2024. április 23. kedd Béla

Ezért kincs az agráradat - XXXI. rész: A talajról, a tudásszerzésről és a digitalizációról is gondoskodni kell

Agro Napló
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk harmadik évadjának kilencedik részében Dr. Vona Viktóriával, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzésének vezetőjével beszélgettünk a digitális átállásról, a talajról és az agrárképzésről.

 

 

Támogatók:

       

 

Az előszót Dr. habil. Milics Gábor, a Magyar Agrár- és Élet-tudományi Egyetem Növény-termesztési-tudományok Intézetének tanszékvezető egyetemi docense, a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke és a Digitális Agrárakadémia egyik szakmai vezetője fogalmazta meg.

Dr. habil. Milics Gábor

Az "Ezért kincs az agráradat" cikksorozat indításakor az adatokat valóban kincsként kezelő technológiák és gazdálkodók bemutatásával igyekezett az Agro Napló szakfolyóirat felhívni a figyelmet arra, hogy mekkora – sokszor kiaknázatlan – érték rejlik a precíziós szemlélet elsajátításában, az agrárdigitalizáció bevezetésében. Sokat fordult azóta a világ, hiszen egy modern gazdaságban már nem arról kell meggyőzni a gazdákat, hogy az adat hasonlóan értékes számukra, mint a talaj, vagy az inputanyagok, hanem azokat a jó gyakorlatokat kell megbeszélni velük, amelyek a gazdaságukban alkalmazhatók.

Mivel nincs két egyforma gazdaság az országban, a sok jó megoldás közül nehéz megtalálni az ideálisat, hiszen nem csak gépesítettségben, de digitalizációban is jelentős eltérések lehetnek akár két szomszédos gazdálkodó között is. Azok az egyéni döntések, amelyek sokkal inkább érzelmi, mint adatalapúak, sokszor félrevezetőek. Ezért fontos az, hogy megfontoltan, akár csoportosan is meg lehessen vitatni a tapasztalatokat, hiszen egy új megközelítés, egy új szempont képes befolyásolni a döntéseket. A zenészek tudják: nincs az a tiszta hang, amelyet egy kórus ne tudna felülmúlni. Hasonló hangulatúak a szakmérnök képzések, amelyek közül a legrégebben indult – óvári – képzésről olvashatunk a cikksorozat következő számában.

 Az érdekesség, hogy ebben a számban nemcsak az agráradatot, mint kincset ismerjük meg, hanem egy kicsit bővebben azt a kincskeresőt is, aki tudja, hogy a kincs hol található. Jó olvasást kívánunk a 31. részhez!

Dr. Vona Viktória a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzésének vezetője, emellett a Csernozjom Kft. egyik ügyvezetője, valamint kutatói és fejlesztői feladatokat is végez. A hazai agrárdigitalizációs fejlődésről, a gazdák kihívásairól, a tápanyagok fontos összefüggéseiről, valamint a talajmegőrzésről és a hatékony, adatalapú mezőgazdasági termelésről is beszélgettünk vele.

Dr. Vona Viktória

Hogyan valósult és valósul meg a gyakorlatban a mezőgazdaság digitális átállása Magyarországon?

Elsőként a „VP2- 4.1.8-21 Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása” felhívásról érdemes beszélni. A nyertes pályázó gazdálkodók igyekeztek felvenni a gyakorlatok folyamatait, megérkeztek a nagy tudású gépek, amelyeket ki is szeretnének használni a technológiájukban. Sok feladat és igény érkezik a szakma helyspecifikusan termelő részéről az újításokkal kapcsolatban, a precíziós szolgáltatások igénybevételének száma megnövekedett. A pályázatból lassan letelik a bevezetésre szánt két év, melyben a különböző szaktanácsadási szolgáltatásokból megkezdődtek az elszámolások, és kezdődik az 5 éves fenntartási időszak.

Szolgáltatói szempontból a pályázat feltételeinek teljesítését egy igen alapos állapotfelméréssel kezdtük (táblahatárok digitális rögzítése, hozam-, zóna- és talajvizsgálatok), be kellett gyűjteni azokat az adatokat, amelyekből kiindulva javítani lehetett a termelési gyakorlatokon. Ezekre lehetett építeni a digitális átállás folyamatát, kezdő és haladó szinten is. A termelés során gyűjtött adatokat tároltuk, rendszereztük, feldolgoztuk és a gazdálkodás számára hasznos gyakorlati információkká alakítottuk át. Ez volt az első nagy szolgáltatói lépés. A megfelelő alap­állapot-felmérés, a precíziós adatgyűjtés és a digitális átállás után most abban segítjük a gazdálkodóinkat, hogy a döntéshozatalt a továbbiakban helyezzék racionális(abb) alapokra, hogy az újonnan megvásárolt precíziós gép- és eszközrendszerek használata valóban indokolt és okszerű legyen, azok váljanak jó befektetéssé a digitális átállás során.

Azonban itt még nem állhatunk meg. A precíziós gazdálkodás jövőjéhez feltétlenül szükséges a monitoring és a trendek követése, hogy a gazdák csökkentsék a kitettségüket, ne legyenek kiszolgáltatva a körülményeknek, ne pazarolják el az erőforrásaikat, sőt, spórolhassanak az inputanyagaikon. A gazdálkodóknak folyamatosan tovább kell képezni magukat, vagy a szaktanácsadók segítségét kell igénybe venniük annak érdekében, hogy a rengeteg gyűjtött adatot a valódi gyakorlat számára hasznos és megtérülő információvá alakítsák. A drága és okos gépeket jól kell használni, ezt pedig meg kell tanulni.

Hogyan szolgálta a tanulást az általad vezetett precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés? Hogyan alakult a hatos csoport hallgatóinak éve?

A „precíziós pályázat” néven elterjedt támogatás és a digitális átállás hatására hazánkban számos szakmérnök jelentkezett a felsőoktatási intézményekbe, így hozzánk, Mosonmagyaróvárra is. 49 hallgatóval kezdtük az évet 2022 őszén, az érdeklődés továbbra is kiemelkedő. Minden évben nagyon jó látni, hogy sok gazdálkodó jelentkezik, aki meg akarja tanulni a részleteket, valamint több cég is elküldi a kollégákat Óvárra, hogy képezzék és képezzük őket.

A 2022-23-as tanévben is kiemelten figyeltünk arra, hogy gyakorlatorientált képzést alakítsunk ki. Ahogy több gazdasággal folyamatosan együttműködve én is a gyakorlatban dolgozom, napi szinten foglalkozunk a műveletekkel, a digitális átállás és a precíziós pályázat feladataival és kihívásaival. A termelőkben, a szaktanácsadókban megfogalmazott, a digitális átállás során felvetődő kérdésekre és kihívásokra nagy hangsúlyt fektetünk a képzés során. Fontos, hogy ezekre választ találjunk.

Nálunk innovatív, folyamatosan és dinamikusan fejlődő a képzés, mert gyorsan változik a tudomány, tartanunk kell a lépést. Nézzük meg, milyen hatalmas hatással volt a mesterséges intelligencia berobbanása a mezőgazdaságba.
Az oktatásban is figyelünk az újdonságokra, ezért a termelés aktuális kérdéseire az elméleti mellett a gyakorlati válaszokat is keressük.

A meghívott előadók, a szakma neves képviselői is jelen voltak az oktatói gárdában, fontos, hogy a piacról is hozzuk a szakértőket, ahogy a gyakorlati, márkafüggetlen tudást és fejlesztéseket is. Több cégnél voltunk vendégségben, a nagyobb integrátoroknál egészen az íróasztaltól a traktorig jutottunk minden egyes folyamatnál, ami nagyon hasznos például egy (leendő) szaktanácsadó számára.

A másik idei újdonság az volt, hogy rengeteg vita és beszélgetés zajlott a mesteréges intelligencia (MI) lehetőségeiről. A robot jelentős információforrásként és tájékozódási térképként támogatta a tanulást, idáig erre nem volt lehetőség. Ez volt az első év, amikor a szakvizsgatételeket akár az MI segítségével is kidolgozhatták a hallgatók, amit láthatóan használtak is néhányan. Természetesen ez az önálló mérnöki gondolkodást nem pótolja, de kiegészítheti azt. Az MI-t az emberi intelligenciával és a szakmai tudással együtt kell alkalmazni. A sikeres vizsga után azt is megkérdezte az egyik csoporttag, mit szól a ChatGPT az eredményhez. Természetesen gratulált.

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzésének 6-os csoportja

2023-ban másodszor történt meg, hogy a diplomadolgozat helyett projektmunkákat készítettek a csoport tagjai, többségében párokban dolgoztak ki esettanulmányokat. Fontos üzenete van ennek, mert általában már több diplomával rendelkező hallgatók érkeznek hozzánk, akiktől nem irodalmi áttekintést, hanem gyakorlati szakvéleményt, szakmai tanácsadást, összetett gondolkodást és problémamegoldást várunk. Arra ösztönöztünk mindenkit, hogy a gazdák és a gyakorlat számára valóban hasznos munkákat állítsanak össze. Lényeges, hogy ezzel saját maguknak hasznos dolgot állítsanak elő a saját gazdaságukról, amit a legjobban ismernek. Rengeteget lehetett tanulni a diplomadolgozatokból is, a csoporton belül és kívül is sok összefüggést tártak fel a fejlesztési lehetőségekre.

A szakvizsga során a termelést meghatározó kérdéseket és problémákat vetettünk fel. A vizsgabizottsági tagok között a szakma neves képviselői voltak jelen, az egyetemi és a piaci világból egyaránt. Komoly beszélgetések alakultak ki, ez az egész évre jellemző volt. Egy tudományos szakmai közösséget építettünk ki, folyamatos tudásáramoltatás és ötletmegosztás volt a csoportban. Az órákon kívüli beszélgetéseken sok gyakorlati információt cseréltünk egymással, így ment ez az oktatók és a hallgatók részéről is.

Egyre inkább azt látom, hogy a hallgatók behozzák magukkal a külföldi szaktudást is, ami rendkívül fontos. Tájékozottak, olvasottak, nyitottak az új technológiára, ezt szakvezetőként is igyekszem erősíteni. Az egyetem részéről ebben nagyon sokat tud hozzátenni Dr. Vér András tudományos főmunkatárs, aki a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódóan a szaktanácsadás tématerületein erősíti a tevékenységünket. Ezek mellett pedig az agrárdigitalizációval, a mintagazdaságokkal, a nemzetközi projektekkel, valamint a modern agrártudás átadásával is foglalkozik, több európai uniós együttműködésben is részt vesz, aktívan képviseli az egyetemünket.

https://www.digitalisagrarakademia.hu/2023/02/08/nemzetkozi-szintu-szaktanacsadas-es-aktiv-mintagazdasagi-halozat-ovaron/

Az új pályázati kiírások, amelyekben részt veszünk, lehetőséget adnak arra, hogy a mintagazdaságaink, a partnereink, az oktatóink és a hallgatóink is bekapcsolódjanak a nemzetközi agrárinnovációs vérkeringésbe, és ezzel még jobban meg tudjuk mutatni, mekkora jelentősége és milyen előnye van az adatalapú gazdálkodás gyakorlatának.

Vannak további ötletek is a szakmai előrelépésre?

Az óvári precíziós szakmérnök csoportokból remek szakmai közösségek alakultak ki. A különböző évfolyamok rendszeresen összetartanak és találkoznak, ennek folytatása következik minden évben. A 2023 őszén érkező hetedik csoport szép létszámú csapatok után csatlakozik és alakul meg. A jövőben tervezzük az egységes, csoportközi szakmérnök találkozók megrendezését, hogy tovább erősítsük az óvári összetartozást. Több szinten és több helyszínen egyébként is sokszor tartják a kapcsolatot a különböző csoportok tagjai. A kommunikáció erősítése miatt a képzés során élénk, napi kapcsolat van a hallgatókkal. Ehhez a képzés lelke, Sülyné Máté Anita szakkoordinátor is hozzájárul, ő a folyamatos támogatásával az adminisztrációs feladatokat könnyíti meg, hogy mindenki a lényegre, a tudásszerzésre figyelhessen. A másik csúcs támogatás Zsebő Sándor szakvezető helyettes és évfolyamfelelős részéről érkezik. „Sami” a közösségépítés és a szakma területén is kiemelkedő, csupaszív, ösztönző szerepet vállalt. Mindenképpen érdemes még kiemelni a tantárgy egyetemi oktatóit és a külsős előadókat is, akikkel a szakvizsga után közösen, kötetlenül is értékeltük a projektmunkákat és az év eseményeit. Ezeken rengeteg inspirációt kaptam tőlük és a most már végzett szakmérnököktől is. Úgy gondolom, hogy minden szintre és igényre figyelni kell, így fejlődhet jól a folyamat.

Ezúton is köszönöm az összes szakmai partner és oktató kolléga támogatását, amit az elmúlt 1,5 év alatt szakvezetőként kaptam. Hiszem, hogy komplex és új vonalat képviselő képzés csak így, egy jó szakmai csapattal működhet sikeresen.

Mire készülhet a hetes szakmérnök csoport?

Nagyon sok programmal várjuk a következő, sorrendben hetedik csapatot. Ez az év is más lesz, mint az előzőek, nincs ugyanolyan és nincs megállás. Az elmúlt évben számos új kérdés és kihívás jött elő, a jelenlegi gazdasági helyzetben azt látjuk, hogy ismét fontos feladatokban kell, hogy segítsen a modern technológia. A terményárak, az inputanyagok és a munkaerő helyzetének függvényében az optimalizálás még fontosabbá válik. Szeretettel hívjuk a soron következő, hetedik csoport jelentkezőit is Óvárra. Gyakorlattal, interaktív, szakmai tudással és új ismeretekkel készülünk.

Milyen társadalmi hatásai vannak a digitális átállásnak?

Lényeges, hogy a digitális átállás a fenntarthatósági, a gazdasági, a társadalmi és a vidékfejlesztési kérdésekre is hatással van.
Azt tapasztaljuk, hogy a digitalizáció nemcsak a gépről és a termelésről szól, hanem jelentős szociológiai vonatkozásai is vannak. Látjuk, hogyan köti össze a különböző generációkat a digitalizáció, például Hajdu József korelnök és Bacsó Bence, a legfiatalabb hatos csoportos hallgató remekül dolgozott együtt a projektmunkájukban, öröm volt látni a végeredményt és az előadásukat. Aztán ahogy egyre több gazdaságban ott vannak az új gépek, a fiataloknak is érdekesebbé vált a szakma. A modern, új, digitális eszközök érdeklik őket, tetszik nekik a munkavégzés, nagyobb a nyitottság részükről. Ez köszönhető az agrárképzés népszerűsítését támogató, szervezett programoknak is.

https://ovarikar.sze.hu/kulonleges-szakmernokok-baranyabol-ovar-a-szakma-es-a-digitalizacio-koti-oket-ossze

További fontos rész, hogy rendszeresen volt hallgatót kérünk meg, hogy tartson előadást, aki közösséget mutat, vállal és épít a gyakorlatban. A termelésből érkező, újító, a szakmát mélyen értő vezetők beszélnek kísérletekről, okszerű, adatalapú gazdálkodásról, hatékonyságról, minőségről és megtérülésről. Ebben is tervezzük a bővülést, egyre több, korábban Óváron végzett szakember jön majd a szakmérnökképzésre előadást tartani, sok gondolatot találunk és vitatunk meg közösen. Szívesen járnak vissza hozzánk, a korábban említett Hajdu József például biztosan ott lesz jövőre is a képzésen, immár a katedra túloldalán. Visszatér majd a legendás hármas csoportból a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője, Csepregi Attila is, aki aktuális kihívásokkal és eredményekkel, tanácsokkal, témafelvetésekkel és fontos kérdésekkel érkezik majd.

Milyen fejlesztések és szemléletek valósulnak meg Mosonmagyaróváron?

A fenntarthatóság nemcsak Óváron, hanem a Széchenyi István Egyetem teljes rendszerében nagyon fontos szemlélet. Itt több évtizedes tapasztalat gyűlt össze a precíziós gazdálkodás kutatásában, a Győr központú intézmények révén pedig a járműipar, a robotika, a digitalizáció, a drónfejlesztés és az automatizáció terén is így van ez.

Mindezek a 2023 áprilisában átadott Smart Farm tangazdaság működésének az alapját képzik, elképesztő hatékonyságnövelést eredményezve. A célunk, hogy fenntartható precíziós mezőgazdaságot alakítsunk ki, automatizált, adatalapú termelésirányítással. A Smart Farm ezt a szemléletet hordozza, a hely pedig tökéletes gyakorlati műhelyt biztosít a képzéseinknek is, továbbá támogatja az oktatók tevékenységeit is. Talajszelvényt lehet bemutatni, modern munkagépek, erőgépek, szoftverek és drónok vannak az üzemben, ezekkel végzik a feladatokat a tangazdaságban. Nagy dolog, hogy egy szakmailag és emberileg is nagyon jó, fiatal csapat állt össze, ami a kutatásokra, a fejlesztésekre és az oktatásra is nagyon kedvezően hat.

A tangazdaság ráadásul Mosonmagyaróvár városának is minta értékű, közösségi területe: a fejlesztéseket használva, bemutatva az egyetem összekapcsolódik a településsel, az intézményünk és a középiskolák tanulói után az általános iskolások is közelebb érezhetik magukhoz a mezőgazdaságot. A vidéki élet, a fenntartható gazdálkodás és összességében a modern agrárvilág így vonzóbb a fiataloknak.

https://ovarikar.sze.hu/a-mosonmagyarovari-mora-ferenc-altalanos-iskola-diakjait-lattuk-vendegul-karunk-tangazdasagaban

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar 2023. június 2-án vendégül látta a Mosonmagyaróvári Móra Ferenc Általános Iskola 3. b osztályát az újonnan megépült Smart Farm Központban

Miket hoz a Smart Farm a Széchenyi István Egyetem életébe?

A Smart Farm révén több együttműködési megállapodást kötött az egyetem különböző piaci cégekkel, valamint továbbra is minden szinten nagyon fontos az intézményünk és a vállalatok közötti szakmai együttműködés. Az átadáshoz hasonlóan a szintén áprilisban tartott Agrártájoló programon sokan vettek részt közülük is. Kiemelendő, hogy a partnereinkkel, valamint a mintagazdasági hálózat tagjaival jó és élő kapcsolatunk van a Smart Farm és az oktatás területén is.

https://bit.ly/SmartFarmSZE

Azzal, hogy az óvári tangazdaságba új erő- és munkagépek érkeztek, növekedett a technológiai gyakorlatok lehetősége.
A „GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása" című kiemelt európai uniós projekt fejlesztése a Széchenyi István Egyetem egyik jelentős vállalása. A korábbi tangazdaság épületeinek felújításával és a 21. század elvárásainak megfelelő digitális eszközök beszerzésével egy összetett, az agrárágazat által elvárt valamennyi fejlesztési igényt kielégítő képzési centrum létesült, amely a legmodernebb, gyakorlatorientált oktatási környezetet nyújtja az itt tanuló hallgatók számára. Továbbá kutatási eszközeivel és lehetőségeivel válaszokat adhat az ágazat kihívásaira. A projekt egyik célja, hogy növelje az agrár- és kapcsolódó ágazati szakemberek képzésének színvonalát. Támogatja továbbá a digitalizációt és a generációváltást, elősegíti a kutatási és fejlesztési (K+F) programokat, valamint az agrár- és élelmiszeripari együttműködéseket.

Új gépekkel erősítette meg a gazdálkodási gyakorlatát a Smart Farm Mosonmagyaróváron

Mivel a mezőgazdasági szakma a tudományok széles körét fogja össze, szükség van az agrármérnök-képzés gyakorlatának változtatására. A tangazdaság a technológia, a beágyazottság és a fenntarthatóság szempontjainak is megfelel, a Smart Farm összekapcsolja a digitális mezőgazdasági gyakorlatokat az ahhoz szükséges háttérrel. Az infrastruktúra része az 5G hálózat és a drónflotta is. A kialakított rendszer az oktatási és az innovációs tartalom mellett gazdasági együttműködési lehetőséget is biztosít.

A projektben beszerzett eszközöket az AXIÁL Kft., az AGROTEC Magyarország Kft. és a Metripond Plus Mérlegtechnika Kft. biztosította. Az átadott gépek között voltak New Holland traktorok (T7.315 HD és T6.145 AC), valamint Horsch Pronto 4 DC + SingularSystem vetőegység, Pöttinger Terradisc 6001 T rövidtárcsa, Bednar Swifter magágykészítő, New Holland PSXV 6S váltvaforgató eke, METRIPOND M18 acél hídmérleg, Manitou MLT 625 teleszkópos rakodógép, New Holland XCN2050 GPS rendszer és Pöttinger Terria 4030 talajlazító.

A tangazdaság szoros kapcsolatban dolgozik együtt a Széchenyi István Egyetemen működő kompetencia központokkal. A közös munkában a Digitális Fejlesztési Központ, az Agrár- és Élelmiszeripari Kutató Központ, valamint a Járműipari Kutatóközpont is részt vesz.

Új gépek és felújított épületek Mosonmagyaróváron, az egyetem tangazdaságában

Talajtani szakértőként milyen folyamatokat és változásokat látsz Magyarországon?

Örömmel látom, hogy az utóbbi időben nagyon nagy fókuszt kap a talaj, egyre elterjedtebb a hozzá kapcsolódó részletek feltárása a szakemberek részéről. A különböző rendezvényeken, programsorozatokon már – ahogy az AXIÁL programsorozata is mondja – „Alap a talaj”. Néhány éve, a Covid-járvány olyan szakaszában, amikor csak szabad téren lehetett bemutatót tartani, elkezdtünk szántóföldi szemléket szervezni, amelyeknek része volt a talajszelvények elemzése is az ország számos pontján. A gazdálkodókkal helyben, a felszín alá nézve beszéltünk arról, hogy pontosan mi van a lábunk alatt. Nagy boldogság, hogy mára több szakmai programon is általánossá vált a talajközpontú előadás. Egyre többen megjelennek az ilyen szemléletben termelő és fejlesztő gazdák, a fenntartható talajerő-gazdálkodás fontossága felerősödött.

Több szempontból is lendületet kaptak: 2023-tól új támogatási rendszer indult, a Közös Agrárpolitika (KAP) – Zöld intézkedéseinek elemei több helyen tartalmaznak vízmegtartásra irányuló technológiai javaslatokat. A talajok ökoszisztémájának javítását, a földhasználatváltást, a szegély élőhelyek figyelembe vételét, a felszínborítás mozaikossá tételét, valamint a nem termő területek kezelését is támogatja a rendszer. A másik erős ok, hogy az AÖP, vagyis az Agro-ökológiai Program támogatásaiért vállalt feltételek is megjelennek, mert támogatással lehet alkalmazni a javasolt megoldásokat. Nagy ösztönző erő a támogatás, ami szerintem jó helyre megy.

Ahogy a talaj és a fenntarthatóság egyre inkább középpontba kerül, kialakulóban vannak a karbonkredit elszámolási rendszerek, egyelőre még közel sem letisztázott módszertannal a támogatásban. Van, aki a talaj BitCoin-jának nevezi, meglátjuk, mit hoz ezzel kapcsolatban az érdekes jövő.

Sok felvételezést és térképezést végzünk az országban, ezeknél sokszor azt látom, hogy egyre fontosabb a talajmegőrző gazdálkodás. Például nagy az erózió a dombvidéki területeken, sőt, a jó mezőségi talajokon is jelentős a degradáció és a szerves anyag mennyiségének csökkenése, ezért változtatni kell a módszereken. Figyelembe kell venni, hogy a szélsőséges időjárás egyre jellemzőbbé válik hazánkban is, a heves esőzéseket, a hirtelen nagy mennyiségben érkező csapadékot aszályos időszakok követik. A vízmegtartó gazdálkodás, a dombvidéki vízrendezés és a talajtakarás egyre nagyobb jelentőséggel bír.

Érdemes kitérni rá, hogy a talaj is rendelkezik a korábban említett szociológiai, társadalmi jelentőséggel. Az autópályára kifújt termőföldnek és a sárlavina által elmosott domboldalnak is hatása van az emberekre, ezért közös feladatunk megelőzni ezeket. Talajvédő megoldások kellenek annak megtartására és javítására.

Az országot járva szerencsére sok jó példát látni arra, hogy működnek a talajerő-gazdálkodási technológiák a sekélyen, lazítással, pihentetéssel, kultivátorokkal is művelt területeken. Mára trenddé vált, hogy jól bánjanak a talajjal. A regeneratív gazdálkodás területén is sok az előadás, jó gyakorlatok terjednek. Az eszközrendszer is egyre inkább adott hozzá, a direktvetőgép, a kultivátor, a szántás nélküli technológia, a mechanikus gyomirtás, a szakaszolás és az automatizáció mind rendelkezésre áll. Kiemelendő, hogy a technológia használatakor a józan gyakorlati tudást érdemes megerősíteni adatokkal, vizsgálati eredményekkel és összefüggésekkel. Mélyebben meg kell ismerni a talajokat.

A precíziós pályázat feltételrendszere számos helyspecifikus mérést és a hozzájuk kapcsolódó helyspecifikus beavatkozást, kijuttatást céloz meg. A táblákon belüli különbségek és a zónák feltérképezése mellett mi is nagy hangsúlyt fektetünk a terepi bejárásokkal egybekötött talajtani vizsgálatokra és a szelvényfeltárásokra.

Dr. Vona Viktória, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar
precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzésének vezetője egy eróziós árokban

Az IKR Agrár Kft.-vel szorosan együttműködve a táblán belüli zónaerők okait is vizsgáljuk talajtani szempontból. A talaj ugyanis egy olyan, térben és időben is változó rendszer, mely a felszínen mintázatot és foltosságot, a felszín alatt pedig rétegzettséget mutat. Amennyiben pontosabb képet szeretnénk kapni a talajaink állapotáról, akkor fontos megismerni azok rétegzettségét 100 centiméter mélységig. Így az esetleges talajhibákra, a talajfizikai és -kémiai eltérésekre is fény derülhet. Ha pedig mélyebbre nézünk és nem csak a felső 30 centimétert vizsgáljuk, számos, a termelést korlátozó talajtani problémát találunk.

Milyen hibákat lehet látni a terepen, a gazdáknál, a gyakorlatban?

Sokszor még az "aranytojást tojó”, a legjobb termőképességű és genetikusan kiváló adottságú mezőségi talajok sem mutatnak kedvező képet. A helyszíni tapasztalatok alapján az érintett táblák talajai leromlottak, 30 centiméteres mélységtől lefelé egyöntetű a művelésből fakadó tömörödés, szerkezetromlás, szervesanyag- és biológiai aktivitáscsökkenés tapasztalható.

Gyakorlati bemutató egy talajszelvényben

Az érintett talajokról elmondható, hogy bár még jelenleg is kedvezőbb állapotúak az átlagos szántóföldi művelésben hasznosított hazai talajoknál, azonban termőhelyi potenciáljukhoz képest leromlottak, degradáltak, nem hozzák azt a teljesítményt, amire képesek lennének. Ez pedig baj.

Az erdőtalajoknál is súlyos hiányosságokat tártunk fel a szelvények vizsgálatakor: sok helyen jellemző a humuszos termőréteg teljes hiánya. Korábban kialakult egy szép vastag, minimum 1,5 méteres talajtakaró réteg, amiről az erózió, a defláció és a talajművelés hatására a humuszos szint gyakorlatilag eltűnt. Jelenleg többségében és átlagosan egy méter vastag, agyagos vagy agyagos vályog talajon próbálunk gazdálkodni, ami nedves viszonyok között egy egybefüggő agyagtömbként viselkedik.

Javaslatok a változtatásra:

  • erózió és defláció elleni védelem, szintvonalas műveléssel, takarónövények alkalmazásával, talajvédő vetésforgóval, kapásnövények mellőzésével (legalább a legmeredekebb szakaszokon), a felszín fedettségi időszakának növelésével;
  • a szerves széntartalom növelésére a forgatás nélküli művelés, zöldtrágyanövények, komposzt és állati trágya kijuttatása javasolt;
  • takarónövény, mely javítja a talaj fizikai és biológiai kondícióját (vízáteresztés, levegőzöttség, biológiai aktivitás);
  • figyelni a tápanyagok egyensúlyára a talajban, ilyen például a K:Mg és a Ca:Mg arány;
  • a talajélet javítása (szerves anyag pótlása, takarónövények, talajszerkezet-javítás);
  • a talajlazítás megfelelő talajnedvességi állapotnál történjen.

Milyen lehetőségek vannak a talajvizsgálatok eredményeinek értelmezésében?

A talajvizsgálatok kötelezőek, ha pedig ez már így van, érdemes jól és hasznosan elvégezni. Rendszerezzük magunknak az információkat, a termelés során döntéstámogató eszközként használjuk fel a talajvizsgálati eredményeket.

Ennek során figyelni kell arra, hogy az egyes paramétereket összefüggésekben értelmezzük. A tápanyagok felvételét támogató és gátló tényezőkkel érdemes tisztában lenni, igyekezzünk ilyen szempontból is vizsgálni a talajösszetételt. Sokszor látni a magnézium túlsúlyát, ami egyértelműen gátolja a kálium felvételét. Ezt a hiányt aztán folyamatosan visszamérjük a növényben is. További példa a túlzott foszforkijuttatás is, ami gátolja a mikroelemek felvételét, ezzel folyamatosan felborítja a tápanyagegyensúlyt.

A talajvizsgálat mindenkinek hasznos, a legjobb visszajelzést mégis a növény adja. Saját ellenőrzésre, hogy jól csináltuk-e, jó úton járunk-e, hangsúlyozni kell az időközönkénti levélanalízis fontosságát. Be kell iktatni a gazdálkodási gyakorlatba, mert a talajban jelentkező tápanyaghiányok igazi indikátora a termesztett növény. A hozamtérképet és a termésminőséget is érdemes ezekkel összevetni.

Mire érdemes figyelni az agráradatok gyűjtésénél?

A fejlesztések hatására rengeteg termelési adatot gyűjtöttünk és gyűjtöttek a gazdák. A meteorológiai, hozam-, műholdas és drónos információkat nagy kihívás kezelni és összefésülni, de érdemes. Azt javaslom, hogy ehhez a gazdák használják a szaktanácsadók segítségét, hogy a fenntartási időszakban 2 év alatt intenzíven beérkező információkat a gazdálkodás számára valóban hasznossá tudják alakítani. Ahogy nagy erőkkel történt a szaktanácsadás és az adatgyűjtés, olyan fontos, hogy az illetékes szolgáltató szakemberek segítsék a megemésztést és a felhasználást. Az összefüggések feltárásával és javaslatokkal az adat valódi érték lesz. A hatékonyság növelése érdekében folyamatos monitoringra van szükség. Fontos, hogy a gazdák merjenek kérdezni minden helyzetben.

A levélanalízis kiemelten fontos adatokat szolgáltat a döntéshozatalban

Minél több forrásból tájékozódjanak, kérdezzenek a függő és a független szaktanácsadóktól, a szomszédtól, az adott területen gyakorlottabb termelőktől. A pályázati kifizetések megtörténte után még nincs vége a digitális átállásnak. A folyamat elején vagyunk, de már egy új szakaszba léptünk, amelyben egyre több adatból és eredményből támogathatjuk az agrotechnológiai döntéseket.

Közeli- és távoli szenzorokkal, mintavételekkel, a gépek információinak értékelésével folyamatosan tudunk adatokat gyűjteni, de ezek értelmezéséhez ugyancsak kell az emberi intelligencia és a szaktudás. Ahogy a mesterséges intelligencia használatánál, itt is szükséges az empirikus megismerés. Az alap viszont továbbra is: kimenni és megnézni a területet. A mesterséges szenzorok mellett muszáj az érzékszervekre hagyatkozni, mert remek hardver és szoftver van a hazai szakemberek fejében is.

Az év eddigi tanulsága, hogy a valódi digitális átállás elkezdődött. Ebben kérdéseket feltenni, tanulni, érdeklődni, tapasztalni, időt áldozni kell. A gazdaság hatékonyságának javítása érdekében folyamatos a tanulás, aztán pedig öröm a gazdasági számításoknál, amikor a megtérülés szempontjából is jót mutat az eredmény. Ezek megmutatják, milyen döntésnek mi a következménye, a következő döntéseknél pedig mérlegelni lehet azokat. Így lehet szintről szintre, észszerűen és okszerűen beépíteni a gyakorlatba. A helyspecifikus megoldások mellett az adatalapú gazdálkodásra javaslom helyezni a fókuszt, hogy az összefüggések pontos feltárásával lehessen fejleszteni a termelést és javítani a gazdasági megtérülést.

Ezekkel a témákkal érkezünk a következő részben

Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk következő, 32. részében Fejér vármegyében, Martonvásárba teszünk látogatást, ahol a Marton Genetics cégcsoport egyik vezetőjével, Sándorfy Andrással beszélgettünk a magyar vetőmagokról, a digitalizációról, a kutatásokról és a fejlesztésekről. Érdemes lesz akkor is velünk tartani!

Az összeállítást az AGRO NAPLÓ felkérésére
Csurja Zsolt gödöllői gazdász, óvári precíziós
mezőgazdasági szakmérnök készítette.

Sorozatunkban korábban:

A cikk szerzője: Csurja Zsolt

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!