amiből az állatok nem tudnak válogatni. Ez a tehén napi szárazanyag-felvételének 75–85 százaléka. A tömegtakarmányok emészthetősége, a PMR összetétele és szárazanyag-tartalma meghatározó a tejtermelés és a szárazanyag-felvétel szempontjából, ehhez társul a kiegészítő robottakarmány-keverék.

Trombitás Martin

Adatok és döntések

A robot rengeteg adatot, paramétert regisztrál minden egyes tehénről napi szinten, így sokkal hamarabb észrevenni azt, ha bármi rossz irányba megy, ezáltal időben be lehet avatkozni a folyamatokba. Méri a kietetett és a maradék robottakarmány mennyiségét, az élősúlyváltozást, a kérődzés adatait, a napi tejmennyiség változását, és rögtön jelez. Nem kell megvárni, hogy klinikai problémája legyen az állatnak, hanem már a megelőző állapotban ki lehet fogni a csoportból, és a vizsgálatok után dönteni lehet a szükséges beavatkozásokról, ami nagy segítség a termelők számára. A kapott adatokat gyűjtjük, elemezzük és a költséghatékonyságot szem előtt tartva megnézzük, hogy a kiszámított takarmányreceptúra plusz a robottápjavaslathoz képest valójában mennyi tejet termel az adott állat.

A döntéseknél két lehetőség felé lehet elmenni: az egyik, hogyan tudunk több tejet termelni speciális takarmányok használatával, amelyek bekerülési költségének természetesen meg kell térülnie, a másik pedig, hogyan tudunk az adott receptúrában úgy költséget csökkenteni, hogy az a termelési szintet nem csökkenti. Mindkét út helyes, a cél a költséghatékony tejtermelés.

Telepirányítási rendszer a hatékonyságért

Olyan teszteket végzünk el, olyan takarmánybeállításokkal kísérletezünk, amik megmutatják, hogy egy adott időszak tápmennyiségét változtatva a többletköltség megtérül-e, vagy sem. Ha igen, jó irányba változtattunk, mert több bevételt ért el a gazdálkodó, ha pedig nem térül meg, viszszaveszünk az adagokból, és azzal javul a költséghatékonyság, hogy kevesebb kiadást kell a takarmányozásra fordítani. A Riska telepirányítási rendszer Mobil, illetve Extra változata nagy segítség a döntéstámogatásban, mert az istállón belüli  telefonon keresztül sok adat elérhető a tehenek előéletéről, amihez mi és a partnerek is hozzáférünk, így akár az istállóból is fel lehet vinni egy kezelést, megjegyzést, vagy napi feladatot a rendszerbe. A Riska Extra program használatával a grafikus elemzéseknek köszönhetően gyorsan és hatékonyan értékelhető a telepi és a takarmányozási munka eredményessége – mondta Trombitás Martin.

A robottakarmányozási program sikerességét befolyásoló tényezők

1. Takarmányozási szempontból: tömegtakarmányok minősége, PMR öszszetétele, napi etetések és feltolások száma, jászolmenedzsment, robottakarmány-keverék minősége és a robotadagolási beállítások.

2. Tranzíciós időszak: előkészítő csoportban az állatok robothoz szoktatása 0,5 fejéssel növelheti elsősorban az elsőborjasok ellés utáni napi fejésszámát. Fogadó időszakban az állatok szárazanyag-felvétele folyamatosan emelkedik, ezért a robottáp mennyiségét a termeléstől függetlenül folyamatosan emelni kell, ezzel elősegítve a magas kezdeti tejtermelést.

3. Tehénkomfort: kerülni kell a zsúfoltságot, a fejőrobotokat gyártó cégek javaslatot tesznek az egy robotra kalkulált állatok számával. A zsúfoltság elsősorban a rangsorban hátul levő állatok számára kedvezőtlen, akiket a hierarchiában előbbre levők elnyomnak, nekik a tejtermelésük, a kondíciójavulásuk, majd az újravemhesülésük el fog maradni társaikétól.

4. Állategészségügy: a technológiák által rengeteg adat van az állatokról, amelyek változásának nyomon követése kulcsfontosságú lehet az egészséges állomány fenntartásához. A körömápolás jelentősége talán még fontosabb, hisz a sánta állat nem fogja látogatni a robotot.

5. Telepi menedzsment: a munkafolyamatokat a csoport napi rutinjához kell igazítani, lehetőleg úgy, hogy a legkevésbé zavarja az állatokat. Időt kell szánni a termelési adatok elemzésére és nyomon követésére, ezzel rövidebb idő alatt minőségibb munkát lehet elvégezni.

Több külföldi előadásban már elhangzott az az állítás, miszerint „A robot csak egy eszköz, ami megfeji a tehenet, azonban a technológia és a menedzsment fogja meghatározni a működésének sikerességét” – idézte fel Martin.

A technológia lehetőségeit kihasználva partnereinkkel folyamatosan nyomon követjük, vezetjük táblázatokban csoportszinten és laktációs szakaszokra osztva a következő paramétereket:

  • tehenek száma, eloszlása (elsőborjas / többször ellett),
  • laktáció és laktációs napok száma,
  • tejtermelési adatok: mennyiség és beltartalom,
  • ténylegesen felvett robotabrak-menynyiség (ehhez képest a programozott és maradék),
  • fejési idő, robotidő, szabad robot idő stb.

Nagyon sok hasznos következtetést lehet levonni az ilyen típusú munkából, az adatok folyamatosan érkeznek a partnerektől, mi pedig elemezzük a változásokat és a kapott eredmények alapján határozunk meg rövid és hosszú távú feladatokat, elérendő célokat. A robottápokhoz a telepi adottságokat figyelembe véve részletes etetési javaslatot készítünk.

A robottakarmány-keverékek kialakításánál figyelembe vettük a hazai tömeg- és abraktakarmány-bázist. Cél volt, hogy ízletes takarmányt kínáljunk az állatoknak a robotban, a gyártástechnológiánknak köszönhetően a granulátum minősége pedig teljesen megfelel az elvárásoknak.

A takarmányozási görbe/táblázat beállításánál a minimum robottakarmány-keverék mennyisége tartalmazza az állatok igényének NRC szerinti vitamin- és mikroelem-szükségletét. A magasabb tejtermelésű állatoknak arányosan javaslunk magasabb bevitelű robottápot, ami biztosítja a magasabb termelési szinthez szükséges táplálóanyagokat. Az összetevők és a beltartalom esetében elsődleges szempont volt, hogy a tehén nem szereti a takarmányváltást, a bendőmikrobák hatékonysága nagyban függ az etetett takarmányok állandóságától. A PMR és a robottakarmány-keverékek közötti beltartalmi összefüggés jelentősen befolyásolja a bendőmikrobák működését és végső soron a termelési hatékonyságot. Technológiáktól és takarmányozási beállításoktól függően a szubakut bendőacidózis elkerülése/mérséklése kulcsfeladat – közölte a szakember.

Kísérletek, eredmények, fejlesztések

A korábbi kísérleteinkben többféle beltartalmú tápot készítettünk, ezeknek vizsgáltuk meg a hatását. Természetesen az összetétel meghatározza az árat, ebben az esetben is a költséghatékonyság volt a cél. A tápminőséggel kapcsolatos komoly elvárásokat a gyárunk maradék  talanul teljesíti, jó a granulátum minősége és keménysége, így nem törik, amikor az adagolórendszer mozgatja a roboton belül, nem lesz poros sem. A komponenseit tekintve a vizsgálatok végére kialakult 2-3 féle beltartalmú táp, ezek közül mindig azt javasoljuk használni, amelyik a legjobban illik a telepi tömegtakarmányokhoz a receptúra alapján. Az általunk használt takarmányozási program, AMTS, NDS lehetőséget ad a robottakarmányozási rendszer és tápadagolás beállítására, valamint lefuttatására, ez is elérhető a szoftverben.

Folyamatosan nézzük a termelési eredményeket, a partnerekkel igény szerint kéthetente és havonta közösen elemezzük az adatokat, egyeztetünk a történtekről és a teendőkről, hogy változtassunk-e valamilyen irányba. Együtt dolgozva találjuk meg, mi a legjobb az adott telep szempontjai szerint. Például nyáron, amikor a szárazanyag-felvétel mértéke egyébként is alacsonyabb, érdemesebb a robotban a táp mennyiségét növelni, mert szívesen eszi az állat, még nem okoz nála túlabrakolás miatti kockázatot, ezáltal pedig több száraz anyagot tudunk vele megetetni, ami javítja a nyári időszak termelését – mondta Trombitás Martin.

Szakmai támogató:

A cikk eredetileg a Precíz gazdák nyomában című online kiadványban jelent meg.

A Precíz gazdák nyomában című kiadványból ragadtuk ki a precíziós technológia művelőit, egyben véleményvezéreit. Ahány gazdaság, annyi kihívás és annyi megoldásra váró feladat. Ami közös bennük: az adatokat becsben tartó, precizitásra épülő gondolkodás.

A kiadvány online végigolvasható, vagy letölthető az alábbi képre kattintva!

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Véget ért a debreceni Farmer Expo

Véget ért a debreceni Farmer Expo

Szép ágazati seregszemle volt a 31. debreceni Farmer Expo – értékelte a szombaton befejeződött idei, négynapos nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeri...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!