Hírek > Gazdaság 2023.05.26.
Mikrozöld termelőket ellenőriztek a Szupermenta programban

A borsó és retek mikrozöldeket – helyszíni ellenőrzéssel egybekötve – 11 termőhelyről gyűjtötték be a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felügyelői.
A borsó és retek mikrozöldeket – helyszíni ellenőrzéssel egybekötve – 11 termőhelyről gyűjtötték be a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felügyelői.
A legújabb Szupermenta termékteszten 25 tasak paradicsom-vetőmagot vettek górcső alá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei.
A genetikailag módosított szervezetek (GMO) jövőjéről az agráriumban szervezett tanácskozást a közelmúltban - első alkalommal - a Szent István Egyetem Élelmiszer-tudományi Karán működő Deák Tibor Szakkollégium Budapesten – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény az Agro Naplót.
A növény génmódosított változatát már emberek is fogyaszthatják, liszt, fehérjeszelet vagy sós rágcsálnivaló is készíthető belőle. Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma engedélyezte a termelését, most a gyógyszerhatósági jóváhagyást várják.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szükségesnek tartja a mutagenezissel kapcsolatos tudományos kutatások, kockázatfelmérések mielőbbi lefolytatását az emberi egészséget, környezetet érő esetleges káros hatások kiküszöbölése érdekében – közölte a két agrárszervezet közös közleményben hétfőn az MTI-vel.
A mutagenezis útján nyert szervezetek genetikailag módosított élőlényeknek (GMO) minősülnek, ezért az uniós GMO-irányelv hatálya alá tartoznak, így vonatkoznak rájuk a szabályozásban szereplő kötelezettségek is - közölte döntését az Európai Unió Bírósága szerdán.
Hogyan viszonyul egymáshoz a nemesítés, a génmódosítás és a génszerkesztés? És lehet-e helye utóbbinak a biogazdálkodásban? Egyebek mellett ezekről a kérdésekről beszél Dudits Dénes tudományünnepi előadásán, melynek videofelvétele cikkünkben teljes terjedelmében elérhető.
GMO-nak számítson-e a génszerkesztett kukorica? Segíthetik-e génszerkesztett sertések a szervátültetésre várókat? Többek között ezekről és hasonló kérdésekről adott ki jelentést az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC).
Kiváltható az állattenyésztők ma elsősorban importszójával kielégített takarmányszükséglete úgynevezett alternatív fehérjenövényekkel, amivel közelebb kerülnénk a teljes génmódosított szervezetektől mentes élelmiszer-előállításhoz – hangsúlyozta a Magyar Időknek Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
Bár az Európai Unió megpróbálja szigorú keretek közé szorítani a génmódosítást, több új, egyelőre kísérleti fázisban lévő eljárás is létezik, melyekkel könnyen kikerülhetik a GMO-szabályokat a vállalatok – írja a Magyar Idők keddi száma. A szakemberek a legmodernebb technológiák alapos vizsgálatát sürgetik, a kockázatok feltérképezése nélkül ugyanis beláthatatlan következményei lehetnek az új hibridek termesztésének.
A mezőgazdaságban szinte semmi nem kiszámítható, és erre tökéletes példaként szolgálnak a mögöttünk hagyott évek. A 2013-as aszályos időjárást enyhe tél és hűvösebb, csapadékos tavasz követte. Sok termelő számára ez több problémát is okozott: először a szinte kezelhetetlen pocokkártétel jelentkezett, majd a sárgarozsda okozott jelentős veszteségeket a búzatermelőknek.
A fenntarthatósági védjeggyel ellátott szójatermékek felfutását várja a piacon a piacvezető szójatanúsító cég. A szója a boltok polcain külön nemigen jelenik meg, csak feldolgozott formában. Mégis a szabványok kibocsátói abban bíznak, hogy az egyre inkább slágernek bizonyuló zöld termékek térhódításával a „fenntartható szója” iránti étvágy is feltámad.A nyugati világ élelmiszerfogyasztási szokásai tarthatatlan terhet rónak a Földre. Szemléletes példa erre a szója esete. A főképp takarmányként hasznosított növény globális termelése kétszeresére nőtt az elmúlt két évtizedben és 2050-ig várhatóan újra megduplázódik a világnépesség gyarapodása és a növekvő húsfogyasztás nyomán. A bővülés túlnyomó részéért – megközelítőleg négyötödéért – Dél-Amerika felel, ahol a szójaterület 17 millió hektárról 46 millió hektárra nőtt 1990 és 2010 között.
Jóllehet a szója évezredek óta az egyik legfontosabb táplálék a Kelet országaiban – meghatározó szerepet töltött be a magas népsűrűség kialakulásában –, a világ nyugati felén csak lassan nyert elfogadottságot. A szójabab-termelés és -felhasználás amerikai és európai terjedésével, a takarmányozási célú alkalmazásával párhuzamosan fokozatosan követelt helyet magának a humán táplálkozásban is.
2014. február 20-án az országházban a „Célkeresztben a GMO-k mezőgazdasági felhasználása“ címmel országgyűlési nyílt napot rendeztek. A vetőmag-előállítóként, -forgalmazóként és -kereskedőként egyaránt érintett Karintia Kft. vezetője, Bene Zoltán a szója magyarországi ter- mesztését is ösztönző Duna Szója kezdeményezésről adott tájékoztatást.
Elhagyott gazdaságok Közép- és Kelet-Európa-szerteKonzisztens eredmények elérése a takarmányenzimekkelAz amerikai fogyasztók aggódnak a génmódosított élelmiszerek miattAz FDA javaslatai az állati takarmányok biztonsági előírásaira
A Galldorf Takarmánygyártó és Kereskedelmi Zrt. tevékenységének rövid bemutatása a megalakulástól napjainkig
Hazánk takarmányfehérje felhasználása döntően a szója alapanyagra épül. A Magyar Szója Nonprofit Kft. éppen annak érdekében alakult, hogy ezen igény mind nagyobb hányadát termelhessék meg a gazdálkodók a magyar földben. A génmódosítástól mentes egészséges növény termesztéséhez, ezzel együtt import kitettségünk csökkentéséhez a legszélesebb körű információval, és szakmai segítséggel járulnak hozzá. Seiwerth Gáborral, a társaság ügyvezetőjével beszélgettünk.
Dombóvárt elhagyva a 61-es útról hívogatóan tárul elénk egy 8 ha-os kiparcellázott terület, a Pioneer Portfólió Farm. Itt, az amúgy 2100 hektáron gazdálkodó Agrár Béta Kft. területén szeptember közepén rendezett kukorica fajtabemutatót a Pioneer.
A Vetõmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács álláspontja a vetõmagokban a hatóság által esetenként kimutatott GMO jelenlétrõl. GOSZ sajtóközlemény
Agrárforgóeszköz hitel a gazdáknak A MAGYAR GMO FEHÉR KÖNYVA MEGFOSZ közgyûlésrõl rövidenÁllattartók figyelmébe!ChemgenerationNem a sok hektár, hanem a gazdaságos termesztés a lényegTovább csökken az orosz brojler importÚj Uniós szabályok a GM takarmányokra
A világ gyorsan növekvõ élelmiszerszükségletének kielégítése hosszú távon csak a korlátozottan rendelkezésre álló erõforrások fenntartható használatával valósítható meg. A mezõgazdaságnak sokkal hatékonyabban és körültekintõbben kell gazdálkodnia a megmûvelhetõ földterülettel, a szûkös vízkészletekkel, a gyorsan fogyatkozó fosszilis energiahordozókkal, és sok térségben a korábbinál lényegesen kevesebb kemikáliát juttathat ki a környezetbe. Ehhez persze nem az archaikus gazdálkodási módszerek és struktúrák újraélesztésére, hanem az innovatív technológiák széles körû alkalmazására van szükség. Ezek közül kiemelendõ a GM-növények termesztése, amitõl az Európai Unió egyes tagállamai politikai és emocionális indíttatásból mereven elzárkóznak.
December elején színes programok és rendkívül hangulatos este részesei lehettek a KWS Magyarország Kft. megalapításának 10. évfordulóját ünneplõk. A budapesti Kongresszusi Központban a KWS MAIS GmbH. ügyvezetõ igazgatója, DIRK AUGUSTIN ÉS PALLÓS MIHÁLY, a jubiláló cég vezetõje sajtótájékoztatójával kezdõdött a nagyszabású rendezvény, amelyrõl röviden beszámolunk olvasóinknak.
A Közép-Kelet-Európai Vetõmag Hálózat (EESNET) 8. konferenciáját november 16–18. között a Vetõmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) rendezte meg Siófokon. A konferencián 26 országból 280 résztvevõ volt jelen. Az idei esemény kiemelt témája a „Vetõmag-minõsítési rendszerek az EESNET országokban (és további lehetséges harmonizációjuk)”. A kétnapos rendezvény elsõ napján a szakma jeles képviselõi tartottak színvonalas elõadásokat, többek között Ertseyné Dr. Peregi Katalin (ISTA elnök), Garlich von Essen (ESA fõtitkár), Marcel Bruins (ISF fõtitkár), valamint a nemzeti vetõmag szövetségek képviselõi. A második napon szabad üzletkötési lehetõséget biztosítottak a vetõmagos szakemberek részére.
2008. szeptember 25-én az FVM színháztermében a rendezvénynek helyet adó minisztérium, a GOSZ, az Agrofórum és a Szekszárdi Növény Zrt. szervezésében megtartott konferencia „GMO moratórium, de meddig?” címmel ígért bõ félnapos programot a résztvevõknek. Az érdeklõdést a meghívó programja és az azokhoz kapcsolható kérdésfeltevések voltak hívatottak fokozni, mint pl.: áldás vagy átok a GMO, merre halad a világ, lehet-e érvényesíteni a koegzisztencia törvényt, milyen nemesítési irányokkal találkozunk?
Nyílt levél a magyar gazdáknak
Hazánkban évente 25000 ha körüli szaporító területen, nagyjából 50000 tonna kukorica vetõmag kerül elõállításra. A belsõ igények kielégítése mellett a megtermelt vetõmag jelentõs része (60–70%) külpiacokon talál gazdára.
A címben felvetett kérdést már az elején pontosítanom kell. A nemzetközi vetõmagvizsgálatban bevezetett körvizsgálati rendszer eddigi eredményeit és tapasztalatait mutatom be.
A Vetõmag Szövetség és Terméktanács (VSZT) nonprofit szakmai érdekképviseleti szervezet, amely képviseli a teljes hazai vetõmag ágazatot.
2005. január 20-án az FVM elrendelte a MON 810 jelû, rovarrezisztens GM kukorica vetõmagtermesztésének, forgalmazásának és felhasználásának átmeneti tilalmát.
Lapunk februári számában egy átfogó cikket jelentettünk meg a GM növények megítélésérõl. Ebben a cikkben elsõsorban a tudományos mûhely, a törvényalkotás és szabályozás képviselõit szólaltattuk meg a fajtatulajdonos véleményének közlésével együttesen.
A Szentlõrinci Gazdanapokon nagy érdeklõdés kísérte Dr. Bárány Sándor elõadását, hiszen a kerekasztal beszélgetésen elhangzottak szerint a GMO bevezetésével hosszú távon megváltozhat és veszélybe kerülhet Magyarország és a Kárpát medence növény- és állatvilága – az irányított génátültetések (génsebészet) durva beavatkozás a természet rendjébe.
Rövid történeti áttekintés Az emberiség története, témánk szemszögébõl nézve egyenlõ a nemesítés, tenyésztés történetével. Szükségleteink valós vagy vélt (serkentõk, halucinogének, mérgek) kielégítésére mindenkor a tapasztalat és a tudás szintjén kiválogattunk, továbbszaporítottunk, munkára fogtunk (erjesztés) növényeket, állatokat, még mikroszervezeteket is.
A genetikailag módosított fajtának azt az új nemesítési eredményt nevezzük, ahol egy kívánt új tulajdonságot egy más fajból, annak örökletes tulajdonságot hordozó génjének átültetésével viszik be az új fajtába.
E cikk írásakor még messze vagyunk a 2005. év tavaszi vetés feladataitól. Ezért elnézést kérek, ha a 2004. évi vetõmag-elõállításról, a 2005. év igényeinek kielégítésére váró vetõmagkészletrõl nem részletesen és táblázatokon keresztül adok tájékoztatót.
A Bábolna Takarmányipari Kft. – az elmúlt évek hagyományaihoz hûen – az idén is színvonalas fogadáson látta vendégül partnereit. A rendezvényt a Bábolnai Gazdanapok keretében szeptember 9-én tartották az impozáns Fedett Lovardában.
A fenti cím alapján úgy tûnik, mintha valami teljesen új dologról kellene beszélnünk. Pedig nincs másról szó, mint hogy bizonyos fogalmakat másként fejezünk ki. Természetes ugyanis, hogy mindent, ami a sertéshús elõállításában történik, tulajdonképpen a nagybetûs MINÕSÉG (és az azt közvetítõ ugyancsak nagybetûs PIAC) követelményei határoznak meg.
Lapunk múlt évi, 4. számában adtunk részletes áttekintést a GMO-k (genetikailag módosított szervezetek) szerepéről és használatuk lehetőségeiről a takarmányozásban. Az utóbbi egy hónapban pedig, sok új történt ezzel kapcsolatban, ezért célszerű a kérdésre röviden visszatérnünk, jól lehet a változások nem alapvetők.
Az ökológiai gazdálkodást szabályozó rendeletek egyik legfontosabb pontja a genetikailag módosított szervezetek (továbbiakban GMO) és származékaik használatának tilalma.
Székhelyváltást követően hagyományteremtő céllal szervezett gazdatalálkozót a legújabb vetőmagkínálata bemutatására a Caussade Semences Hungary Kft. Kerepesen. A gazdák a helyes talajműveléssel, talajjavítással, és a hazai GMO-mentes stratégia végrehajtásával kapcsolatos tájékoztatást is kaptak.
2016-ban 61 282 hektárról 181 000 tonna szója került a tárolókba, közel 3 t/ha termésátlagot realizálva ezzel – hangzott el az Országos Szója Fórumon Budapesten. Ezzel az eredménnyel is csak mindössze 15–20%-os az önellátottságunk szójából, továbbra is magas tehát az import GMO-s szója aránya és ezzel együtt magas a GMO-mentes hazai szója exportja is. Kormányzati célkitűzés a szója vetésterületének növelése, a kitűzött 100 000 hektáron folyó tudásalapú, extra támogatásokkal ösztönzött termelés csökkentheti a GMO-s szója importunk túlsúlyát. – mondta köszöntőjében Dr. Nagy István FM parlamenti államtitkár.
A korszerű vetőmaggazdálkodás elsajátításában az idő haladtával egyre nagyobb teret tölt be a széles körű, előrejelzéseken nyugvó piaci ismeretek megszerzése. Mind a mezőgazdasági vállalkozások, mind az input – szűkebb értelemben vetőmag-előállító és -forgalmazó cégek számára – komoly versenyelőnyt jelent, ha ismerik a saját iparáguk fejlődését befolyásoló tényezőket és képesek átlátni az arra ható folyamatokat. Ezek segítségével fejleszthető tovább a szervezetek, vállalkozások tevékenysége, növelhető, illetve tartható fenn a gazdálkodásuk eredményessége.