2024. március 1. péntek Albin

Megalapozott jövő – történelmi visszatekintéssel (x)

Agro Napló
A Délalföldi Kertészek Szövetkezete és csaknem 500 tagja méltán lehetnek büszkék arra, amit 20 év alatt közösen megalapoztak. A korral haladva és annak elvárásai szerint az új komplex és minden igényt kielégítő, 10 ezer négyzetméteres logisztikai csarnokban már a robotok is megjelennek, amelyek a higiénikus csomagoláshoz és a hatékony tároláshoz is hozzájárulnak.

A 3 milliárd forintból fejlesztett, minden idők legkorszerűbb hazai csarnokában ezzel felgyorsul a szállítás is, amellyel a friss zöldségek, a szüretelést követően, éves szinten mintegy 53 ezer tonna mennyiségben szinte azonnal eljutnak az áruházakba és végül a fogyasztók asztalára. A beruházási kedv ezzel még nem ér véget, hiszen tervek szerint 2029-ig további 4-5 milliárd forintos fejlesztés várható. A napokban, a DélKerTész fennállásának 20. évfordulója alkalmából is megrendezett jubileumi ünnepségen elhangzottak szerint a TÉSZ tagjai a beruházások érdekében lemondanak az éves osztalékukról, amely túl azon, hogy nemes gesztus, hosszú távon biztosítja a térség termelőinek biztonságát is. A TÉSZ legnagyobb beszállítója és egyben alapítója is az Árpád-Agrár Zrt., amely cégcsoport elnök-vezérigazgatója, Dr. Csikai Miklós nem csak 20 évről, hanem csaknem 50 év eseményeiről, sikerekről és kudarcokról is beszámolt előadásában.

Tegnap este Farkas Sándor miniszter-helyettes úrral részt vehettem a KITE megalakulásának 50 éves jubileumi ünnepségén. Most a DélKertÉSZ 20 éves évfordulóját is ünnepeljük. Elgondolkodtam, hogyan lehet ez az óriási különbség, miközben a két szervezet alakulása egymáshoz nagyon közeli időpontban történt. Elsősorban - a fiatalabbaknak mondom-, mert mi idősebbek talán még emlékezünk rá,  hogy a termelési rendszerek fogalmát, működésének és tevékenységének körét, célját a Dimény Imre miniszter úr által vezetett Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az 1970-es évek elején fogalmazta meg. Először a növénytermesztési rendszerek alakultak és 1974-ben  a kertészeti rendszerek életre hívása is megtörtént. 

Meghatározásra került az is, hogy a kertészeti ágazatokban, csak olyan gazdaság kezdeményezhette a rendszer létesítését, amelynek ehhez anyagi és szellemi háttere volt. Vagyis olyan szakemberek létesíthették mindezt, akik személyükben szavatolták a javasolt termesztési eljárások korszerűsítését, olyan termesztési tapasztalatokkal, amelyek bizonyították a módszerek helyességét és rendelkezésre álltak a megfelelő pénzügyi alapok is. Dimény miniszter úr a későbbiekben is többször hangsúlyozta, hogy a kertészeti ágazatok fokozott figyelmet érdemelnek részint azért, mert rendkívül szoros a kapcsolódásuk a földrajzi és közgazdasági környezethez, részint pedig amiatt, hogy gyakran csak tetemes beruházások árán és hosszabb időre telepíthetők okszerűen.

A kertészeti ágazat minden szakterületére igaz nem csak a hajtatásra, hogy a fejlesztéseket nem lehet kormányciklusokhoz kötni. A döntéseink legalább 20-25 esztendőre szólnak, de igaz ez a szarvasmarha ágazatra, egy szőlő, vagy gyümölcsültetvény telepítésre, üvegházépítésre, mindenre a mi ágazatunkban. Ez nem az a pálya, ahol rövidtávon szabad gondolkodni.

A szentesi Árpád Szövetkezet termesztési tapasztalataival, a Fábiánsebestyéni  KERTÖV-vel, (Kinizsi) és a Felszabadulás Szövetkezettel 1975-ben életre hívtuk a Korai Zöldségtermesztési Rendszert. A  KZR megalapításának szorgalmazása, a három alapító tag felkészítése, az egyes kertészetek és kertészek közötti bizalomra épített szakmai együttműködésre  Koródi László professzor úr szakmai munkájának, életművének jelentős része. Azok a lényeges elemek, amit akkor megfogalmaztunk, ma is időtállóak és érvényesek is: a közös beszerzés és értékesítés, a versenyképes és garantált minőséget biztosító termesztési technológiák kidolgozása és megvalósítása, a szakmai ismeretek és a műszaki fejlesztés állandó gyarapítása.

A termesztési rendszer keretében előállított valamennyi növényre a szaktanácsadó szolgálat munkatársaival és a taggazdaságok szakembereinek közreműködésével részletes termesztési technológiát dolgoztunk ki a helyi adottságokhoz és berendezésekhez igazodva. A zöldséghajtatás technológiájának színvonala ezért tartozhatott a hazai viszonyok között a legkorszerűbbek közé.

Az integráció 1990-es évekbeli felbomlása, átalakulása következtében Magyarországon sem  a mezőgazdasági termelők, sem pedig a kis- és középfeldolgozók szervezettsége nem volt kielégítő.  Mi kertészek is megtapasztaltuk az ezredfordulón, hogy az importvámok leépítésével folyamatosan és egyre nagyobb mennyiségben érkeznek az országba külföldi primőr termékek és már nem csak választékbővítésként. A külföldi kiskereskedelmi láncok megjelenése óriási árnyomást gyakorolt a magyar feldolgozókra és termelőkre is. Fenyegető veszéllyé vált, hogy egyre nagyobb hányadunkat kiszelektálják a piacról. Ez volt az igazi oka annak, ami arra késztette az Árpád-Agrár Zrt.-t, hogy kezdeményezzen egy új típusú összefogást. 2002-ben az Árpád által korábban integrált kertészek valamint az egykori Korai Zöldségtermesztő Rendszer tagjai megalapították a Délalföldi Kertészek Zöldség-Gyümölcs Értékesítő Szövetkezetét. Az elhatározáshoz fontos volt ismerni, hogy csak a termelők szervezetei az egyedüliek, amelyen keresztül az EU-n belül a tagországok zöldség- és gyümölcs ágazati uniós forrásokhoz juthatnak. A működéshez szükséges valamennyi feltételt: a korábbi Zöldért, majd a KZR szakosított felvásárló telepét, az értékesítéshez és a szakmai feladatokhoz a szakembereket az Árpád-Agrár Zrt. biztosította. Ledó Ferencet választottuk a DélKer-Tész elnökévé. Ezt a posztot csaknem két évtizeden át, nyugdíjba vonulásáig sikeresen betöltötte.

A most ünnepelt 20 esztendőhöz tisztelettel ajánlom  az előző közös 30-at is hozzászámítani és hamarosan ott tartunk, mint tegnap este a KITE, hogy 50 éves lesz a mi kertészeti termelési rendszerünk is. A ránk váró kihívások a reális kitörési utak lehető legjobb megválasztására kell, hogy ösztönözzenek valamennyiünket. Ehhez kívánok sok erőt és kitartást valamennyi kertésztársamnak.

Ledó Ferenc a kezdetektől irányította a Szövetkezetet és azt tartotta a legfontosabbnak 16 év aktív munkája során, hogy amikor átadja a TÉSZ vezetését, olyan fiatal személyre bízza, aki képes a lelkiismeretes munkára és dinamizmussal építi a tagok jövőjét. Az egykori elnök ma is közreműködik, tudásával és tapasztalataival segíti a Szövetkezet munkáját.

Szinte utat mutatsz az ifjabb generációnak azzal a tudással, amit már letettél az asztalra. Mint főtanácsadó, hogyan tekintesz vissza erre az időszakra?

Azzal kezdeném, hogy én mindig egy közösségi ember voltam. Győr mellől származom, és amikor ide kerültem, az akkori TSZ tagokhoz, nagyon nehéz volt a bizalmukat megszerezni. Itt idegen voltam, más vidékeken ez annyira nem jellemző, de itt nagyon sarkalatos kérdés volt. Két-három év eltelt, voltak TSZ bulik és oda jöttek az idősebbek és azt mondták; Ferikém tegezzük egymást. Az jelentette azt, hogy az embert befogadták és nagyon sokat segítettek nekem a brigádvezetők, kertészek, háztáji tanácsot adtak, hiszem magam is kertészkedtem. Amikor a Szövetkezet megalakult, akkor mondtam, hogy ebből szeretnék vissza adni, tehát nem véletlen, hogy ragaszkodtam ahhoz, hogy ne Kft., Zrt. formájában alakítsuk meg, hanem Szövetkezet legyen.

Ez biztosítja ugyanis a kis -és közepes termelőknek azt, hogy van szavazatuk és, ha nem jól működik a vezetőség, akkor 3, vagy 5 évenként le lehet cserélni. Ez a kölcsönös bizalom elve, mert azt azért tudomásul kell venni, hogy egy kicsinek, közepesnek, vagy egy nagy Árpádnak egészen más az érdeke. Ez egy természetes dolog. Egy első számú vezetőnek az volt a feladata és most 20 év elteltével is az egyik legfontosabb, hogy mindenki azt érezze, hogy ebből az együttműködésből nyertem, ami egy bizalmi tőkét jelent. Ez az egyik, a másik pedig, hogy szaktanácsadással 2004-től bekapcsolódtam a FruitVeB, később a Kamara munkájába, de itt is, korábban az Árpádban is a fiataloknak mindent átadtam. Próbáltam őket tanítani, de engem is ösztönzött, hogy új tudást szerezzek. Nem véletlen az sem, hogy a duális képzést elsők között valósítottuk meg itt a TÉSZ-nél. Büszkén mondhatom, hogy most már több olyan középvezető van, aki a duális képzést nálunk fejezte be. 35-40 diplomamunka készült itt, két helyen vagyok címzetes docens és a sok munka mellett rendszeresen járok oktatni, átadni azt a tudást, amit megszereztem. Sokan meglepődtek, hogy miért akarok 66 évesen elmenni nyugdíjba, de így láttam helyesnek és tudatosan készítettem fel az utódomat az utolsó 3-5 évben, bekerült a kamarába, szakmai szervezetekben funkciót kapott és nagyon jól együtt tudunk ma is dolgozni. 2017, 2018-ban békeévek voltak, nem volt infláció, járvány és háború a térségben és akkor úgy gondoltam, hogy minden megy a maga útján, egy nyugalmi időszakban adom át a vezetést. Sokkal bonyolultabb most a dolog, de én azóta is szívesen jövök be, visszavonultam a pénzügytől, a számviteltől, a pályázatoktól, kimondottan a  szakmai munkát irányítom. Az utódom közgazdász, számviteli ember, nagyon jól ért jogszabályokhoz és biztonságban érzi magát azzal, hogy a szakmai oldalon segítek. Nagyon sok pályázat van, amihez a szakmai szöveges rész és a tanulmányi anyagok készítése továbbra is az én feladatom. Most beszéltem az utódommal arról, hogy a következő 5 év feladata lesz a két személlyel, akiknek ezt átadom annak érdekében, hogy ugyan ez a törésmentes munkafolyamat tartható legyen.

Milyen érzéssel tölt el az, hogy a logisztikai komplex csarnok megvalósult ilyen dinamikával és technológiai háttérrel?

Amikor ezt terveztük, úgy gondoltuk, hogy szép kényelmesen 2021-ben előkészítjük és 22-23-ban megvalósítjuk. 21-ben jelezték a Minisztériumból, hogy amennyiben akartok valamit, akkor idén és jövőre építsétek meg. Egy év alatt kellett az egész építkezést, ha belegondolok abba, hogy a közbeszerzés december elején zárult le, utána indult a kivitelezés és egy év alatt készen lett, ez egy csoda és fantasztikus dolog.

Nagyon drukkoltam és láttam, hogy Janó Imre és az utódom Nagypéter Sándor mi mindent beletett munkájukkal, kapcsolatrendszerükkel, szóval mindennel, ami ehhez szükséges volt. Úgy gondolom, hogy ezzel a Szövetkezetnek van múltja, jelene és hosszú távú jövője is. Szeretném kihangsúlyozni, hogy amit elértünk és sok-sok díjjal is jutalmaztak érte, azt nem én, nem az új vezetők, hanem a tagság és azok kapták, akik itt dolgoznak, az elismerés tehát mindenkié.

Farkas Sándor agrárminiszter helyettes, a térség parlamenti képviselője beszédében a térség adottságait és a hagyományokra épített szakmai tudást emelte ki a DélKerTész ünnepélyes átadásán.

Szentesen és környékén egy igen dinamikus fejlődés tapasztalható. Túl azon, hogy pénz kellett hozzá, mi mindennek köszönhető ez?

Akarat, elszántság és együttműködés. Ezek a legfontosabb kérdések és azt hiszem, hogy az ősi kultúra, amit örököltünk a régi betelepült bulgár kertészek hagyományára épülve az, ami itt megtapasztalható. Mindannyiunknak az volt a követendő példa, hogy miként tudunk biztonságosan élelmiszert, ezen belül friss piaci zöldséget előállítani és ehhez milyen adottságaink vannak. Ezeket hogyan tudjuk kihasználni és nem egymás ellen, hanem egymás mellett. Ebben azért óriási szerepe volt a kultúrának, amihez, ha visszatérhetek, akkor szeretném elmondani, hogy a 70-es évek vége felé az akkor nagy szövetkezetekben, amelyek itt a térségben voltak, nagyon sok helyen beindult a kertészkedés. Az akkori szövetkezeti tagoknak adtak a háztáji termelésre egy lehetőséget; 3-6 kis fóliával el lehetett kezdeni, én is így kezdtem. Ez megalapozott egy olyan közösséget, amelyben mindenki szerette volna otthon érezni magát. Telt az idő és ebből aztán, akinek nagyobb szakmai hozzáértése és kitartása volt, illetve a megtermelt zöldségből származó eredményeket további fejlesztésre fordította, azokból alakultak ki a nagy magánkertészetek. Ebből fakadóan és egyre nagyobb intenzitással, a technológia és a szaktanácsadás fejlődésével behoztuk azt a tudást, amivel ezt tovább lehetett fejleszteni. Eljutottunk egy olyan pillanatra, amikor termelni tudott az ember, csak az értékesítéssel volt gondunk. Én is a Nagybani piacra jártam, sose felejtem el, mert nem voltak a legkellemesebb pillanatok. Sok idő volt és fáradt volt másnap az ember. Elindult a TÉSZ-nek a szervezése, mindezt a Korai Zöldségtermesztési Rendszerre alapozva, szaktanácsadással, talajvizsgálatokkal, növényvédelemmel, palántaneveléssel, fajta ismerettel és ezzel az értékesítést is bevontuk ebben. Az elsők között voltam kertészként itt, - ha fogalmazhatok így-, aki az összes áruját ide szállítottam és most jól eső érzéssel látom, hogy a kertészek nagyon nagy százalékának ez a biztos pont, a biztos piac, ez jelenti számukra a biztonság mellett a megfelelő jövedelmet. Örülök annak, hogy egy ilyen csodálatos csarnokban megerősödve folytatódik ez a tevékenység és biztos vagyok abban, hogy több kertész is fog ide még csatlakozni, akik eddig más úton értékesítettek, mert ez a jövő. Az összefogás, az együttműködés, jobb piaci feltételekkel, megfelelő árumennyiséggel, és árral lehetséges az üzletláncoknak, akár exportra értékesíteni. A beruházást követtem és segítségére is voltam pár pontján, voltak nehézségek, de ezen túl vagyunk, és nagyon örülök, hogy mindez megvalósulhatott.

Apáti Ferenc a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke egy leleményes és fantáziadús meglepetéssel érkezett az ünnepségre, amely akár ki is kerülhetne a csarnok épületére, ki tudja…

Ha már a zamatos szentesi paprika is HUNGARIKUM, akkor miért is ne lehetne utcákat elnevezni azokról, akik fáradságos munkával, szövetségben gondoskodnak arról, hogy minden nap friss, hazai élelmiszerhez juthassunk.

Az 500 főt befogadó ünnepségen szíveket megdobogtatóan emlékeztek a kezdetre is, díjazták a hűséges tagokat, de még Szentes polgármestere, Szabó Zoltán is itt ünnepelte 51. születésnapját.

Nagypéter Sándor a DélKerTész elnök-vezérigazgatója az előadása mellett interjúban is megfogalmazta a célokat, a fejlődés állomásait és azt, ami erőt jelent a tagok és az új BRAND szerint a „Szentesi Vagányok” számára.

Az országos TÉSZ-ek közül talán a DélKerTész az egyik legnagyobb és a legdinamikusabban fejlődő is. A most átadott csarnok milyen lehetőségeket biztosít hosszú távon?

Köszönjük a kitüntetést, én inkább úgy szoktam mondani, hogy a számokból induljunk ki. A számok tekintetében valóban mi vagyunk a legnagyobbak, jelenleg 70 milliárd forintos a zöldség-gyümölcs TÉSZ-ek kibocsátása, ebből a miénk tervezet szerint meg fogja haladni a 20 milliárdot. Ebből a 25-26%-ot a mi Szövetkezetünk képviseli országosan. Ha pedig az összes zöldség-gyümölcs kibocsátást nézzük, akkor 5-7% között vagyunk, ami rendkívül jó. Fontos adalékot mondanék; a magyarországi TÉSZ-ekből, van négy nagy, köztük mi is és mindegyik a délalföldi régióban van. A négy nagy paradicsom volumene, amit az áruházba szállítanak, elérik a 85%-át. Nagyon fontos körzet ez a régió. Ezzel a beruházással a Szövetkezetünk egy új fejlődési utat kíván nyitni, hiszen ahogy Janó Imre kollégám is mondta, 20 év alatt rendkívül sokat fejlődtünk lépésről, lépésre. Mindig voltak olyan fejlődési lehetőségek, amelyeket jól kiaknázott az aktuális vezetés. Azt gondolom, hogy a vezetőségnek az az ereje, hogy a tisztesség, a makulátlanság, az egyenesség és az őszinteség vezérli és ezen korrektség transzparencia mellett végzi a tevékenységét. Számunkra a termelő az első, utána jönnek a dolgozók és majd jövünk mi. A közösség nélkül nem épülhetett volna meg ez a beruházás, hiszen minden egyes beszállított kilóból hozzájárulnak a fejlesztéshez.

Ez valóban az ő dicséretük, a vezetőnek egy feladata van; ne csak a mának éljen, hanem egy stratégiát alkosson és ennek mentén a jó értelemben vezesse a közösséget. Ez volt az elődöm, ez az én és ez lesz az utódom feladata is majd, hogy ezt a hagyományt kövesse, alkalmazza.

Miből áll az új komplexum?

Elsőként talán annyit említenék meg, hogy 2020 őszén beszéltem először a DélKerTész 2021-2030 fejlesztési időszakáról. Ugyanis 2020 tavaszán elindult a tagság körében egy jelzés, hogy az elkövetkezendő időszakban nagy ütemű üvegházi és fóliaházi fejlesztések fognak megindulni. Nem késlekedett a vezetés és előre gondolkodva fel is mérte, hogy a termelői tagság körében mekkora és milyen irányú fejlesztések vannak tervben, vagy előkészítési fázisban. A 2020 évi Kertészet korszerűsítése vidékfejlesztési támogatási kiírás erre még egy nagyobb motivációt is adott. A felmérésből kiderült, hogy a tagság 2021 évtől folyamatosan előre láthatóan új 23 hektár üveg –és fólia növényházi fejlesztést kíván megvalósítani az elkövetkezendő években. Ebből csaknem 18 hektár meg is valósult az elmúlt néhány évben, ahol már termesztés is van. A további években is várhatóak fejlesztések. Nyilván mindez azt is jelentette, hogy a vezetőség átértékelte az eddig rendelkezésre álló logisztikai, csomagolási kapacitásait. Kerestük azokat a fejlesztéshez szükséges támogatási lehetőségeket, amelyek az adott helyzetben rendelkezésre álltak. A zöldség-gyümölcs elismert termelői szervezetek részére az uniós támogatási ciklus átmeneti két évében az Agrárminisztérium olyan feltételrendszert teremtett minden jogosult számára, amellyel kiemelkedően sok TÉSZ élt. Így 70%-os támogatási intenzitással Szövetkezetünk meg tudta valósítani azt az elképzelését, amely meghatározza működésének elkövetkezendő évtizedeit. 10 234 négyzetméter, több mint 1 hektáros területről beszélünk 6 hűtőkamrával, ebből 4 1000 négyzetméter fölötti, két kisebb és így összesen 5000 négyzetméternyi hűtőfelülettel rendelkezünk. Viszonyításképpen a régi hűtőkamránk 2400-2500 négyzetméter között van, így az össz hűtőkapacitásunk megháromszorozódik. A csomagolási kapacitásunk is jelentősen fog nőni, a meglévő 1700 négyzetméteres helyett szinte megdupláztuk. Illetve van két göngyölegtárolónk és göngyöleg előkészítő, ezek egyenként 450-450 négyzetméteres területek. Fontos, hogy van egy csomagolóanyag tároló csarnokunk is, mert a meglévő már nem elegendő. 200 különböző fajta csomagoló anyaggal dolgozunk, hiszen 55-60 féle csomagolási módozat van, címkézés, kartonozás, tehát rendkívül színes a szortiment. A legfontosabb az árú be –és kirakodását segítő ún. komissiózó előkészítő rész, ami 16 rámpa, hogy összehasonlítsuk; a régi helyen ez 3 rámpa volt, amely egyszerre 4-4,5 kamionnyi árú kiszortírozását tette lehetővé. Ezzel szemben a 16 kamionnyi állás van, ami azt jelenti, hogy egyszerre 10-12 kamiont is tudunk fogadni, amellett, hogy a beérkező 5 kamionnyi áru fogadását folyamatosan tudjuk végezni.

A komissiózó rész csaknem 1800 négyzetméteres, a folyamatos rakodást tudjuk ezzel kezelni és nem kell várni se a kirakodáskor, se a berakodáskor. Süllyesztett rámpás, ezzel egyvonalban tud lenni a lepakolás és felrakás, ahol csak átgurítja az előkészítő csarnokba az árut és a mennyiségi és minőségi átvételt követően, - amit digitálisan rögzítünk, kezelünk -, betároljuk a hűtőkamrába, ő pedig nyugodtan mehet. A munkakörülmények lényegesen javulnak ez által, hiszen a csomagoló térben szándékaink szerint olyan csomagoló gépsorokat szeretnénk elhelyezni, ami megkönnyíti a csomagolt termékek anyagmozgatását és sokkal dinamikusabbá teszi. Lesz plusz öt csomagoló szalag is elhelyezve, amit a következő 4-5 évben szeretnénk megvalósítani, idén kettőt már megvásárolunk, illetve nagyon fontos az, hogy ezeket a csomagokat ún. rakatépítő és rakat bontó rendszerek fogják közre, azaz amikor a lédig árú bejön akkor a rakatbontás megtörténik, emberi beavatkozás nélkül. Mindez robottechnológiával, illetve robot által összeszerelt rakatolás lesz, ez azért fontos , mert nagyon kevés humánerőforrás áll rendelkezésre, akik folyamatosan nehéz fizikai erőkifejtést tudnának végezni. Ezzel a munkakörülmények is javulnak a mellett, hogy sokkal hatékonyabbak és versenyképesebbek tudunk lenni. A göngyölegtárolókra azért volt szükség, mert a minőségbiztosítási előírások megkövetelik, hogy a göngyölegnek zárt helyen kell lenniük, az elmosott, higiénikusan tárolt göngyölegekre van szükség ahhoz, hogy a nyomon követhetőség, az élelmiszerbiztonság makulátlan legyen és ennek a feltételnek úgy vélem, hogy ezzel a beruházással megfelelünk, és egyben el tudjuk érni nemcsak a közép-kelet európai régió, de a későbbiekben a holland logisztikai rendszerek fejlettségi szintjét. Mi nem csupán a magyar, az EU-s, hanem a legszigorúbb áruházak elvárásainak továbbra is meg akarunk felelni.

   

„20 ÉV A TERMELŐI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉLVONALÁBAN”

„HAGYOMÁNY ÉS INNOVÁCIÓ”

Szerző: Both Ildikó
Fotó: Arany Sándor Gábor
Kapcsolat: gold.both@gmail.com;
Web: arpad.hu; delkertesz.hu
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!