Az állategészségügy nem csupán a gazdasági állatok jólétének, egészségének biztosítását jelenti, hanem a teljes élelmiszerlánc megbízhatóságának alapfeltétele.
Napjainkban egyebek mellett lépést kell tartanunk a klímaváltozással, a gazdasági és a piaci környezet változásával.
Egy neves japán egyetem kutatásai azt tűzték ki célul, hogy 2040-re növénytermesztő farmot hozzanak létre a Holdon.
Az elmúlt évtizedek megdöbbentő kutatásai szerint jóval értelmesebbek, mint korábban gondoltuk.
A gyakorlati mezőgazdaságban is alkalmazhatók a növényi memóriával kapcsolatos debreceni kutatások.
A világ számos pontján találunk jó példákat arra, hogy a régi korok embere hogyan változtatott a mezőgazdaságon, ha éghajlati válsággal nézett szembe.
A magyar szabályozás miatt lemarad a technológiai fejlődésben a hazai nemesítés – hangzott el a martonvásári tudományos konferencián.
Egy skót kutatás szerint ősi mikrobák segíthetnek az aszály mezőgazdasági hatásainak kivédésében.
Tovább erősítette relatív pozícióját a MATE a QS 2024-es agrártudományi rangsorában.
Kenya után Ugandában is lehetőségek várják a magyar agráriumot Nagy István szerint.
Agrár-műszaki rendszermérnök mesterszakkal bővül a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem képzési portfóliója.
1983-ban indultak a Debreceni Egyetemen a nyolcezer hektáros szántóföldi tartamkísérletek.
Megkezdődött Budapesten az Európai és Közép-Ázsiai Tudományos és Innovációs Hét a FAO szervezésében.
Évről évre egyre többen választják az agrár-felsőoktatást a magyar fiatalok közül.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) – megalakulása óta – 50 helyet javított a világ egyik legelismertebb felsőoktatási rangsorán, a Quacqu...
50 helyet lépett előre a MATE a QS agrártudományi ranglistáján.
Idegenhonos és inváziós fajokat bemutató ismeretterjesztő kötet jelent meg.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) 2019 tavaszán az Agrárinnovációs Centrum Projekt keretében nyitotta meg az...
Így javulhatnak a trágyázásra vonatkozó nitrátrendelet termelési feltételek.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
