2024. május 30. csütörtök Janka, Zsanett
Gúzsba köti a szabályozás a magyar növénynemesítőket

Gúzsba köti a szabályozás a magyar növénynemesítőket

A hazai GMO-ellenesség az Európai Unió korábban szigorúbb, manapság enyhülő hozzáállásával párosulva azt eredményezte, hogy a magyar nemesítés lemaradóban van a nemzetközi versenyben, a modern technológiákat használó országokat igazolja – hangzott el Növénynemesítési Tudományos Napok konferencián Martonvásáron. Az eseményen szó esett a génszerkesztés előnyeiről, amelynek nem csupán gazdasági, hanem élelmezésbiztonsági haszna is van.

A kétnapos, tudományos konferencián a hagyományos nemesítési eljárások mellett az új molekuláris technikákról, a nagy áteresztőképességű fenotipizálási módszerekről, továbbá a mesterséges intelligencia növénynemesítésben történő lehetséges alkalmazásáról is hallhatnak előadásokat a résztvevők.

Új lehetőségeket teremt a technológia

– mondta el Vida Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Növénynemesítési Tudományos Bizottságának elnöke a jubileumi, XXX. Növénynemesítési Tudományos Napok megnyitóján Martonvásáron. Hozzátette: a fejlődésben a mesterséges intelligencia sokat segíthet az elkövetkező években, ám a nemesítők fantáziájára még sokáig szükség lesz.

EZ IS ÉRDEKELHET

A mára már hagyományossá vált rendezvényt a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya Növénynemesítési Tudományos Bizottsága a Magyar Növénynemesítők Egyesületével és a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközponttal közösen szervezte meg.

A génszerkesztés ma a meghatározó

A mendeli felfedezésektől a molekuláris biológiáig nagy utat járt be a növénynemesítés, az újabb technológiákkal kapcsolatban ugyanakkor komoly ideológiai félelmek vannak.

– fejtette ki köszöntőjében Balázs Ervin, az MTA Agrártudományi Osztályának elnöke. Hozzátette:

Problémás utánpótlás

A magyar nemesítés évtizedekre visszanyúló hagyományokkal rendelkezik, amelynek értékeit meg kell őriznünk – mondta el Kontschán Jenő, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont megbízott főigazgatója. Hozzátette:

Leszögezte ugyanakkor: ma Magyarországon az agrár-felsőoktatásban sehol nincs növénynemesítő szak, amely a fiatalok bevonásában, a szakember-utánpótlásban jelent problémát.

A csúcstechnológia biztonságot jelent

Az egyik legkritikusabb kihívás az élelmiszerbiztonság és -minőség, valamint a klímaváltozás. Ennek keretében a növénynemesítésre nagyon komoly feladatok várnak - jelentette ki Dudits Dénes akadémikus. Ehhez azonban szükség van a csúcstechnológiák használatára és az egyes nemesítőegységek közötti kollaborációra, amely ma nem valósul meg kellő mértékben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hozzátette: fontos lenne, hogy a nemzetközi piacon meghatározó pozícióba kerüljön a magyar nemesítés és az utánpótlás, a fiatalok érdeklődésének felkeltése is jelentős kérdés ezen a téren.

Megsemmisítették a növényeket

A szakértő szót ejtett a transzgénikus növények előnyeiről is. Ma már minden nehézség nélkül tudunk klónozni egy kiválasztott gént, hiszen minden gazdasági haszonnövényünk genomja feltérképezett. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy egy izolált gént hogyan viszünk be a növény genomjába. Ebben az agrobakteriális bejuttatás és a génbelövés, a génpuska módszerére tért ki a szakember. A dohány, a földimogyoró és a búza példáit ismertette Dudits Dénes, amelyek számos ponton előnyöket hordoztak a hagyományos nemesítésű növényekkel szemben.

Vannak alternatív megoldások

Sokkal precízebb megoldás a génszerkesztés, amelyben a CRISPr technológiát emelte ki a szakértő. A megoldásnak fontos hasznosítási területe a humán génterápia és ez az alapja a precíziós nemesítésnek is.

Mi Szegeden próbálunk menekülni attól, hogy a GMO-ellenesség áldozatai legyenek a növényeink, ebben a DNS szintetizátorral végrehajtott oligonukleotid molekulák szintézise jelent lehetőséget. Nincs az az ellenőrző szerv, amelyik ki tudná mutatni ezt a változtatást

- fogalmazott Dudits Dénes, aki számos példát is hozott a módszer alkalmazására.

Hozzátette: amíg Magyarország ilyen technológiákkal próbálkozik, a világ a génszerkesztéssel halad előre. Sajnos a magyar közvéleményt állandóan riogatják a GMO egészségkárosító hatásaival. A helyzet épp ellenkező: számos egészségjavító megoldás ismert.

24 év alatt ugyanakkor világszerte 2,4 milliárd hektáron szerezhettek tapasztalatot a világ kutatói és termelői. Az eddigi tudás a GMO-t használó országokat igazolja, és az Európai Unió hozzáállása is változik.

Érthetetlen, hogy nálunk az alkotmányba is beleírták a GMO-tilalmat, jóllehet minden növényünk genetikailag módosított

- fogalmazott a szakértő, aki szerint a precíziós nemesítés és az organikus gazdálkodás fejlődése egy irányba mutat.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?