Megdöbbentő hír látott napvilágot a Balatonról: mi lesz így a tóval?
A Balaton vízszintje az évszázad végére akár másfél méterrel is alacsonyabb lehet a jelenleginél.
A Balaton vízszintje az évszázad végére akár másfél méterrel is alacsonyabb lehet a jelenleginél.
Megerősítette több évtizedes együttműködését a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a Pécsi Tudományegyetemmel.
Különös találkozásban volt része egy ajkai lakosnak, amikor konyhájában egy skorpióra bukkant.
Rég nem látott csillagászati eseménynek örvendhetünk, jövő héten vasárnap ismét teljes holdfogyatkozást figyelhetünk meg hazánkból.
Csak idén augusztusban négyszer volt fagypont alatt a hőmérséklet Magyarországon.
Egy új tudományos kutatás szerint a neandervölgyi emberek 125 ezer évvel ezelőtt fejlett módszerekkel nyertek ki zsírt az állati csontokból.
Egyértelműen, minden területen és negatívan érinti a klímaváltozás Magyarországot - közölte állásfoglalásában a Magyar Tudományos Akadémia.
A kulcsfontosságú természeti kincsünk, a lösz az abból táplálkozó haszonnövényeken fejti ki hatását.
Az élelmiszer-termelésre egyre nagyobb nyomás nehezedik az éghajlatváltozás, a korlátozott természeti erőforrások és a növekvő világnépesség miatt.
Tim Friede 18 éven át kezelte magát kígyóméreggel, most forradalmi ellenszérum készült a véréből, amely 19 kígyófaj ellen nyújt védelmet.
Gyapjas egereket hoztak létre a kutatók, amelyek jobban bírják a hideget, és bizonyíthatják a genetikai eljárások sikerességét.
Egy neves japán egyetem kutatásai azt tűzték ki célul, hogy 2040-re növénytermesztő farmot hozzanak létre a Holdon.
A talaj a fenntarthatóságunk közös nevezője egyszerre fontos a gazdálkodók, a tudomány és a közigazgatás számára.
A növények nagyon kifinomult módon diskurálnak egymással és más élő szervezetekkel.
A városi élet és a természet találkozásáról szóló konferenciát tartottak Debrecenben.
Eddig ismeretlen vulkánt fedezett fel Nyugat-Magyarországon egy szombathelyi kutató.
Már tudományosan is bizonyított: az emberek szénhidrátok iránti szeretete a neandervölgyi időkre nyúlik vissza - állítja egy tanulmány.
Magyar kutatók azonosították azt a területet, ahol több tényező együttállása kedvez az új járványok kitörésének.
Kiemelten fontos a bolygónk múltjáról tanúbizonyságot adó kőzetek, ásványok, felszíni és felszín alatti vizek megóvása.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.