Az Innofor-Invest Kft. Európai Uniós forrásból, 62,155 millió forint támogatással egy automatikus biztonsági és vagyonvédelmi rendszert GAS (Geo Alerming System) fejlesztett ki.
A terményszárításról üzemeltetői szemszögből Ötrészes sorozatunkkal szárító tulajdonosok és üzemeltető szakemberek számára szeretnénk a gyakorlatban is jól használható információkkal szolgálni. A legfrissebb kutatási eredményeinket és a legmodernebb technikát vonultatjuk fel.
Az energiaárak folyamatos emelkedése kikényszeríti a korszerû, energiatakarékos és terménykímélõ szárítóberendezések alkalmazását, valamint az alternatív lehetõségek kihasználását a szárítóberendezések hõszükségletének a kielégítésénél.
A magyar mezõgazdaságban és takarmánygyártásban dolgozók számára a Környe név egy nagy hagyományokkal rendelkezõ, már az 1960-as évek közepétõl premixet és keveréktakarmányt gyártó vállalatot idéz, amely jó minõségû termékeivel, vevõcentrikus üzletpolitikájával, sajátos, közvetlen „partnerbarát” stílusával, kiváló szakmai hátterével a magyar takarmánygyártás meghatározó tényezõjévé vált.
A mezõgazdaságban megtermelt termények jelentõs részét a lakosság illetve az ipar folyamatos ellátása érdekében hosszabb-rövidebb ideig tároljuk. A tárolás folyamán elsõsorban a különbözõ rovarkártevõk veszélyeztethetik terményeinket, de mellettük rágcsálók, gombák és baktériumok is okozhatnak veszteségeket.
A technológiákról általában A hazai mezõgazdasági üzemeknél meghatározó szerepet tölt be a gabonaágazat. A különbözõ gabonafélék termesztése, annak eredményessége mind a nagyüzemek, mind a középüzemek, illetve családi gazdaságok számára döntõ jelentõségû.
Nedves termények szárítástechnikai tulajdonságai A mezőgazdasági termények higroszkópikus tulajdonságúak, ami a kapillár-pórusos kolloid anyagszerkezetükből következik. Az állandó hőmérséklethez tartozó un. szorpciós izoterma segítségével vizsgálhatjuk a termény nedvességleadó, illetve -felvevő tulajdonságait és meghatározhatjuk az egyensúlyi nedvességtartalmát. Egyensúlyi nedvesség tartalomnál a termény ugyanannyi vizet ad le a környezetének, mint amit felvesz onnan, vagyis a nedvességtartalma nem változik. Az egyensúlyi nedvességtartalom az anyagjellemzőkön kívül a környezeti levegő állapotjellemzőitől (hőmérséklet és nedvességtartalom) függ.
A kukorica szárítása várhatóan ebben az évben - a viszonylag jó idõjárásnak köszönhetõen a kedvezõ terméskilátások miatt nagyobb feladat elé állítja a mezõgazdasági termelõket, szárító üzemeket. A mintegy 1,2 millió hektáron elvetett kukorica termése további kedvezõ idõjárás esetén 6-7 millió tonna terményt is elérhet. Ennek a mennyiségnek döntõ hányadát a tárolhatóság érdekében szárítani kell. Ez pedig – különösen egy csapadékosabb betakarítási idõszak esetén – komoly követelményt támaszt az amúgy sem túl korszerû, részben elavult, illetve részben lassan megújuló szárítógépparkkal szemben. A fentiek alátámasztják a szárítók szárítási szezonra való megfelelõ felkészítésének, illetve azok helyes üzemeltetésének a fontosságát.
A szervessavas szemestermény kezelés elsõsorban a saját állatállománnyal rendelkezõ gazdaságok számára, a megtermelt szemesterményeik biztonságos tartósítására ajánlott. A hagyományos tartósítási technológiáknál biztosítani kell a termények egyensúlyi nedvességtartalmát, ami a legtöbb esetben csak szárítással érhetõ el. Saját szárítóberendezéssel nem rendelkezõ gazdaságoknak - a kisebb terménymennyiség és a szárító beruházás igen magas költsége miatt - legtöbbször a bérszárítást kell választaniuk. Ennek költségei, hozzászámolva a szükséges elõ és utótisztítást és a megnövekedõ szállítási költségeket is, a megtermelt alapanyagok értékének 20-25 %-át is elérhetik, nem beszélve még a tartós tárolás alatti állagmegóvó technológiák (szellõztetés) költségeirõl.
Hálózatelemzéssel és szimulációkkal vizsgálják kutatók az állatpopulációkat
