2024. május 26. vasárnap Fülöp, Evelin

Az állattartásban is a high-tech technológiák jelentik a jövőt (x)

Agro Napló
Az agráriumban alkalmazott legújabb technológiák szinte elkerülhetetlen részesei a gazdaságos termelésnek és a versenyképesség fenntartása is azt diktálja, hogy a gazdálkodók lépést tartsanak a technikai és technológiai fejlődéssel. Ez alól az állattartás sem mentesül, ahol szintén számos modern eszköz áll rendelkezésre az állatok igényeinek kiszolgálására, amely a termelés növekedését és biztonságát is eredményezheti.

Az Árpád-Agrár Zrt. Szentes melletti Szegi tanyáján, az évtizedes működés során megtapasztalható volt, hogy a beruházások miben és milyen arányban járulnak hozzá a hozamok növekedéséhez. A tehenek ugyanis meghálálják a kényelmük biztosítását azzal, hogy több tejet adnak és a beltartalom is kedvezőbb értékeket mutat. Tovább lépni, fejleszteni mindig szükséges, ahogyan erről az ágazat vezetője, Kellerné Mencser Mária tájékoztat.

Kellerné Mencser Mária

Hogyan értékeled a 2020-as évet, milyen volt a termelés, hogyan zártátok?

Összességében pozitívan értékelem a 2020-as esztendőt, eredményes év volt a gazdaságunk, a tehenészet életében. Több mint 6 700 000 kg tejet termeltünk, amelynek nagy részét a SOLE-nak értékesítettük Szegedre, nagyon jó beltartalommal, kiváló extra minőségben, mint mindig. A tejzsírunk 4% fölött van, jelenleg 3,4 - 3,5 % a fehérje tartalom és ez a magas beltartalom hozzájárul a tej átlagárának magasabb szintjéhez. El tudom azt mondani, hogy december hónapban 121 forint, 50 fillér volt átlagosan a tej átvételi ára a beltartalomra kapott felárral együtt.

A korábbi évekhez képes mindez jónak mondható?

Igen, ugyan kis lépésekben, de évről-évre emelkedik a tejtermelésünk. A tavaly megtermelt mennyiség mintegy 270 000 kg-al több mint az előző évi. Ez volt talán az első olyan esztendő, amikor a tej felvásárlási átlagára meghaladta az előállítás önköltségi árát.

Milyen kihívásokkal kellett szembenéznetek?

A tavalyi év legnagyobb kihívása, - amely telepi sajátosság -, a takarmány helyzet volt. Növekedett ugyanis az állomány létszámunk, sajnos a takarmánytároló kapacitásunk ezt nem követte és a nyár közepére eljutottunk oda, hogy nem volt kukorica-szilázsunk. Ilyen még nem fordult elő mióta takarmányozom az állományt, egyszerűen kevés volt a betárolt mennyiség. Bízom benne, hogy ez az év ebből a szempontból jobb lesz, mert sokszor törtük a fejünket, hogy mi az, amiből össze tudjuk állítani a tehenek napi takarmány szükségletét úgy, hogy a termelésük ne csökkenjen. Számunkra a nyári hónapokban ez igen nagy kihívást jelentett és sajnos a szaporodás biológiai mutatókban láttuk ennek leginkább a káros hatását, mert rosszul alakultak a nyári termékenyítések. Egyébként is a nyár mindig gyengébb a hő-stressz miatt, de a takarmányozási anomália még jobban rányomta a bélyegét. Amikor már elkezdődött a kukorica-szilázs betakarítása, attól kezdve kiegyenesedett ez a helyzet és jobban vemhesültek az állatok.

Volt néhány eszközbeszerzés, befektetés. Ez miben támogatja az ágazat működését, fejlődését?

A tavalyi beszerzés egy Claas Jaguar silózó, ami egy csoda számunkra, állattenyésztők számára, hiszen ez a gép nem csak a kukoricaszemet roppantja meg kiváló minőségben, hanem a növény szárát, levelét is annyira megzúzza, hogy ennek köszönhetően sokkal jobban emészthető az állatok számára. Attól a pillanattól kezdve, hogy elkezdtük etetni ezt az új szilázst, tapasztalható volt a tejtermelés növekedése és a tej beltartalma is jobb lett.

Az ilyen eszközberuházások befolyásolhatják a gazdaságossági mutatókat is?

Két ilyen komoly eszközberuházásunk volt az elmúlt években; 2018-ban vásároltuk az önjáró takarmánykeverő kiosztó kocsinkat, az RMH-t silómaróval, illetve tavaly a Claas Jaguar-t és talán ezzel a két géppel léptünk be a XXI. századba, mert ez már nagyon kellett. A régi technológiánk már nem felelt meg a mai kihívásoknak, de sajnos a férőhelyeink ott maradtak, amit nagyon szeretnék, ha bővíthetnénk. Ez azért is fontos, mert a 80-as évek elején épültek az istállóink, sőt vannak régebbiek is és nagyon sok szalmát használunk el. Amikor kitekintek a telepről, elmegyek új korszerű teleplátogatásra, látom azt, hogy egy pihenőboxos tartástechnológiában, ahol vízágy, vagy vízzel töltött matrac van a tehenek alatt, ott sokkal tisztábbak, mint amit mi bármikor is el tudunk az almos technológiával érni.

Hány tehén számára volna fontos az említett pihenőboxos tartástechnológia és ez milyen volumenű beruházást jelentene?

661 tehénnel indítottuk az idei évet, ha pihenőboxonként 1 millió forinttal számolunk, akkor az legkevesebb 661 millió Ft. költséget jelentene, amely nem kis beruházás.

Az Árpád több lábon áll, a tulajdonosok mindig azt fejlesztik, abba fektetnek be, ami gyorsabban megtérül és ezt tudomásul is kell vennünk, hiszen mindenképpen előtérbe helyeződik az, ami stabilabb. Bár az utóbbi pár évek a szarvasmarha életében, ágazatban sem voltak rosszak, tehát minden évben több 10 milliós eredménnyel tudott zárni és boldogan elmondhatom, hogy nyereséges az ágazat.

Kis bocik vesznek körül bennünket, számomra ez azt jelenti, hogy ők a jövő. Összességében milyen állomány van jelen pillanatban a területen?

Jól látod, valóban ők a jövő olyannyira, hogy nincs is szükségünk az összes szaporulatra. A bikaborjakat értékesíteni szoktuk, de sajnos jellemző az egész telepre, hogy férőhely gondjaink vannak. Ahogyan a teheneink szűken vannak, ugyanúgy a borjak is, tehát egy hónapos korukig tudjuk csak tartani őket. Az üszőborjakat neveljük fel, belőlük nevelünk tenyészállatot és évente 240-250 db utánpótlásra van szükségünk az állomány létszámának a  fenntartásához. Tavalyi évben 479 üszőborjú született, vagyis jóval több, mint amire nekünk szükségünk lesz majd 2 év múlva. Átlagosan 23-24 hónapos korban ellenek meg az üszőink és ez minden évben lehetővé teszi, hogy a tej mellett vemhes üszőt is értékesítsünk.

Van rá kereslet?

Keresleti piac van és ezek az üszők jellemzően exportra mennek.

Mit gondolsz, milyen perspektíva kínálkozik azok számára, akik állattartásból élnek?

Állattartásra mindenképpen szükség van és ehhez egy kiszámíthatóbb jövőképre, mert a tej árának változása nem kiszámítható. Nem tudjuk előre, hogy a következő hónapban mennyiért tudjuk értékesíteni a tejet, sőt az aktuális hónapot is mindig csak utólag tudom meg, hiszen egy rendkívül bonyolult szorzó alapján kerül megállapításra a tej ára. Ezt befolyásolják az EU és a hazai átlagárak, de számos más összetevő is meghatározza, amiről mindig utólag szerzünk tudomást. Tehát nem tudom, hogy mennyi forintot fogunk azért kapni, amit ma is elvitt a tejszállító.

25 fő foglalkoztatott bérezésével nyereségesen fenntartható az ágazat, számomra ez azt is jelenti, hogy van benne perspektíva. Mit vártok az idei évtől és melyek a legfontosabb hosszú távú tervek?

Nagyon nagy előrelépés lenne a pihenőboxos, komfortos elhelyezés az állataink számára, mivel az eddigi apró lépések nem oldják meg a hő-stresszel együtt járó problémát. Rengeteg szalmát kell használnunk és a szalmázás élőmunka és eszköz igénye is nagyobb.

Ha összevetjük azokat az igényeket, hogy mennyi a jelenlegi kondíciók melletti fenntartás és mennyi lenne hosszú távon, ha korszerűsíteni tudnátok, akkor a befektetés megtérülne?

Nem számoltam még utána, de hatalmas előrelépés lenne, mint ahogyan nagy előrelépés volt 2013-ban a fejőház, később az önjáró etető-kocsi és a silózó is, úgy egy következő nagyot dobbantani azzal lehetne, ha korszerű férőhelyen lennének elhelyezve a tehenek.

Szerző: Both Ildikó; Fotó: Arany Sándor Gábor; Portréfotó: Mészáros Mariann
Kapcsolat: gold.both@gmail.com; Web: arpad.hu

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?