Partnereink hírei > X 2022.03.29.
Tudományos kutatások igazolják: így érdemes kezelni a kukoricát

Új, ingyenesen letölthető kiadvánnyal jelentkezett a Natur Agro Hungária.
Új, ingyenesen letölthető kiadvánnyal jelentkezett a Natur Agro Hungária.
Dr. Kith Károly avat be bennünket a részletekbe. A hozzászólásért kattintson!
A Natur Agro Hungária Kft. a saját gyártású termésnövelő anyagok forgalmazása mellett kiegészítő szolgáltatásaival, szakmai tanácsaival is segíti a termelőket. A hazai piacon elsőként vezettük be növényanalízisre alapozott, célzott lombtrágyázási tanácsadásunkat partnereink számára. Szolgáltatásunkat most szélesebb körben is elérhetővé tesszük: a beküldött mintákat bevizsgáltatjuk, az eredményeket kielemezzük és tanácsainkkal segítjük a gazdálkodókat.
A lombtrágyázás napjainkra nélkülözhetetlen technológiai elemmé vált, szakértők világítanak rá a kijuttatás időzítésének fontosságára.
Egy hónappal ezelőtt volt belvíz, teljesen telített talajok, optimális nedvesség, foltokban megjelenő szárazság, ahogy a klasszikus mondás tartja: volt itt minden. Na ebből lassan csak a szárazság maradt egy „kis” faggyal megspékelve. Tudjuk, ilyenkor ez a kettő jegyben jár! A teljesség igénye nélkül, nézzük milyen aktualitásokkal találkozunk:
Eltelt közel két hónap az évből, a tavaszi szezon sűrűjében vagyunk. Az időjárás hű maradt nevéhez, volt itt már minden, hó, eső, hideg, meleg, csak sok évi átlagnak megfelelő, kiszámítható idő nem. (Azt gondolom, ez így is lesz a következő hetekben, hónapokban is.)
A repce tavaszi intenzív fejlődése során gyakran felmerülő gond a magszár hosszanti megrepedése, mely sok esetben abból fakad, hogy a körülmények nem kedveznek a talajban található kalcium felvételének, ami számos problémát okozhat a növény fejlődése során. Erre nyújt kiváló megoldást a levélvizsgálatra alapozott, célzott tápanyagutánpótlás, kalciumdúsított lombtrágyázással.
A tavaszi változatos és szélsőséges időjárás következtében a termelő különféle helyzetekkel találkozik, az egyes problémákra a termés védelmében meg kell találnia a megfelelő megoldást. Szakértőink mondják el véleményüket.
A mezőgazdaság legtöbb növénykultúrájában komoly problémát okoz a szokatlan időjárású tavasz, mely számos agrotechnikai és növényvédelmi munka ütemezését nehezíti meg. Így van ez a kalászos növények esetében is, az egyébként időszerű kalászvédelemhez kapcsolódó növényvédelmi teendőkkel.
Az idei aszályos évjáratban még nagyobb jelentőséggel bír a levéltrágyázás megfelelő időzítése. Szakértőink mondják el véleményüket:
Míg tíz éve az a kérdés merült fel a levéltrágyázással kapcsolatban a gazdálkodók részéről, hogy használjanak-e ilyen készítményeket, mára ezt sokkal inkább az a kérdés váltotta fel, hogy milyen levéltrágyát juttassanak ki. Ez elmúlt években tehát bevett technológiai elem lett a levéltrágyázás a szántóföldi és kertészeti termesztésben. Ezt jól visszatükrözi az a tény is, hogy a levéltrágyák esetében mutatkozik a műtrágyapiacon a legnagyobb növekedés a felhasználásban, a levéltrágya termékek piaca ma Magyarországon meghaladja a hatmillió litert. A felhasználásra kerülő termékek jellemzően a mezo-, ill. mikroelem-pótlást jelentők és a – főleg növényi stresszhelyzetekben – levélen keresztüli makroelem-utánpótlást biztosítóak (mindenekelőtt nitrogén, ill. foszfor), de megtalálhatóak a piacon ezek ötvözetei is. Termék és termék között azonban a hatásmechanizmus tekintetében is lényeges különbség van és ennek mentén részben más a felhasználás célja is. Jelen összeállításunkban az ebből a szempontból egyik legjelentősebb különbségre fókuszáltunk. Megkülönböztethetőek egyrészt a tápelemeket kelát formában tartalmazó készítmények, amelyek gyors tápelem-felvehetőséget biztosítanak, másrészt pedig azokat, a tápelemeket jellemzően oxid formában tartalmazó levéltrágyákat, amelyek felvehetősége lassabb a kelátokhoz képest, de cserébe hosszabb tápelemhatást biztosítanak. Milyen érvek szolnak az egyes hatásmechanizmusok mellett? Mikor melyik jellegű termék kijuttatása ajánlott? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a levéltrágyák kérdéskörében járatos szakemberek bevonásával.
Szójában a SOLVITIS lombtrágyák és a KONDISOL növénykondicionálók már két kezelés után is jelentős, 5–15% termésnövekedést eredményeztek a lombtrágyával nem kezelt, vagy a kezelt kontroll táblarészekhez képest az elmúlt 3 év szélsőséges időjárási körülményei között (néhány adat 2014. évből a Dél-Dunántúlról).
A Huminisz Kft. teljes egészében magyar tulajdonú, szakmai alapon szerveződött gyártó és forgalmazó vállalkozás
A 2013-as szezon az õszi idõjárást is beleszámítva pozitívan indult, de ezután jött egy kevés hóesés, mely még nem tett nagy kárt, de a március végi ítéletidõ sok helyen már megtépázta a megindult növényeket, valamint a csapadékviszonyok is kritikus belvízhelyzetet eredményeztek. Ennek köszönhetõen a lombtrágyázás különösen fontos a növényállomány egyöntetûvé tétele miatt.
Tavasszal a vegetáció indulását követõen a búza igen nagy mennyiségben igényli a tápanyagokat, sok esetben a talaj tápelemszolgáltató képessége ezzel az ütemmel nem tud lépést tartani. Az esetek többségében megfigyelhetõ hiánytünet nem alakul ki, de a növény tápelemtartalma lecsökken, eltér az ideálistól. Így végsõ soron napról napra csökken a realizálható termés mennyisége, ameddig ez az állapot fennáll. Ezt a jelenséget a szakirodalom „rejtett éhségnek” nevezi. A megoldás egyszerû, lombtrágyázni kell!
A fejlett szántóföldi és kertészeti kultúrával rendelkezõ országokban a termésbiztonság megteremtése hosszú távon alapvetõ feladat. Ennek érdekében átgondolt, a hatékonyságot és a gazdaságosságot messzemenõen figyelembe vevõ optimális tápanyagellátás, és a környezetvédelmi elvárásokkal leginkább szinkronizáló növényvédelmi eljárások következetes alkalmazása a feladat. A hazai tendenciák is hasonlóak, azaz a mezõgazdaság elméleti és gyakorlati szakembereinek a feladata gondoskodni arról, hogy a rendelkezésre álló mûtrágyák és lombtrágyák megalapozott módon és a legnagyobb hatékonysággal, okszerû technológiába illesztve kerüljenek felhasználásra.
A 2009-es évjárat eredménye a repcetermesztõk egy részénél visszavette a korábbi években elért nyereséget. A fõ okok az irreális ár mellett az áprilisi tavaszi szárazság, a drágán vett fejtrágya adagok kárba veszése és a tavaszi rovarkártevõk látványos kártétele voltak.
A kérdésfeltevés azért indokolt, mert amikor a szántóföldi növények tápanyagellátásáról esik szó, jó esetben is csak a fõ tápelemek pótlását értjük alatta. A lombtrágyázás szerepe, jelentõsége nem kisebb itt sem, mint a zöldség-, gyümölcs- és dísznövénytermesztésben, ahol sokkal nagyobb gondot fordítanak a termelõk a fõ tápelem-pótláson kívül az egyéb, nélkülözhetetlen tápelemek biztosítására is. A harmonikus tápanyagellátás – beleértve a mikroelem-ellátottságot is – meghatározó a termés mennyiségére és minõségére egyaránt.
A növények lehetséges termõképességének kihasználása csak akkor lehetséges, ha –sok más tényezõ mellett- a makro- mezo- és mikroelemek folyamatosan kielégítik igényeiket.
Általánosságban elmondható, hogy a zöldségtermesztésben a talajok jobban el vannak látva tápanyaggal, mint a szántóföldi növények esetében. A legjobb területet, a legtermékenyebb talajokat választjuk ki a vetemények számára, rendszeresen használunk szerves trágyát, mûtrágyákat, gyakran tápoldatozzuk a növényeket, ennek ellenére elõfordul, hogy egy-egy zöldségfaj levele megsárgul, jellegzetes tápanyag-hiánytünetet mutat. Vagyis gyakran találkozunk azzal az esettel, amikor van elég tápanyag a talajban, csak azt valamilyen okból kifolyólag a növények nem tudják hasznosítani. Ezt a jelenséget az agrokémia szaknyelvén relatív vagy viszonylagos tápanyaghiánynak nevezzük.
A zöldségtermesztésben és általában a kertészeti kultúrákban a környezeti tényezõk szabályozásával jobban tudjuk a növényi táplálkozást irányítani, mint a szántóföldi növények esetében. Ennek ellenére mégis gyakoriak a talaj rossz tápanyag-ellátottságából (abszolút tápanyaghiány) és a kedvezõtlen környezeti tényezõkbõl adódó, valamint a belsõ, növényi okokra visszavezethetõ tápanyag-ellátási zavarok, amikor van elegendõ tápanyag a talajban, csak azt a növény nem tudja hasznosítani (relatív tápanyaghiány). Míg a talajban jelentkezõ tápanyaghiányt hagyományos módon, a talajra vagy talajba juttatott szerves és mûtrágyákkal jól lehet pótolni, addig a viszonylagos, vagyis relatív tápanyaghiány esetékben megoldást jelenthet a levélen keresztüli tápanyag adagolás, más néven lombtrágyázás. Ökológiai, környezetvédelmi, és ökonómiai okok miatt, stratégiának elsõ sorban a zavaró tényezõk megszüntetését (megelõzését) kell tekinteni, és csak abban az esetben jöhet számításba a lombon keresztüli tápanyag-adagolás, ha a zavaró okok megszüntetése nagyon lassú, költséges, vagy éppen megoldhatatlan.
A négy magyar magánbefektető által alapított Agrováció Kft. a gazdák fejével gondolkodva valósítja meg termék- és technológiafejlesztési ötleteit, szem előtt tartva a környezetkímélő agrártechnológiát, természetes anyagok, ásványi kőzetek és növényi kivonatok felhasználásával. Megoldásaik számos területen érintik a tápanyagellátást: a lombtrágyázástól a növénykondicionáláson át a természetes növényi tolerancia aktiválásáig. Az új, innovatív és környezetkímélő mezőgazdasági készítményeket, szigorú gyártástechnológiai és minőségbiztosítási teszteken jól teljesítő hazai gyártónál, a Nutrikon Kft.-nél bérmunkában állíttatják elő.
A nagy hozamok eléréséhez növényeink nem tudnak minden esetben a talajból elegendő mikroelemhez jutni, ezért megkerülhetetlen technológia a levéltrágyázás. Hatékonysága már több mint százötven éve tudományosan is bizonyított, de különösen az elmúlt évtizedekben számos kísérleti eredmény és gyakorlati tapasztalat támasztotta alá hasznosságát, s tette így napjainkra az üzemi gyakorlat szerves részévé a növénytermesztésben. Olykor alábecsülik a szerepét, de vannak megközelítések, amelyek túlértékelik hasznosságát. Arra voltunk kíváncsiak – ezért megkérdeztünk szakembereket –, hogy milyen mértékben képes biztosítani a levéltrágyázás a növény tápelemigényét, ezáltal mekkora a valódi súlya a szántóföldi technológián belül.
Ezen a télen komolyabb fagyokat nem igazán, csapadékot viszont jóval többet kaptunk, mint a tavalyi esztendőben. Mélyek és telítettek, főleg a mélyebb térszintek kötöttebb talajai. Változó mértékben ugyan, de sok helyen belvíz okoz gondokat.
A talajtulajdonságoktól és környezeti adottságoktól függően számos esetben még a legprecízebb trágyázás sem biztosítja növényeink optimális tápanyag-ellátottságát a vegetációs idő során. Erre nyújt megoldást a lombtrágyázás, amely napjainkra a termesztéstechnológia nélkülözhetetlen elemévé vált. Lombtrágyázás során kijuttathatunk makro-, mezo- vagy mikroelemeket is. Szakértőket kérdeztünk arról, mi a véleményük a makroelemek levélen keresztüli pótlásának hatásairól, eredményességéről kertészeti és szántóföldi kultúrákban.
A címben szereplő „kisnövények” alatt a vetésszerkezetben elfoglalt nagyságukat értjük úgy országosan, mint egy-egy termelő esetében. Termesztésüket egyrészt magas hektáronkénti árbevételük, másrészt a termelés diverzifikálása teszi indokolttá.
A növény levelein keresztül történő tápanyagfelvétel lehetőséget nyújt a tápanyagok ezúton történő utánpótlására, azaz a lombtrágyázásra. Melyek ezek a technológiai előnyök? Mennyivel eredményesebb ezzel a termesztés, mennyiben járul hozzá, hogy több és minőségibb termést érjünk el? Ennek összefoglalására és a 3-4 hónap múlva aktuális gabona lombtrágyázásra hívnám fel a figyelmet.
Az év indítását, a tél végi, kora tavaszi tevékenységet a tápanyagellátás oldaláról három nagy csoportra oszthatjuk, úgymint az őszi vetésűek lombtrágyázása, fejtrágyázása, illetve a tavasziak alaptrágyázása. Ennek megfelelően részletezném ezeket a technológiai lépéseket.
Húsvét utáni napokban – amikor ez a cikk is készül – van remény az esőre. Az elmúlt 6–8 hónap csapadékszegény időjárása eddig elsősorban az őszi vetésűeknél okozott mérhető termékkiesést, de lassan ez a tavaszi vetésűek esetében is igaz lesz.
Március eleje óta havi rendszerességgel jelentkezünk Dusnokról, Bényi Ferenc gazdaságából, hogy végigkövessük a szója termesztésével kapcsolatos munkálatokat. Szemmel láthatóan szépen növekszik a szója. Ahogy azt az előző részben megígértem, egy kicsit körbejárjuk a gümőkkel kapcsolatos kérdéskört. A témát igyekeztem gyakorlati szempontból megközelíteni, melyben segítségemre volt három, a témában nagy tapasztalattal rendelkező személy. Nézzük, hogy pontosan mi is történt júniusban és milyen tapasztalatokat osztottak meg velem beszélgetőpartnereim.
E cikk írásakor épphogy megmutatta magát a tél az első mínuszokkal és az első szállingozó hópihékkel.
Az idei év sem szűkölködik növényeink részére szélsőséges időjárásban, ami miatt a tenyészidőszakban egyre kevesebb a növények számára a növekedéshez szükséges ideális körülményeket biztosító napok száma. Sajnos ez mindig bizonytalanná teszi a termesztés sikerességét.
Finomhangolás… Ez a kifejezés talán már azt a gondolatmenetet indítja el a Kedves Olvasóban (és bennem is, mikor billentyűzetet ragadok), hogy alapból már rendelkezésünkre áll egy jól bevált, évek óta „szépen muzsikáló” technológia, melyet akár a – saját területi adottságaikra és fajtaigényekre adaptált eddigi – tapasztalat, akár az egyre szélsőségesebb évjáratok által megkívánt, nélkülözhetetlen alkalmazkodóképesség finomítani kíván.
Még tombol a nyár, dübörögnek a kombájnok, telnek a magtárak, és az idő gyorsan telik, azt vesszük észre, hogy a jövő évi vetéstervet össze kell állítani, az őszi vetésekhez a vetőmagot be kell szerezni, az alaptrágyát meg kell rendelni. Ez utóbbihoz szeretnénk segítséget adni a repcetermesztőknek a Yara termékkínálatából.
Nem szeretném hosszan elemezni a mögöttünk lévő évet – sokan megteszik ezt helyettem is –, ezért csak a rendkívüli meteorológiai helyzeteket (aszály, hatalmas esőzések, aszály újra), terménypiaci anomáliákat említeném meg a Covid–19 mellett. Ezen igen súlyos, a gazdaságokat rendkívüli kihívások elé állító évben a Yara Hungária Kft. egy logisztikai, raktározási átszervezésekkel is nehezített időszakot tudhat maga mögött. Egy szóval összefoglalva, sikeresen túl vagyunk rajta, ezért is írtam a címben, hogy 2021 már a remény éve.
A home office-ban új „szórakozási lehetőséget” találtam és bátran ajánlhatom mindenkinek. Ha van egy kis szabadidejük kalandozzanak el az internet segítségével a 60-70-es évek agrárvilágába. Számos olyan videót találnak a neten, mely az akkori gépi munkákat, növénytermesztési rendszereket mutatja be. Félreértés ne essék, nem sírom vissza az akkori emberfeletti munkát, de néhány technikai, technológiai eszközt, módszert érdemes lenne a mai viszonyokra adaptáltan is kipróbálni, alkalmazni.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának harmadik, áprilisi részében az adatalapú döntéshozatalról, egy kimagaslóan termő almaültetvényről és a növények tápanyagigényének legjobban megfelelő megoldásokról írtunk.