Szemléletes megközelítése a levéltrágyázásnak, hogy a földi élet kezdetén, a tengerekben élő kezdetleges növények egész testfelületükön keresztül vették fel a tápanyagokat és az energiát. A szárazföldi növények megjelenésével differenciálódtak ezek a funkciók, de a föld feletti növényi részeknek is megmaradt a tápanyag- és vízfelvevő képessége.
A levéltrágyázás hatékonysága már több mint százötven éve tudományosan is bizonyított, de különösen az elmúlt évtizedekben számos kísérleti eredmény és gyakorlati tapasztalat támasztotta alá hasznosságát, s tette így napjainkra az üzemi gyakorlat szerves részévé a növénytermesztésben. Ez természetesen egy olyan folyamatnak az eredménye, amelynek során a kezdetben használt só formájú anyagokat, ill. javarészt csak nitrogént tartalmazó készítményeket felváltották a növények élettani igényeit jobban kielégítő és jobban felvehető, a növény számára jobban hasznosuló összetételek.
A harmonikus tápanyagellátásnak a talajon keresztüli műtrágya kijuttatás mellett hangsúlyos eszköze a levéltrágyázás is. Makroelemek esetében a teljes növényi igény néhány százaléka juttatható ki ilyen módon, azonban stresszhelyzetekben, vagy intenzív fejlődési szakaszokban ez is komoly jelentőséggel bír, hiszen rögtön felvehető tápanyagforrásról van szó. Mikroelemekből viszont szinte a teljes növényi igény kijuttatható levéltrágyázással, ami azért is jelentős, mert sokszor még a talaj jó ellátottsága esetében is gyenge a tényleges mikroelem-szolgáltató képesség. Ezekkel összefüggésben az 1. ábra azt tekinti át, hogy a makro-, mezo-, ill. mikroelemekből egy átlagos növényi igény mekkora arányban fedezhető levéltrágyázás útján.
Visszautalva arra, hogy több esetben a jó talaj-ellátottság nem egyenlő a jó növényi felvehetőséggel, a 2. ábrán jól látható a mezoelemek közül a magnézium és a kalcium erősen pH-függő felvehetősége, ami gyakorlatilag az összes mikroelemre is elmondható. Ha valamilyen gátló tényező (pld. kémhatás, vagy szárazság okozta stressz) miatt a talajban bár jelenlévő tápelemek nem, vagy csak kis részben felvehetőek a növény számára, a hiányzó tápelem mennyiség levéltrágyázás útján pótolható. Ugyancsak levéltrágyázás útján pótolhatóak a vegetációs időszak valamely fenofázisában hiányban lévő tápelemek, hiszen az így kijuttatott tápelemek rögtön hasznosulnak. A növények teljes vegetációra vetített tápanyagigényével kapcsolatban leszögezhető, hogy a makroelemeknek néhány százaléka, a mezoelemeknek tíz-húsz százaléka, míg a mikroelemeknek majdnem teljes egésze juttatható ki levéltrágyázás útján. Ebből következik, hogy a levéltrágyázás útján kijuttatott makro- és mezoelemek nem helyettesíthetik a talajon keresztül történő tápanyag-utánpótlást, azonban hatékony kiegészítései lehetnek annak, amikor azok felvétele gátolt, mint arra fentiekben már utaltunk. Elmondható tehát, hogy a levéltrágyázás alkalmas a növények életfolyamatainak kedvező irányba terelése által a talajon keresztül végzett tápanyagellátás hatékony kiegészítésére. Ennek megfelelően - az adott növényfajta specifikus igényét figyelembe véve - mind a makro- és mezo-, mind pedig a mikroelemek kijuttatása hatékony lehet levéltrágyázás útján.
Miért fontosak a mikroelemek?
Általában mindegyikről az mondható el, hogy anyagcsere folyamatokban játszanak szerepet, így hiányuk ezek működését korlátozza. A következőkben áttekintjük a fontosabb növényélettani szerepeket:
Bór
- Szénhidrát képződés
- Membrán- és sejtfal felépítése
- Szövetdifferenciálódás
- Virágzat képzése
- Pollenek megtermékenyülése
Molibdén
- Megtermékenyülés
(pollentömló felépítése) - Nitrátreduktáz és nitrogenáz enzim aktiválása
Réz
- Fehérje szintézis
- Nitritreduktáz enzim
aktiválása - Lignin képződés
- Gyomírtószerek lebontása (cyt-monooxigenáz enzim aktiválásával)
Vas
- Fotoszintézis
- Klorofill képzés
- Gyomírtószerek lebontása (cyt-monooxigenáz enzim aktiválásával)
- Nitrátreduktáz enzim
aktiválása
Mangán
- Szénhidrát szintézis
- Energia háztartás
- Gyomírtószerek lebontása (cyt-monooxigenáz enzim aktiválásával)
Cink
- Fehérjeszintézis
- Auxinszintézis
- Gyomírtószerek lebontása (cyt-monooxigenáz enzim aktiválásával)
Az 1. táblázat egy fontos vezérfonal a talajok mikroelem ellátottságának megítéléséhez, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a mikroelemek felvehetőségét korlátozó tényezők szerepét. Ilyen a kémhatás fentiekben kifejtett szerepe, de ilyen több termőhelyi tényező is és mindenekelőtt a szárazság (3. ábra). Ez pedig különös jelentőséggel bír a mi éghajlatunkon és egyben magyarázza is a technológiába iktatott levéltrágyázás szerepét az évjárathatásnak való erős kitettség mérséklésében.
Hogyan állítsunk össze egy levéltrágyázási technológiát?
Az első kérdés, amire ehhez tudnunk kell a választ, az, hogy milyen elemek utánpótlására van szükségünk ebben a formában. Eddig ebben a cikkben főleg a mikroelemek szerepéről volt szó, hiszen tudjuk, hogy a levéltrágyázás nagyrészt ezek utánpótlásáról szól. Azonban ugyanígy fontos kérdés a mezo-, ill. makroelemek esetleges kijuttatása.
A mezoelemek közül a magnéziumot zöldítő hatása miatt ajánlott a vegetáción belül minél többször kijuttatni.
Csupán levéltrágyázással nem lehetséges a növények kénigényének kielégítése, ezért fontos a kén-tartalmú műtrágyák használata, azonban kénhiány esetében, vagy búzában a minőségjavító nitrogén adag mellé rendelve, ajánlott a kén-tartalmú levéltrágyázás.
A kalcium kijuttatása szőlő- és gyümölcstermesztésben képezi a technológia részét (a zsendüléstől kezdve lényegesen kevesebb kalciumot szállít a növény a termésbe, mint a többi növényi részbe, ezért szükséges a levéltrágyázás, ami ebben az esetben nem a levél miatt fontos, hanem, mert ugyanúgy eléri a gyümölcsöt is).
A nitrogén, foszfor, kálium utánpótlás olyan stresszhelyzetekben ajánlott, amikor hirtelen kezelni kell egy tápelemhiányt, vagy általános kondíció javításra van szükség. A kálium utánpótlására azonban, mivel a cukorvegyületek felépülését serkenti, szőlőben és cukorrépában ilyen célból az érésidő alatt javasolt levéltrágyázás útján sort keríteni.
Benedek Szilveszter
A cikk szerzője: Benedek Szilveszter
