Hírek > Gazdaság 2023.03.14.
Itt a medvehagymaszezon!

A medvehagyma levele saját szükségletre fejenként naponta legfeljebb két kilogramm mennyiségben és kizárólag nem védett területeken gyűjthető – hívja fel a figyelmet a Mecsekerdő Zrt.
A medvehagyma levele saját szükségletre fejenként naponta legfeljebb két kilogramm mennyiségben és kizárólag nem védett területeken gyűjthető – hívja fel a figyelmet a Mecsekerdő Zrt.
A Runway három hatóanyagot tartalmaz. Az aminopiralid és a picloram felelősek a posztemergens hatásért. Az érzékeny kétszikű gyomok fiatal egyedei (2-4 levél) ellen kezelve tökéletes gyomirtó hatást érhetünk el, de akár a 6-8 leveles gyomok ellen is hatékonyak. A preemergens hatásért döntően a metazaklór felelős, kisebb részben az aminopiralid. Ha a kezelést követő 2 héten belül 10-20 mm csapadék hullik, akkor a hatóanyag biztosítja a tartamhatást és a tél beálltáig tartó gyommentes időszakot.
Családi gazdálkodóként átlagban 20–22 aranykoronás, réti csernozjom típusú talajokon gazdálkodunk. Ezek között vannak öntözhető és öntözetlen területek, melyeken lehetőség van extenzív és intenzív körülmények között gazdálkodni.
A levél N-koncentrációja szoros összefüggést mutat az õszi árpa szemtermésével. Ugyancsak erõs pozitív korreláció van a levél klorofilltartalma és N-koncentrációja között, mely jó információt ad az õszi árpa N-tápláltságáról és a talaj N-szolgáltatásáról. A hordozható, növényállományban használható korofillmérõ mûszerek segítségével gyorsan tájékozódhatunk a növény N-tápláltsági állapotáról, mely támpontul szolgálhat a tenyészidõ alatti N-trágyázáshoz.
Állókultúráink közül talán a szõlõ az, amely leginkább igényli a megfelelõ és rendszeres mikroelem pótlást.
A világon megközelítõleg 250 termesztett zöldségfajt tartanak számon, ebbõl a levélzöldségfélékhez valamivel több, mint 50 sorolható.
Sarokpontok és aktualitások A cukorrépa termesztését–termelését, annak gazdaságosságát részben befolyásolják az agrotechnikai tényezõk.
Az õszi kalászosok egyik legfontosabb õszi kártevõje a gabonafutrinka lárvája vagy más néven csócsárló. Az imágók a gabonafélék érésének idején jelennek meg és a tejesedõ, majd az érett szemeket fogyasztják. A betakarítást követõen elõnyben részesítik azokat a táblákat, ahol a szalma hosszú ideig a területen marad, és az elhullott szemekkel táplálkoznak. Az imágók tojásrakása augusztusban kezdõdik, de az idõjárási és a talajviszonyok akár jelentõsen módosíthatják ezt. A nõstény a tojásait csak megfelelõen nedves talajba rakja le, mert azok a fejlõdésük kezdetén vizet vesznek fel. Ha tartósan száraz, csapadékmentes a július-augusztus, majd esetleg az õszi idõszak, a tojásrakás eltolódhat tavaszig is.
A XIX. század közepén, fertõzött szőlővesszõkkel hurcolták be Európába a szőlő lisztharmat betegségét okozó mikrogombát. Hamarosan hazánkban is megjelent. Az okozott tüneteket senki nem jellemezte jobban, mint kertészkedõ írónk, Jókai Mór: „A szõlõszemek piszkos hamuszint vesznek fel, egyes bogyó felreped, s a szõlõmag kiduzzad belõle. Az a hamuszínû por az ezernyi apró gomba, mely gyökerét a bogyó héjába fúrja s annak a nedvét kiszívja. Ha letöröljük, a szõlõszem héja alatta gesztenyeszínû s olyan kemény is, mint a gesztenye héja. Ha kifejlettebb korában lepi meg a szõlõfürtöt, akkor az megtöpped, olyan lesz, mint a mazsola-szőlő csakhogy savanyúbb az ecetnél. A lisztharmatos szőlőből bort nem lehet szûrni.”
A tavasz csapadékban nagyon szegény volt. A fejtrágyaként kijuttatott szilárd nitrogén műtrágyák csak igen kis mértékben hasznosultak, mert nem volt csapadék, hogy segítse az oldódást és a gyökérzónába történő bejutást. A száraz talajon a szilárd nitrogén nagy része gáznemûvé válik és elillan a levegõbe. Természetesen nem csak a nitrogént nem tudják felvenni a növények, hanem az egyéb tápanyagokat sem.