Robotizált tehenészet, öntözésfejlesztés és precíziós növénytermesztés a mezőhegyesi Ménesbirtokon

Agro Napló
A Békés megyei Mezőhegyesen folytatódott a Digitális Agrárakadémia (DAA) bemutatóüzemi programsorozata 2022. november 23-án. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság előadótermében több, mint 70 hazai és külhoni gazda ismerhette meg a legmodernebb eljárásokat és technológiát az állattartás és a növénytermesztés területéről.

Varga Péter, a DAA szakmai vezetője megnyitójában felidézte, hogy a kormány 2019-ben fogadta el Magyarország Digitális Agrár Stratégiáját (DAS). A DAS célja, hogy a digitális megoldások elterjesztésével és az ágazat tudatos adatgazdálkodásával hozzájáruljon a hazai agrárium hatékonyságának növekedéséhez, a termelői jövedelmek emeléséhez, a környezeti erőforrások optimális felhasználásához, valamint a lakosság egészséges élelmiszerrel történő ellátásához. A DAS kiemelt projektje a DAA, amelynek célja a Kárpát-medencei magyar termelők felkészítése a digitális megoldások alkalmazására.

Több, mint 70 hazai és külhoni gazda vett részt a DAA programján

A DAA segít eligazodni a digitális megoldások között, megtervezni a termelőknek a saját gazdaságuk digitális átállását, kiválasztani és használni a valóban hatékony megoldásokat.

www.digitalisagrarakademia.hu címen – egy regisztráció után – 9 modulban 30-nál is több témakör érhető el, és az egyes témakörökhöz kiegészítések készültek a Kárpát-medencei országok termelői számára. A tananyagokat folyamatosan fejlesztjük a technológia változása és a felhasználók visszajelzése, véleménye, valamint igényei alapján.

Tisztavérű Holstein-Fríz szarvasmarhákat tenyésztenek Mezőhegyesen

Kovács Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója a köszöntőjében elmondta, hogy a jelenlegi formájában 2017 óta működő gazdaság fő tevékenységi körébe a szántóföldi növénytermesztés, a vetőmagelőállítás, a lótenyésztés és tejelő tehenészet tartozik. Az 1784-ben alapított Ménesbirtok Európában az egyik legrégebbi ilyen szervezet.

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. szerepet vállal a modern mezőgazdasági megoldások tesztelésében és bemutatásában, valamint kiemelt stratégiai célja a megújuló erőforrások használata és a fenntartható termelésre való törekvés. Ugyanakkor a 300 tanulót befogadó mezőgazdasági technikum fenntartása és erdőgazdálkodás is része a tevékenységüknek.

„Minden fejlesztésünk a robotizáció, a digitalizáció és az adatgyűjtés felé mutat, mert ezek a technológiák segítenek kiküszöbölni a szerencsét a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés terén” – fogalmazott a Ménesbirtok vezetője.

A robotizált tehenészet és kíváncsi lakói

Dr. Boros Norbert, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Környezettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a Ménesbirtok robotizált tehenészetét bemutató előadásában arról is beszélt, hogy az automatizálással ugrásszerű hatékonyságnövekedést értek el a gazdaságban. Ehhez hozzájárult az is, hogy – nemzetközi összehasonlításban is – a legkiválóbb genetikai állománnyal rendelkeznek. A gazdaságban található mintegy 900 tehénre 8 robot jut, amelyek – éjjel-nappal – csoportokban fejik az állatokat.

A szabadforgalmú rendszer jellemzője, hogy az állatok maguk döntik el, hogy mikor mennek fejésre, a folyamat nem igényel emberi beavatkozást.

A tehenek vízágyakon pihennek, a közlekedőfolyósót gumiborítás takarja, és az automatika figyel a megfelelő páratartalomra és hőmérsékletre is. A számítógépes telepirányítási rendszernek köszönhetően a szakemberek minden szóba jöhető információhoz hozzáférnek. Ezt segíti, hogy minden állat egy jeladót visel a nyakában és az ezekből származó adatokat az istállókban elhelyezett jelvevők gyűjtik össze. Dr. Boros Norbert a termelési eredmények kapcsán elmondta, hogy a tehenek naponta 2,6-szor állnak be a fejőrobotba, átlagosan nyolc percet töltenek ott és ezalatt 15,8 kilogramm tejet termelnek.

„Nem gondolom, hogy mindenkinek át kellene állnia a robottechnológiára, mert ez nagyon költséges, de az is biztos, hogy jelentősen megkönnyíti a munkát és jókora hatékonyságnövekedéssel jár” – mondta a szakértő.

A tehenek egyébként 2-4 hét alatt szokják meg a robotot, de egy telep teljes átállítása robotfejésre elérheti akár az egy évet is, méghozzá az emberek miatt: valóban igaz, hogy kevesebb alkalmazottra van szükség, de ők sokkal képzettebbek kell, hogy legyenek.

A hatalmas csarnokban éjjel-nappal megy az automatizált fejés

Gépek, számok, növénykultúrák és technológia

Bónus Krisztián, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság precíziós gazdálkodási csoportvezetője előadásában bemutatta a helyspecifikus növénytermesztés gyakorlati megoldásait, részletesen kifejtve, hogy miként álltak át az adatalapú technológiára, hogyan alakították ki azt az adatbázisukat, a menedzsmentzónákat és a hozamtérképeket.

Jelenleg 9600 hektáron gazdálkodnak, amelyből 8300 hektár szántóterület és 1300 hektár erdő. A növénytermesztés fő fókuszterülete a hibridkukorica vetőmagelőállítás, mely 2300 hektáron zajlik, de termesztenek kalászosokat 2500 hektáron, napraforgót és szóját mintegy 1300 hektáron, továbbá takarmánykukoricát 800-1000 hektáron. A fennmaradó terület az állatok takarmányellátását szolgálja.

A hozam nagyon változó, de általánosságban elmondható, hogy a kalászosokból 7,5-8 tonnát termelnek hektáronként, a hibrid kukoricából – fajtától függően – 2 és 4 tonna között, kukoricából jellemzően több mint 20 tonnát, napraforgóból és szójából pedig 4 tonnát. A gépparkról azt közölte, hogy körülbelül 30 traktorral rendelkeznek, amelyek között megtalálhatók a legnagyobb és a legmodernebb munkagépek is. A traktorok mellett pedig hat kombájn és négy hidas permetező segíti a munkákat.

Megjegyezte, hogy más gazdaságokkal ellentétben a Ménesbirtokon viszonylag sok munkavállaló dolgozik: önmagában a hibrid kukorica vetését 13 vetőgép végzi, amelyeket ugyanennyi traktor húz. Elmondta, hogy a helyspecifikus vetésnél nagyon fontos az adott növény fajtája is, hiszen egy jó kukoricafajtával – ahogy a saját példájuk is mutatja – akár 20 tonnás hozam is elérhető hektáronként. A Ménesbirtokon drónokat is használnak a termőföld és a haszonnövények állapotának felmérésére, megfigyelésére. Bónus Krisztián elmondta, hogy erre a célra nem csak forgószárnyas, de merevszárnyú drónokat is bevetnek: a merevszárnyas gép egyetlen repüléssel 1500 hektárt képes felmérni és másfél órán át tud a levegőben maradni.

Egy DJI T-30-as drón is volt a bemutatón

 

Az egyik legfontosabb kérdés, az öntözésfejlesztés

Magyarországon több mint ötmillió hektárnyi mezőgazdasági terület található, amiből 4,1 millió a szántó, de ennek csak a területnek csupán a 1-2 százalékán zajlik öntözéses gazdálkodás – hívta fel a figyelmet Szlovák Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság öntözési csoportvezetője a rendezvényen tartott előadásában. 2021-ben országosan a 174 200 hektárnyi öntözhető terület körülbelül felén, 85 ezer hektáron öntöztek csak. Az erre a célra használt vízmennyiség 55 millió köbméter és 280 millió köbméter között ingadozik.

A Ménesbirtok földjeit a 30 kilométerre lévő Maros folyó vizével öntözik, két csatornarendszeren keresztül. A távolság mellett a helyzetet nehezíti, hogy a birtok magasabban helyezkedik el, mint a Maros, ezért 6 szivattyútelepre is szükség van, hogy a víz eljusson a termőföldre. A birtok öntözőrendszerét nemrégiben teljesen felújították, így az eddigi 2445-ről 5171 hektárra nőtt az egyidejűleg öntözhető terület mérete. Évente egyébként 9,5 millió köbméternyi vizet vásárolnak, de évről évre változik a felhasznált víz mennyisége, és viszonylag magas a veszteség aránya is.

Az új, modern rendszer távvezérléssel működik, amihez egy rádiófrekvenciás hálózatot építettek ki, így a gazdaság többé nem függ az internetszolgáltatóktól. A teljes rendszert valós időben lehet irányítani és követni a működését egy számítógépes program vagy egy applikáció segítségével. Az öntözőgép hossza meghaladja a 630 métert és 8 milliméternyi vizet juttat ki egy nap alatt, ami azt jelenti, hogy óránként 440 köbméternyi vizet használ fel.

A drónt Pozsonyi István kezelte

A rendezvényen több, mint 70 hazai és külhoni érdeklődő jelent meg; érkeztek falugazdászok Erdélyből, a Vajdaságból és Horvátországból is. Az erdélyi „delegációt” Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke vezette. A 11-es majori szarvasmarha telepen a látogatók bejárhatták az automatizált istállót, és a nap végén egy drónos bemutatót is megtekinthettek.

Forrás: digitalisagrarakademia.hu

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?