Biogazdálkodók számára fejlesztett uniós támogatással kártevő rovarokkal szemben alkalmazható növényvédelmi megoldást a szegedi Chili Produkt Kft. – tájékoztatta a vállalkozás az MTI-t.
A fűszerpaprika termesztésének hagyományait is megismerhetik a látogatók a szombati röszkei rózsapaprika napon, melyet a 150 éve született első szegedi paprikamárkára emlékezve rendeznek meg.
Amennyiben sikerrel zárul a Debreceni Egyetem (DE) VEGBOX TS elnevezésű kutatása, amelyben a szakemberek számos innovatív űrkertészeti fejlesztést végeznek a HUNOR-Magyar Űrhajós Programban.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) 15.000 paradicsom-, paprika-, tök- és uborkapalántát nevelt karitatív célra az idei esztendőben.
A Délalföldi Kertészek Szövetkezete és csaknem 500 tagja méltán lehetnek büszkék arra, amit 20 év alatt közösen megalapoztak. A korral haladva és annak elvárásai szerint az új komplex és minden igényt kielégítő, 10 ezer négyzetméteres logisztikai csarnokban már a robotok is megjelennek, amelyek a higiénikus csomagoláshoz és a hatékony tároláshoz is hozzájárulnak.
Átadták a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének (DélKerTÉSZ) új, 10 ezer négyzetméteres komplex logisztikai központját csütörtökön Szentesen, amely 2,7 milliárd forintból épült meg.
Kitörési lehetőséget kapnak a magyar zöldségek az extrém időjárás és az energiaárak emelkedése miatt átrendeződő piacon – derül ki az 500 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összefoglalójából.
A tavaszi fáradtság leküzdésére számos lehetőség kínálkozik azok részére, akik valóban egészséges életmódot folytatnak. A vitaminok tárházából, – amitől zeng minden hírverés –, nehéz a legjobbat kiválasztani, ráadásul az árak is az egekben vannak.
A kedvezőtlen időjárás veszélyezteti az észak-afrikai és dél-európai importot.
A mezőgazdasági termelők 2023. március 1. és 2023. augusztus 31. között ismét pályázhatnak az európai uniós és a nemzeti minőségrendszerekhez történő csatlakozás kapcsán támogatásra.
A szabadföldön termesztett zöldségfélék betakarításának idõszaka rövid, de fogyasztásuk folyamatos az év minden napján.
Napjainkban az étkezési paprika termõfelülete (szabadföld és hajtatás) 5–6 ezer hektár között változik, ami a 80-as évekhez képest jelentõs visszaesésnek számít.
A kén fontos növényi tápanyag, noha a makroelemek (mezoelemek) közé sorolják, a nitrogénnél a foszfornál és a káliumnál lényegesen kevesebbet halmoznak fel belõle a növények.
A mai értelemben vett „étkezési paprika” termesztésének meghonosodása a XIX. század végére tehetõ Magyarországon. Az 1970-es évek végén még mintegy 10–12 ezer hektár termõfelülettel számolhattunk, de a kilencvenes évek elején egy erõteljes visszaesés indult meg, aminek hatására ma már az összes termõfelület alig haladja meg a 4000 ha-t.
A „Magyarország Kultúrflórája” sorozat bemutatásával az Agro Napló hasábjain azért foglalkozunk, mert szeretnénk, ha a lap tisztelt olvasói a sorozat folyamatosan megjelenõ füzeteivel elsõként ismerkednének meg.
Csallóköz Pozsony alatt kezdõdik, ahol a Duna két ágra szakad. Az egyik ága északnak fordul, az Érsekújvári Duna-ág vagy Kis-Duna, a másik a Nagy- vagy Öreg-Duna. Felszíne csekély kivétellel síkság. Szlovákia déli, kimondottan kontinentális jellegû szeszélyes éghajlatú területe. A július hónap átlagos közepe 20,2 oC, míg rendszeresen legalacsonyabb hõmérséklet januárban adódik.
Az elmúlt évben súlyos terméskiesést okozott a paprikán és a paradicsomon termésfoltosodás, fóliák alatt is (kőgyapoton) tömegesen jelentkezett a csúcsrothadás néven is ismert fiziológiai betegség. Annak ellenére, hogy a betegséggel sokat foglalkozott a szaksajtó, sok termesztő a pontos okával, a megelőzés és a megszüntetésének lehetséges módjaival nincs tisztában.
A szabadföldi paprika termesztésében az egyik legjelentősebb növényvédelmi problémát a vírusbetegségek okozhatják, ezért a termesztés meghatározó eleme a vírusvektor levéltetvek elleni védekezés. A vírusos betegségek következtében jelentősen csökken a növények termőképessége és romlik a termés minősége is, ezért a levéltetvek megfigyelését a kiültetés illetve kelést követően azonnal meg kell kezdeni sárga ragacsos lapokkal vagy sárga fogótálakkal.
A zöldségtermesztés legnehezebb és legtöbb kockázattal járó része a palántanevelés, ezen belül is az egyik legtöbbet vitatott és legtöbb bizonytalanságot a földkeverékek megválasztása és használata jelenti. Ugyanakkor az elmúlt években lényeges változás volt tapasztalható, egyre több termesztõ tért át a gyenge minõségû kertiföldekrõl és gyepkockákról a tõzegalapú tápkockák használatára. Talán most a palántanevelési idény kezdetén nem árt néhány szót errõl szólni, hisz még meglehetõsen sok ezen a téren a bizonytalanság, és van néhány kertész, akinek szüksége van ilyen téren néhány tanácsra.
LEMORZSOLÓDVA…
