2019 őszén ismét hőmérsékleti rekordok dőlnek meg és a tavalyi évhez hasonló száraz időszakot élünk meg. A károsítók számára ez egy utolsó, – de a korábbi években nem létező – lehetőséggé vált.
Az őszi káposztarepcére is készül ajánlati fajtalista ugyanis bekerült a posztregisztrációs kísérleti programba a második legfontosabb olajnövény is – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az Agro Naplóval.
A sikeres repcetermesztés sarkalatos pontja a tavasszal esedékes rovarok és kórokozók elleni védekezés, szakértőink mondják el, hogy mikor, mi ellen és mivel védekezzünk.
Az őszi káposztarepce tavaszi rovarvédelme a szárormányosok elleni kezeléssel kezdődik.
Gyengébb repcetermésre számíthatnak jövőre Európa-szerte a gazdálkodók. A csapadékszegény ősz miatt csökkent a vetésterület, és nagyon rossz állapotban vannak a növények. A napokban lehullott eső javított a hazai vetések állapotán.
Idén ősszel az átlagosnál jóval nagyobb arányban találunk heterogén repceállományokat az országban, hol a vetés utáni csapadékhiány, hol éppen a jelentős mennyiségű csapóesők okozta vontatott kelés miatt. Vannak területek, ahol az állományok jobban tartják magukat és egységesebbek, elegendő vízkapacitás és tápanyag áll rendelkezésükre a talajban. A közös mindkét típusú területben: A jelenleg tapasztalható „őszi tavasz” további kihívások elé állít minket.
Az elmúlt két hónap teljesen átírta azokat a repcetermesztési gyakorlatokat, amelyeket eddig a szakma alkalmazott. Érdemi esők nélkül történt a vetés (elsősorban az Alföldön), illetve a talajelőkészítés nagy része is.
Az őszi és tavaszi Huminisz technológia alkalmazásával a káposztarepcében mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt kimagasló eredményt érhetünk el. Az őszi kezelés homogén, jól fejlett állományt eredményez, ami kiváló télállóságot biztosít. A két tavaszi kezelés hatására közel 20%-kal növekszik a virágzó oldalágak száma és a becőszám.
Az intenzív repcetermesztést és a magas termésátlagot megcélzó termelők elengedhetetlen technológiai eszköze az őszi gombaölő szeres védekezés és egyben a regulátorhatás biztosítása. Évjárattól függően az őszi periódusban több kórokozó okozhat jelentősebb asszimilációsfelület-vesztést, amelyek közül kiemelt kórtani veszélyt a fómás levélfoltosság és szárrák (Phoma lingam) jelenti.
Az eredményes növénytermesztés egyik alapvető feltétele a termőhelyi viszonyokhoz és a növény igényeihez alkalmazkodó okszerű tápanyagellátás. Megkérdeztük három gyártó-forgalmazó vállalat képviselőjét a repce tápanyagellátási sajátosságairól, az általuk kínált megoldásokról.
A repce hazánkban, már évek óta, a megbecsült növények közé tartozik, még akkor is, ha vannak olyan évek, amikor az időjárás szélsőségei miatt a vetés és/vagy az őszi növekedés, fejlődés valamilyen kárt is szenved, így nem a teljes elvetett terület kerül betakarításra.
A kiszámíthatatlan időjárás okán évről évre felmerül a kérdés, mikor vessük a repcét. Korábban – akár – porba juttassuk ki a vetőmagot, vagy várjuk meg a kora őszi csapadékot? Gyakorló szakembereket, fejlesztőket kérdeztünk arról, hogy a vetés időpontját mely körülmények és tényezők határozzák meg.
A 2016-17-es repceszezon a szélsőséges időjárás miatt ismét kihívást jelentett a repcetermesztőknek. A sikeres repcetermesztés egyik kulcsa az állomány áttelelésre való felkészítése, hiszen ha az állományt megfelelő kondícióban éri a tél, nem kell tartani a terméskieséstől.
A bór a teljes növényi anyagcserét befolyásolja, ezért hiánya annál fájóbb következményekkel jár, minél tápanyag igényesebb az adott kultúra. A gyökértől a hajtáscsúcsig mindenütt érezhető a hatása.
A Huminisz Kft. évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik a huminsavas növénykondicionálás területén. Cégünk a piac egyik meghatározó szereplőjeként fontos feladatának tekinti, hogy a termelőket szakmailag hiteles információval lássa el a Huminisz technológia hatásáról és hatékonyságáról. Termelőknél (nagyüzemi és kisüzemi), valamint kutatóintézetekben (kisparcellás) végzett kísérletekben évente az ország mintegy 50 helyszínén történik értékelés.
Pedig a termés mennyisége, sőt sok esetben a minősége a leglátványosabban nitrogéntrágyázással javítható. Őszi vetésű kultúráink, mint az őszi búza és a repce nitrogéntrágyázása kapcsán jelentős lemaradásban vagyunk több meghatározó nyugat-európai országhoz képest.
Az olajos növények termésbiztonságát és jövedelmezőségét legnagyobb mértékben befolyásoló kórokozók elleni komplex védelmet állította fókuszba a Bayer szezonindító rendezvényein, amelyeket novemberben négy helyszínen, Bikalon, Sárváron, Hajdúszoboszlón és Kecskeméten tartott meg.
Az egyik első tavaszi növényvédelmi munka a repceregulátorozás, melynek elsődleges szerepe az oldalhajtásokon lévő termés mennyiségének növelése. A folyamat, amit befolyásolunk: az egyes repcenövények közötti verseny.
Az őszi káposztarepcének a napraforgó mellett biztos piacot teremtett a tüzelő- és az alternatív hajtóanyagok iránt megnövekedett kereslet. Az új fajtákkal és hibridekkel intenzívvé vált a termesztéstechnológia. A sikeres repcetermesztéshez és így a biztos bevétel eléréséhez azonban mindenképpen szükséges a kártevő rovarok elleni megfelelő növényvédelem.
A friss állapotjelentések szerint, de az országot járva is szemmel látható a repce megnövekedett vetésterülete. Ilyenkor a virágzás idején ez különösen szembetűnő.
Az olajnövények területének fokozatos növekedésével fejlődött termesztéstechnológiájuk is. A repce termesztése is egyre nagyobb odafigyelést, precízen végrehajtott agrotechnikát követel, ami nem kevés ráfordítással jár. A jövedelmező repcetermesztés utolsó eleme a lehető legkisebb veszteséggel történő betakarítás – ha ez sikerül, akkor hasznosul minden addig befektetett munka és ráfordítás. Most lehet tenni azért, hogy minden úgy legyen, mint a mesében, hisz minden jó, ha jó a vége.
2017 őszén a Nyugat-Dunántúl őszi káposztarepce területeinek jelentős részén eddig nem tapasztalt betegség megjelenésével szembesültek a repcetermesztők. A tünetes növények vizsgálata során a gyökérgolyvás betegséget előidéző Plasmodiophora brassicae kórokozó jelenlétét igazoltuk.
Megérkezett Magyarország legújabb hibrid repce márkája, az InVigor! Az Újvilág repcetermesztői számára nem ismeretlen ez a márkanév. Kanadában, ahol 8 millió hektáron termelnek tavaszi, canola típusú repcét, a vetésterület több mint 50%-án InVigor repcék virágoznak. A siker kulcsa az innováció. Olyan új megoldások születnek a nemesítők műhelyében, melyek értéket jelentenek a gazdálkodók számára. A legújabb előrelépés a kipergésellenállósággal felvértezett repce, melyet szabadalmi oltalom véd. Úgy tervezzük, hogy jövőre, Európában elsőként Magyarországon kerül forgalomba a kipergésellenálló InVigor őszi káposztarepce. Az InVigor repcék új fejezetet nyitnak repcéink történetében, jelentős előrelépést testesítenek meg.
A repce megítélése és a leszűkült vetésforgóban betöltött szerepe jelentősen megváltozott az elmúlt tíz évben. Kedvező szemlélet változás történt, új technológiai megoldások nyertek teret. A Limagrain egymást követő repce hibrid generációi mindig az elődökre építve tartalmaznak új, a termőképesség növelését és nagyobb termésbiztonságot szolgáló tulajdonságokat. Mindezek mellett folyamatosan szem előtt tartjuk a növények betegségekkel, kártevőkkel és kedvezőtlen környezeti hatásokkal szembeni ellenállóságát is.
A tavalyi kiváló termésből kiindulva a termelők az új szezonban ismét nagy kedvvel készültek a repce vetéséhez. Azonban az augusztus végén jelentkező aszályos időjárás jelentősen mérsékelte a várakozásokat. Az aszályos időjárás mindazonáltal csak akkor okoz jelentős termescsökkenést, ha a vízhiány mellett tápanyaghiány is sanyargatja a növényeket. Lényegesen csökkenthető az aszálykár mértéke a repce NPK-alaptrágyázásával és őszi levéltrágyázásával, mert a tápanyaggal jól ellátott növény kevesebb vizet használ egységnyi száraz anyag előállításához.
Magyarországon a kontinentális klímára jellemző őszi/téli időjárás miatt nem elhanyagolható, hogy milyen fejlettségű repce állományt sikerül kinevelnünk az ősz során, és tavaszra négyzetméterenként milyen növényi tőszám alakul ki. Minden olyan termesztéstechnológiai elem, amely a növények számát befolyásolja nagy jelentőséggel bír. Az egyik ilyen elem a regulátorok és a gombaölő szerek használata. A regulátorok kémiai szintézissel előállított, a növényi növekedést szabályozó anyagok. Lényegében a sejtek hosszirányú megnyúlását lassítják.
Repce esetében a betakarított és a megtermelt termés mennyisége nem minden esetben egyezik meg. Ennek számos oka lehet, köztük vannak olyanok, melyekre nincs ráhatásunk (időjárás, vadkár), viszont vannak olyan tényezők, melyeket részben, vagy egészében befolyásolhatunk megfelelő hibridválasztással (betegség- és kipergés ellenállóság) és alkalmazott technológiával (vetésváltás, betakarítás időzítése/eszköze, növényvédelem stb.)
A digitalizáció alkalmazása nélkül nem lehet sikeres az agrárium
