Az idén az átlagos évek termésének fele, mintegy 3,5-4,0 ezer tonna dió teremhet az országban – közölte a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, hozzátéve: a héjas dió termelői ára, illetve a dióbél fogyasztói ára ennek ellenére egyelőre a tavalyi, átlagosnak tekinthető szinten mozog – tette közzé honlapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Keresletivé teszi az étkezési alma piacát, hogy gyenge termés várható, a tavalyi készletek pedig elfogytak, így viszont a termelői és a fogyasztói árak a szezonban is magasak lesznek – írta keddi számában a Világgazdaság.
A korábbiaknál kisebb lendülettel indult a hazai görögdinnyeszezon és -export is. A termelők abban bíznak, hogy az elmaradó utazások miatt a németek több dinnyét esznek majd otthon, így nőhet a kivitel, egyúttal pedig itthon sem zuhannak a mélybe az árak – olvasható a Világgazdaság keddi számában.
A tavaszi fagyok és az aszály miatt idén az átlaghoz képest várhatóan 40-50 százalékkal kevesebb alma terem. A körtét még ennél jobban is megviselte az időjárás: egy átlag évihez képest 50-60 százalékkal szerényebb lehet a termés – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) lapunkkal.
A fagy és a sok csapadék jelentős károkat okozott a hazai gyümölcstermésben – derült ki Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnökének az OTP Agrár számára adott interjújából.
Az idei évben is gyenge gyümölcstermés várható, így ez már a harmadik ilyen év – mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) szakmai igazgatója az M1 aktuális csatorna hírfolyamában.
A március végi fagy 40-90 százalék közötti virág- és rügykárt okozott a kajszibaracknál fajtától és régiótól függően, az őszibaracknál a virágkár 30-60 százalékra becsülhető, de ettől akár még átlagos is lehet a termés – tette közzé a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.
Ritka üzenet került fel néhány napja a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács honlapjára: Motti Levin, a Haifa Group vezérigazgatójának üzenete a magyar termelőkhöz és kereskedőkhöz.
Elsősorban a kedvezőtlen időjárás és a megelőző év kiugró terméseredményei miatt csökkent jelentősen, mintegy 683 ezer tonnára tavaly a Magyarországon termesztett gyümölcs mennyisége a megelőző évi 1,158 millió tonnáról, legnagyobb mértékben az almatermés esett vissza – mondta Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke a napi.hu-nak.
Lényegesen kisebb volt a tavalyi almatermés a 2018-asnál, így a léüzemek az előző évi mennyiségnél körülbelül 50 százalékkal kevesebbet vásároltak fel. Az étkezésialma-készletek is szűkösebbek, egyelőre nincs tárolási probléma – írta hétfőn a Világgazdaság.
Magyarországon mintegy 2,5 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt takarítottak be a termelők 2015-ben, ami mintegy 500 ezer tonnával volt kevesebb a tavalyi rekordnál. A terméskiesés oka főként az idei szélsőséges időjárás, a fagy, a nagy meleg és a kevés csapadék volt. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) évértékelő sajtótájékoztatóján hozzátették, több tárolóra, képzett munkaerőre, ütősebb ágazati marketingre és több öntözött, modern kertészetre lenne szükség.
Jelentõs, mintegy 5 milliárd forintos forrásösszegû kölcsönt vehetnek igénybe a zöldség- és gyümölcstermesztõk az Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz-hitelprogram keretében. Errõl néhány hete határozott a kormány. A döntést november elején tették közzé a Magyar Közlönyben.
Számos tanulsággal szolgált a mögöttünk hagyott almaszezon. Az eddigieknél jóval pontosabb termésbecslésre, betakarítási és készletstatisztikára van szükség – írta egy éve a FruitVeb éves beszámolója. Ma pontosabbak az adatok? – kérdeztük Csizmadia Györgyöt, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnökét.
Arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire kiszolgáltatottak a termelők a felvásárlóval, a kereskedőkkel, avagy a feldolgozókkal szemben? Mi lehet a megoldás?
Olaszország egyik legjelentősebb mezőgazdasági szakkiállítását, a Macfrutot május elején rendezték meg az északolasz tengerparti városban, Riminiben. Az Emilia Romagna tartományban 35. alkalommal sorra került háromnapos kiállításon május 9–11. között főként olasz, a mezőgazdaságban alkalmazható post-harvest technológiai eszközöket, berendezéseket és komplett csomagolási és áru-előkészítő technológiákat mutattak be. De számos gyümölcs- és zöldségtermelő képviseltette magát az árumustrán.
Magyarország az élelmiszergazdasági termékek nettó exportőre. Célpiacainak többségén a kereslet már rövid távon alapjaiban megváltozik. Az exportpozíciók megőrzése az értékláncok szervezettségének erősítése és működésük átláthatóságának javítása nélkül aligha lehetséges. Potori Norbert cikkét követően a főbb exportpiaci szegmensek hazai képviselői nyilatkoznak a témában.
FAO-magyar együttműködés a fenntartható élelmezésért
