Új tehenészeti telepet adott át, valamint fejlesztette gépparkját és növelte silózó kapacitását a Komárom közeli Nagyherkálypusztán csaknem 3 milliárd forintos beruházással a Solum Zrt.
A Békés megyei Mezőhegyesen folytatódott a Digitális Agrárakadémia (DAA) bemutatóüzemi programsorozata 2022. november 23-án. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság előadótermében több, mint 70 hazai és külhoni gazda ismerhette meg a legmodernebb eljárásokat és technológiát az állattartás és a növénytermesztés területéről.
Tagadhatatlan, hogy mára a magas színvonalú, modern kertészet és növénytermesztés lett az ÁRPÁD-AGRÁR ZRT. fő profilja, országszerte erről ismerik legjobban a cégcsoportot. Ám vannak további ágazatok is, amelyek kevesebb figyelmet kapnak, ilyen az állattenyésztés, ahol komoly állománnyal gazdálkodnak!
Az Árpád-Agrár Zrt., Szentes melletti Szegi tanyáján is számos újítást, korszerűsítést hajtott végre és az évtizedes működés során megtapasztalható volt, hogy a beruházások miben és milyen arányban járulnak hozzá a hozamok növekedéséhez. A tehenek ugyanis hálásak a kényelmükért azzal, hogy több tejet adnak és a beltartalom is kedvezőbb értékeket mutat. A hőséget azonban ők is nehezen viselik, ezért hosszú távon ez ellen is védekezni kell, megtenni a szükséges lépéseket. Tervezni, fejleszteni mindig szükséges, véli az ágazat vezetője, Kellerné Mencser Mária, aki egy aktuális beruházásról is tájékoztat.
Az agráriumban alkalmazott legújabb technológiák szinte elkerülhetetlen részesei a gazdaságos termelésnek és a versenyképesség fenntartása is azt diktálja, hogy a gazdálkodók lépést tartsanak a technikai és technológiai fejlődéssel. Ez alól az állattartás sem mentesül, ahol szintén számos modern eszköz áll rendelkezésre az állatok igényeinek kiszolgálására, amely a termelés növekedését és biztonságát is eredményezheti.
Alig egy hónappal a használatba vétel után hatszázalékos termésnövekedést értek el a teljesen automatizált, robotizált technológiával működő mezőhegyesi tehenészetben, amit 2,6 milliárd forintos beruházással valósítottak meg hazai forrásból – hangzott el október végén a helyszínen szervezett sajtóbejáráson.
A cég tevékenysége szántóföldi növénytermesztés és tejelő szarvasmarha tenyésztés. A társaság 1976 óta működő megbízható vállalkozás. Növénytermesztési tevékenységét cc. 1000 ha bérelt területen végzi, amelyen árunövény, és az állattenyésztés igényeit kielégítő takarmány növény termesztést folytat. A vállalkozás egy központi irodával és három telephellyel rendelkezik az alábbiak szerint.
Az Európai Bizottság innovatív gazdálkodók, erdészek, tanácsadók, kutatók és egyéb érdekelt szereplők jelentkezését várja három új EIP-AGRI fókuszcsoportba. A témák: megbízható és ellenálló tehenészeti rendszerek; agrárerdészet; kórokozók és kártevők a szőlészetben.
Az elmúlt évek sikerein felbuzdulva idén ötödszörre rendezte meg az AXIÁL Kft. Sárváron, illetve Beleden 2016. április 20-21-én az AXIÁL Gyakorlati Akadémiát, ami a szarvasmarhatartók, azon belül is főleg a tejtermeléssel foglalkozó gazdaságok elsőszámú vezetőinek szánt szakmai rendezvény.
A kormány stratégiájában kiemelt helye van a vidéknek – fogalmazott a földművelésügyi miniszter két tehenészeti telep átadásán. Fazekas Sándor fontosnak nevezte, hogy a magyar gazdálkodók a földjeiket megművelve, gazdaságukat vezetve, hazai alapanyagokból, minőségi magyar termékeket állítsanak elő.
Az EURO-ECO Csoport tagjaként működő UNIVER-PENTA Kft. névjegyzéki szaktanácsadói, munkatársai országszerte nap mint nap találkoznak olyan kérdésekkel, amelyek más gazdálkodókat is érinthetnek. Lapunkban rendszeresen megosztják olvasóinkkal a fontosnak vélt kérdésekre adott válaszaikat.
A fejőházak létrejöttét a kötetlen tartás elterjedése tette szükségessé az ’60-as, ’70-es években, amikor a nagyüzemek gépesítése kezdődött. Előnyei közt szerepeltek:
Madárkontroll a tejtermelő tehenészetekbenKészen áll Írország még több tej termelésére?Ukrajna megduplázza a repce exportjátA francia mezőgazdasági miniszter cselekvési tervet indított a baromfi és tojáságazatban
November 14-én a Bóly Zrt., mint a Bonafarm Csoport tagja szakmai napra hívta az érdeklõdõket a néhány héttel korábban átadott tehenészeti telepére. A Csípõteleki Tehenészeti Telep Magyarország legmodernebb szarvasmarhatelepe, melyre nagyon sokan voltak kíváncsiak az ország minden szegletébõl.
Még fülünkben csengnek Gráf József Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter szavai a XIV. Alföldi Állattenyésztési Napokról, amikor is agrárminiszterünk számos fejlesztés mellett elmondta, hogy a növénytermesztéssel párhuzamosan 30%-kal kívánja növelni az állattenyésztési ágazatot!
A tehénhûtés-, a hõstressz mérséklés ellenzõi, többek között, az alábbi gondolatokkal szoktak elõállni:
E cikknek azt a hosszabb címet is adhatnánk, hogy „az odalfalat helyettesítõ függönyök, mint a természetes szellõzés-szabályozás eszközei, a mai korszerû tehénistállókban.”
A szarvasmarha a háziasítás pillanatában legelõ, nagy mennyiségû rostot fogyasztó állat volt. Napjaink domesztikációs szintjén, az intenzív termelésnél, a növekvõ abrak és a csökkenõ nyersrost kényes egyensúlya mellett takarmányozzuk teheneinket. Érdemes idõrõl-idõre átgondolni kérõdzõink és a rost élettani kapcsolatát.
Az Európa Tanács állatvédelmi egyezmény szarvasmarhákra vonatkozó ajánlása 5–15 cikkelyébõl, valamint „B” függelékébõl a szarvasmarha önitatók kialakításához, kiválasztásához az alábbi részek emelhetõk ki.
1. Bevezetés A hegyitarka fajta az alpesi régióban alakult ki, és hagyományos tenyészkörzete ma is az alpesi országokban található. A hegyvidéki szarvasmarhatartás sajátos gazdálkodásmódot és üzemi struktúrát alakított ki.
A nyers tej minõségi kezelésének feltételeit a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 1/2003. (I.8.) FVM-ESZCSM együttes rendelete 2.sz. melléklet VI. fejezete tartalmazza.
Az utóbbi években egyre több alkalommal hallhattunk a b-karotin szarvasmarhák takarmányozásában betöltött szerepérõl, etetésének elõnyeirõl. A kérdés jobb megértése érdekében szükségesnek tartjuk a témával kapcsolatos, külföldi szakirodalomból származó kísérletek eredményeinek összefoglalását.
Leggyakoribb hibák a fejési technológiában:
1. Fejõházi fejõberendezések A fejõállások kialakulása és térhódítása a kötetlen tartás terjedésével magyarázható. Hazánkban mintegy három évtizedes múltja van a nagy termelésû fajták és a keresztezett állományok kötetlen tartásának. Jellegzetességük, hogy az állatcsoportok a rendelkezésükre álló istállórészben (amely lehet pihentetõboxos, vagy mélyalmos), valamint a karámrészben szabadon mozognak és pihennek. A teheneket (tehéncsoportokat) a fejési célra szolgáló fejõházban, fejõteremben, alkalmas módon kialakított fejõállásokban fejik.
A Hód-Mezőgazda Zrt. vajháti tehenészetét Halász Tamás kereskedelmi igazgató mutatja be. Vajhát adta Magyarországon az első 10.000 kg feletti standard laktációs tejtermelést 1989-ben, itt adták át az első aranytörzskönyvet (az a tehén kapja, melynek életteljesítménye eléri a 100.000 kilogramm tejtermelést) az országban, azóta összesen 40 ilyen elismerést vehettek át a telep vezetői. Standard laktációs tejtermelésük 2014-ben 10.662 kg, 2015-ben 10.924 kg, 1600 körüli tehénlétszám mellett. A tavalyi évben 9.476 kg tejet értékesítettek tehenenként, ez a legfontosabb mutató egy tehenészet életében.
Eladó Pest megye és Bács- Kiskun megye határán az 51. út mellett jelenleg is működő tehenészeti telep állatállománnyal együtt.
A műszaki-technológiai fejlődésnek köszönhetően ma már a szarvasmarhatelepeken a takarmányozás teljes automatizálása is megoldható ún. keverő-kiosztó robotokkal (pl. GPS-vevővel, szenzorokkal vezérelve), amelyek kötött pályán haladva, előre programozott gyakorisággal egyenletesen osztják ki az általuk elkészített homogén keveréket (teljes takarmánykeverék – TMR, vagy részleges takarmánykeverék – PMR) a tehenek elé.
Kevés szelídgesztenye termett az idén
