Új honlap indult kifejezetten a precíziós mezőgazdasági felhasználók számára, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködő partnere, a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) hozott létre.
A díjazott innovatív megoldások között a Videokontroll volt az egyetlen agráriumból érkezett start-up, miközben a zsűri más szakterületek kiválóságaiból állt és más szempontrendszer szerint is értékelt.
Új, egyedülálló sorozatot indítottunk útjára, amelyben Takács András „versenyprogramját” végigkísérve hónapról hónapra bemutatjuk a Kukorica Termésverseny valódi küldetését. A megválaszolandó kérdéseink, hogy mit hozhat ki belőlünk a versenyszellem, mit is jelent a kísérleti munka a termelési időszak egyes fázisaiban, mit és miért érdemes máshogy tennünk ahhoz, hogy sikert érhessünk el, mennyivel több odafigyelést, mennyivel „cizelláltabb”, azaz részletekbe menőbb technológiai terv alapján kell haladnunk, mennyivel élesebben vetődik fel a döntéskényszer és a vele járó dilemmák helyes értékelése.
Szökőnapon került megrendezésre a PREGA, Precíziós gazdálkodás - digitalizáción innen és túl elnevezésű konferencia, melyet másodszor hívtak életre a szervezők. Az esemény támogatói között volt az AXIÁL Kft. is, kollégái két előadással is készültek.
Egyre többen ismerik fel, hogy a mezőgazdaság jövője a költséghatékony és környezetkímélő precíziós gazdálkodással kapcsolatos fejlesztések és eszközök szélesebb körű alkalmazásában rejlik. Egy magyar technológiai vállalat a II. PREGA Konferencián kezdte el feltérképezni a precíziós gazdálkodás jelenlegi állapotát – a kutatás szakmai szervezetek és agrárkamarák bevonásával, két hónapon keresztül zajlik. A magyar gazdák véleményét tükröző felmérés eredményei az agrárszektor összes szereplőjének tartogathatnak tanulságokat.
Termőhely-kiválasztás, kockázatok és előnyök feltérképezése, a termés mennyiségi, minőségi biztosítékai. Gyakorló gazdák valós adatai alapján mutatta be a II. PREGA Konferencia a legkorszerűbb mezőgazdasági trendeket.
A vetéstől az aratásig, a palántától a betakarításig, a metszéstől a borig, a borjútól a tejelésig minden műveletben jelen van a precízebb munkavégzés igénye és az erőforrások optimalizált kihasználása. Lépjen be velünk az agrár-csúcstechnológia világába!
A gazdák fele hallott már a precíziós gazdálkodásról. Egyre nő azok száma, akik alkalmazzák is mindennapi munkájuk során és szinte kivétel nélkül elégedettek az eredménnyel. A mezőgazdaságban tevékenykedők jelentős része a “fontolva haladás” híve, ugyanakkor megjelent egy nem is jelentéktelen számosságú “tech-savvy” újításokra fogékony réteg, akinek fontos, hogy a legújabb fejlesztéseket használja, élen járjon az innovációban.
Budapest, 2015. július 23. – „A mobiltechnológia ma már a mezőgazdaságban is helyet kap. Sőt, a minőségi mezőgazdasági termékek előállítása nehezen megoldható az adatátviteli technikákra épülő precíziós gazdálkodás nélkül” - tájékoztatott Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.
Idén elsőként megrendezett PreGa, precíziós gazdálkodási konferencián örömmel vettük észre, hogy a hozamtérképező rendszerek is kiemelt szerepet kaptak. Ismerje meg, hogy az Ag Leader hozamtérképező rendszere milyen funkciókkal bír! Ez a rendszer az Ag Leader állítása szerint a világon a legszélesebb körben használt hozamtérképező technológia. Nemcsak a világban, hanem hazánkban is hosszú évek óta jelenlévő hozamtérképező technológia ez, mely a hozzá kapcsolódó irodai szoftverrel komplett, jól kihasználható csomagot nyújt. Ismerje meg a részleteket!
A Hardi precíziós növényvédelmi rendszerei a beállított permetezési dózis sebességarányos kijuttatása mellett teljesen automatikus GPS sorvezetéssel és átfedésvezérléssel rendelkeznek.
Az őszi munkák a végéhez közelednek, a szemes termény bekerült a magtárakba, jó esetben gazdára talált. A növénytermesztéssel foglalkozók felszántották a földjeiket, s elvetették az őszi búzát. S már a területalapú támogatás jelentős része is megérkezett a számláikra. A Mezőföld szívében Lajoskomáromban élő és gazdálkodó Csepregi Attila és családja csaknem hatszáz hektárt művel, e mellett sertéstartással is foglalkoznak, évente nyolc-tízezer süldőt bocsátanak ki a telepeik. A földterületeik közel vannak a megyehatárokhoz, egy kis részük átlóg Somogy és Tolna megyébe is. A munkából mindenki kiveszi a részt, az öccse a szárító és a gépek „nagy tudója”, a műszaki dolgokért felelős. Az édesanyja és a felesége a papírmunkákat végzi, míg az édesapja a sertésekkel kapcsolatos mindennapos dolgokat koordinálja. A 17 és 13 éves fiai is szívesen tartózkodnak a telepen, sokat segítenek koruknak megfelelően.
Cikksorozat a hazai precíziós gazdálkodás jelenéről
A precíziós gazdálkodás elméletéről és kutatási irányairól számos cikk jelent meg a közelmúltban. Elérkezett annak az ideje, hogy a precíziós technológiát a gyakorlatban alkalmazók közül ragadjunk ki olyan sikeres vállalkozásokat, amelyek üzemi méretekben is rendelkeznek kellően hosszú távú tapasztalatokkal. Cikksorozatunk harmadik alkalommal Börcsök Andrást szólaltatja meg, hogy beszéljen tapasztalatairól. A precíziós gazdálkodás széles körű ismeretével, valamint hosszú ideje folytatott gazdálkodói tapasztalattal a technológia legfejlettebb elemei is ismertek András előtt. Ezekről beszélgettünk vele nemrégiben.
A precíziós gazdálkodás elméletéről és kutatási irányairól számos cikk jelent meg a közelmúltban. Elérkezett annak az ideje, hogy a precíziós technológiát a gyakorlatban alkalmazók közül ragadjunk ki olyan sikeres vállalkozásokat, amelyek üzemi méretekben is rendelkeznek kellően hosszú távú tapasztalatokkal. Cikksorozatunk első alkalommal Farkas Lászlót, a zimányi Farkas Kft. tulajdonosát szólaltatja meg, hogy beszéljen tapasztalatairól. Vállalkozása már megalakulása óta használja, alkalmazza a helyspecifikus gazdálkodás vívmányait. Rengeteg gyakorlati tapasztalat és új tudományos eredmény született már gazdaságában. Ezekről beszélgettünk vele nemrégiben.
A precíziós (helyspecifikus) növényvédelem új módszerei alkalmazásának a gyakorlatban nagymértékű gazdasági és környezetvédelmi előnyei vannak, a külföldi, több évtizedes tapasztalatok alapján akár 40%-kal is csökkenhet a kijuttatott növényvédő szerek mennyisége. A precíziós módszerek bevezetésének elsősorban azokon a helyeken van szerepük, ahol a táblán belül heterogén vagy kismértékű a károsító szervezetek előfordulása.
A precíziós mezõgazdaság évek óta divatos fogalomként van jelen a szakmai közbeszédben. Mennyire vagyunk azonban ténylegesen tisztában azzal, hogy mit jelent ennek üzemi szintû alkalmazása? A mai magyarországi gyakorlatot szemügyre véve jól elkülönül, hogy viszonylag sok gazdaságban alkalmaznak precíziós eszközöket (pl. hozamtérképezés), azonban már kevesebb esetben valósul meg a precíziós gazdálkodás teljes folyamata. E tekintetben elsõrendû szerep jut a tápanyag-gazdálkodásnak és a növényvédelemnek, és elmondható, hogy ezek a technológiák komoly elõrelépést jelentenek a fenntarthatóság és a hatékonyabb erõforrás-gazdálkodás irányába. Ettõl a felismeréstõl vezérelve indítjuk útjára precíziós mezõgazdasággal foglalkozó sorozatunkat, mely által a következõ lapszámokban részletesen bemutatásra kerülnek az ezzel kapcsolatos technológiai elemek, hazai és külföldi üzemi tapasztalatok.
A Belvárdgyulai Zrt. Baranya megyében, a Mecsek hegységtõl dél-keletre 11 000 hektárt meghaladó területen gazdálkodik öt társas vállalkozás formájában.
A helyspecifikus tápanyagkijuttatás és –növényvédelem
A Farkas Kft. telephelyén tartottak június elején tanácskozást és bemutatót a precíziós növénytermesztésrõl.
Napjaink kiszámíthatatlan piaci körülményei mellett, ha lehet így fogalmazni még fontosabbá válnak az ökonómiai elemzések, hiszen egy-egy elhibázott döntés könnyen veszélybe sodorhatja a beruházás megtérülését, és szélsõséges esetben akár a gazdálkodó szervezet létét is.
A gyakorló mezõgazdászt mindig is foglalkoztatta az a gondolat, miként lehetne a növénytermesztésben a növény egyed számára a legkedvezõbb feltételeket biztosítani.
A precíziós növénytermesztési technológia megvalósításához az alapgépekhez tartozó kiegészítõ mûszaki berendezések, illetve speciális gépek széles skálája áll a gazdálkodók rendelkezésére.
A kukorica gyomszabályozásának kérdését vizsgálva megállapítható, hogy nagyban különbözik a kalászos kultúrák gyomszabályozásától. Ennek oka összetett: elsődlegesen abból kell kiindulni, hogy a kukorica tág térállású, kapás növény, az alkalmazott 60-70 000/ha tőszám mellett különösen a tenyészidő első szakaszában gyakorlatilag nincsen gyomelnyomó képessége, de később sem vetekedik a sűrű vetésű kalászosokéval. A nagyobb tõszámmal vetett silókukorica valamivel jobban versenyez a gyomokkal. A gyakorló szakemberek elõtt nyilvánvaló tény, hogy gyomirtás nélkül kukoricát eredményesen termeszteni nem lehet.
Új, egyedülálló sorozatot indítottunk útjára, amelyben Takács András „versenyprogramját” végigkísérve hónapról hónapra bemutatjuk a Kukorica Termésverseny valódi küldetését. A megválaszolandó kérdéseink, hogy mit hozhat ki belőlünk a versenyszellem, mit is jelent a kísérleti munka a termelési időszak egyes fázisaiban, mit és miért érdemes máshogy tennünk ahhoz, hogy sikert érhessünk el, mennyivel több odafigyelést, mennyivel „cizelláltabb”, azaz részletekbe menőbb technológiai terv alapján kell haladnunk, mennyivel élesebben vetődik fel a döntéskényszer és a vele járó dilemmák helyes értékelése.
A tavalyi év eredményei alapján a „Zérótól a precíziós gazdálkodásig” cikksorozat önálló kiadványként is megjelent, összefoglalóan bemutatva az egy éves munka során elért eredményeket. Az elhatározás, – miszerint folytatjuk a sorozatot –, megszületett már a gazdálkodási év végén, azonban a körülmények úgy alakultak, hogy a konzorcium az eredeti formában nem tudja folytatni a munkát. Az eredmények alapján érkezett visszajelzések azt sugallták, hogy szükség van egy napló-szerű bemutatásra a helyspecifikus gazdálkodás iránt érdeklődők számára. Természetesen a kritikák sem maradtak el. Ezek a projektben résztvevőknek fontos és értékes szempontokat tártak fel ahhoz, hogy a saját feladatát mindenki gondolja át: ha szolgáltatóként van jelen a piacon, további értéknövelt szolgáltatást nyújtson, ha pedig kereskedőként, akkor jobban figyelembe vegye a gazdálkodók elvárásait.
A precíziós (helyspecifikus) gazdálkodás a már meglévő tapasztalatokon kívül megkívánja a legfrissebb adatokra alapozott döntéshozatalt.
Konzorciumban megvalósuló üzemmérettől független komplex precíziós szaktanácsadási rendszert alakít ki a KITE Zrt., a Balogh-Farm Kft.-vel és a Debreceni Egyetemmel közösen. A 4 éves kutatás-fejlesztési projekt bejelentésére márciusban került sor a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumában.
Ilyen összefüggésben is tárgyalhatjuk a csávázási technológia kérdését akár egy optimális tőszámot előirányzó precíziós gazdálkodás során, amikor is a siker alapját teremthetjük meg azzal, ha a növényi élet kezdőlépéseit tudatosan irányítjuk. Egy hosszú távon gondolkodó vállalat, mint az Arysta nagy hangsúlyt fektet a vetőmag védelmére, az idei rádpusztai rendezvényük az egyéb témák - mint a biostimulátorok gyakorlati alkalmazása vagy az állományszárítás - mellett többek között erre világított rá.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.
Előző cikkünkben (A haszonállatok precíziós takarmányozásának jelentősége. AGRO NAPLÓ, 2017/5. 109-110.) felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nagy termelésre képes genotípusok táplálóanyag igényéhez igazított takarmányreceptúrákkal kedvezőbb termelési szintek, a precíziós rendszerek alkalmazásával pedig hosszú távon fenntartható gazdálkodás érhető el. A precíziós állattartáshoz és takarmányozáshoz szükséges technológiák ma már hazánkban is rendelkezésre állnak, de ezek a rendszerek az állattartó telepek irányítóitól és közreműködő szakembereitől megkövetelik azokat a szakmai és digitális kompetenciákat, melyek folyamatos képzéssel és továbbképzéssel szerezhetők csak meg1. A téma folytatásában áttekintjük azokat a fontosabb szempontokat, amelyekre a precíziós takarmányozás gyakorlatban történő megvalósítása során figyelnünk kell.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Precíziós gazdálkodási konferencia Hódmezővásárhelyen
