Egy új, magyar kutatók közreműködésével megjelent nemzetközi tanulmány szerint megállt a biológiai sokféleség növekedése az európai édesvizekben, ezért sürgős cselekvésre hívják fel a figyelmet.
500 éve a tavalyi volt a legaszályosabb év Európában, az idei rosszabb lehet?
Az Európa nagy részén jelentkező rendkívüli nyári szárazság alapvetően határozza meg a várható terméshozamokat – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat nemzetközi agrometeorológiai helyzetképéből.
Európa és Közép-Ázsia országai – köztük Magyarország – elkötelezték magukat az élelmiszertermelés, -ellátás és -kereskedelem védelme mellett, még háború idején is.
Azt már tudhatjuk, hogy 2022 sem lesz sétagalopp a mezőgazdaság számára, ám úgy tűnik, hogy az igazán nehéz évek csak most jönnek.
Múlt héten került megrendezésre a FAO Európai Regionális Konferenciájának harmincegyedik ülése az oroszországi Voronyezsben. Ez volt az ötödik az ENSZ szervezet a tavaszi konferencia-sorozatában, követve az afrikai, latin-amerikai és karibi, ázsiai és csendes-óceáni, valamint a közel-keleti és észak-afrikai rendezvényt.
A Franciaországot és Dél-Európát sújtó hőhullámok miatt idén csökkenni fog a francia és spanyol búzatermés, míg Németországban, Lengyelországban és Nagy-Britanniában a növények valósággal fürdenek az esőben, így azokban az országokban várhatóan magasabb lesz a hozam – írta a Reuters hírügynökség.
Európai és közép-ázsiai döntéshozók megállapodtak a következő két év teendőiről, hosszú távon pedig elkötelezték magukat a 2030-as célok mellet.
José Graziano da Silva FAO főtitkár véleménye.
Mennyiségi szempontból igencsak jónak mondható az idei 5,1 millió tonna búzatermés – nyilatkozta az új búzaszezonról Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatója –, melyből 2,3 millió tonna kerül belső felhasználásra, ebből 1,2 millió őrlésre, 1,1 millió pedig takarmánynak, így 2,5–2,7 millió tonna búzát lesz lehetőségünk exportálni. Idén megfordult a tendencia a minőség tekintetében, hiszen a nagyon korán learatott búza 35%-a étkezési-malmi minőségű, 65%-a takarmányminőség. Gyengébbek idén a búzák kiőrlés és sütőipari érték szempontjából is – jelezte a szakember. Európában sem jobb a helyzet: gyengébb minőségű lett a román, cseh, szlovák, lengyel, német és a francia búza is; a déli országok termőterületeit pedig az árvíz sújtotta.
Németország 2003-ban nõtt a belsõ húsfogyasztás. Az egy fõre jutó színhús (csont nélkül) fogyasztását 60,8 kilóra jelezte a német piac- és árfigyelõ szolgálat (ZMP).
Az elmúlt háromévi stagnálás és visszaesés után előreláthatólag 2017-ben újra növekedésnek indult a világ mezőgépipari termelése. A mértékadó adatok szerint (CEMA, VDMA) 2017-ben mintegy 4%-os bővülés lesz mérhető és ezzel a világtermelés volumene újból meghaladja majd a 100 Mrd eurót.
Hogyan erősíthető a hazai dinnyetermelés?
