A fiatalítás és a generációváltás is szerepel a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK) szakmai programjai között – tudatta az Agrármarketing Centrum (AMC) az Agro Naplóval.
A magyar mezőgazdaságban a jelenleginél 60 százalékkal nagyobb termelési potenciál van – mondta Nagy István agrárminiszter a 32. Bábolnai Gazdanapok csütörtöki megnyitóján.
Harminc éve volt a rendszerváltás, és a kilencvenes évek elején lezajló gazdasági-társadalmi változások részeként megvalósult kárpótlás óta is több mint negyedszázad telt el.
Az európai parlamenti (EP) választások előtt Emmanuel Macron francia államfő összefogást és mobilizációt szorgalmazott a közös agrárpolitika megőrzése érdekében, a nagyhatalmak "offenzívájával" és egyes tagállamok "újraállamosítási" kísérleteivel szemben.
A szektort alaposan ismerők egyre hangosabban kongatják a vészharangot, mert az árutermelő gazdaságok döntéshozói lassan kiöregszenek: közelítik a nyugdíjkorhatárt vagy akár már túl is lépték, és hiányoznak azok a szakemberek, akik a helyükre léphetnének.
Az agrár nemzedékváltással kapcsolatos feladatokat nevesítették az Agrárminisztérium új működési szabályai között is.
A február 23-i budapesti Fiatal Gazda Konferencián mutatta be a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA „Az ügy, ami összeköt - Nemzeti minimum az agrár nemzedékváltásért” címet viselő anyagát.
Bár a gazdálkodók döntő hányada, 84%-a tervez beruházást a következő öt évben, az arányuk kissé mérséklődött az egy évvel korábban mért 87%-os szinthez képest. A termelők átlagéletkora ismét emelkedett, és a gazdaságátadást célzó erőfeszítések ellenére sem jelenik meg kellő mértékben az új generáció, hogy átvegye a stafétát.
A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA felmérést indított a a gazdaság-átadásról, nemzedékváltásról. A kérdőívet ide kattintva töltheti ki március 26-ig!
Nemzedékváltás igénye Az Európai Parlament 2011-ben elfogadott „A mezőgazdaság elismerése stratégiai ágazatként az élelmezésbiztonság terén” című állásfoglalása szerint Európában az elkövetkező 10 évben nyugdíjba vonuló mintegy 4,5 millió mezőgazdasági termelő pótlása hatékony intézkedések nélkül ronthatja a mezőgazdaság pozícióit és az élelmiszer előállítást is negatívan érintheti.
Ismert tény és egyben probléma, hogy a hazai gazdatársadalom közel harmada 40 év alatti fiatal gazdálkodó. A gazdatársadalom egyre inkább öregszik, aminek velejárója, hogy az innovatív hajlam csökken – kivételek természetesen mindig vannak – és az új technológiák elterjedésének és a hatékonyság növekedésének a tendenciája lassul.
Európa minden országában – de világszerte is – az agrárium egyik legfontosabb, ágazatokon átívelő gondja, hogy a mezőgazdaságban dolgozók átlagéletkora folyamatosan nő. Az ugyancsak általános világtendenciának tűnik, hogy egyre kevesebb fiatal választja a megélhetést biztosító elfoglaltságnak a mezőgazdasági munkát. Mindebből pedig az következik, hogy a most még működő gazdaságok továbbműködtetésére egyre nehezebb felkészült, a mezőgazdasági tevékenységet élethivatásnak tekintő fiatalembert találni. A megoldás pedig sürgető, ezért van napirenden a téma.
Megkezdődött az élelmiszerlánc év végi téli szezonális ellenőrzése
