Jelenleg az aszályos időszak hatásai miatt kerülnek előtérbe alternatív takarmányozási megoldások, ám a növekvő költségek és a kiszámíthatatlan időjárás miatt is érdemes áttekinteni a lehetőségeket.
Az Alltech egy új metaanalízis eredményeit tette közzé a Poultry Science folyóiratban, amely a mikotoxinoknak a brojlercsirkék termelékenységére gyakorolt hatását, valamint az élesztő sejtfal kivonatok (YCWE, Mycosorb®, Alltech, Inc., KY) mikotoxin-kitettség esetén történő alkalmazásának a brojlerek teljesítményét, túlélését és környezeti fenntarthatóságát érintő kedvező hatásait mutatja be.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Piaci Árinformációs Rendszer (PÁIR) adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 6 százalékkal, kilogrammonként 271 forintra emelkedett; a vágópulyka élősúlyos termelői ára 2 százalékkal 398 forintra nőtt kilogrammja 2021 első harminc hetében az előző év azonos időszakának átlagárához képest.
A broilerágazat résztvevői részéről is felmerültek kérdések azzal kapcsolatban, hogy a koronavírus okozta járványhelyzet miatt milyen szigorítások várhatóak. A Magyar Broilerszövetség elnöke tájékoztatást tett közzé a napokban.
A 2016-os évben az Agrifirm Magyarország Zrt. tizenegy partnere lépte át a 400-as brojler index álomhatárt, és került be a cég kiemelt klubjába.
A gazdasági állatok termelését egyrészt az öröklött képességek, másrészt a környezeti tényezõk, köztük elsõsorban a takarmányozás határozzák meg. Az öröklött képességek határán belül a termelést javarészt az határozza meg, hogy az életfenntartó igény felett mennyi táplálóanyag-tartalmat tudunk velük feletetni. Gazdasági állataink az elfogyasztott takarmány táplálóanyagait elsõsorban életfenntartásra használják fel, ami jelentõsen terheli az állati termék elõállításának költségeit, hiszen csak az ezt meghaladó táplálóanyag-mennyiség szolgál az állati termék elõállítására. A hizlalás költsége az állatok termelésének növelésével, tehát az 1 kg élõsúly elõállításához szükséges takarmány mennyiségének csökkentésével mérsékelhetõ.
Magyarországon kivétel nélkül mélyalmos technológiával tartjuk húscsirkéinket és a tojótyúktól eltérõen, a tartás nem különül el nevelõ és termelõ fázisra, pontosabban mindez egy termelõtérben, folyamatosan történik. A kikelt csibék nevelése közvetlenül a termelõistállókban kezdõdik és tart egészen a hízlalás befejezéséig.
A fõnyereményt, egy 2 személyes utat a Riói Karneválra Galó Pál (Szarvas, Tessedik u. 65.) nyerte.
Baromfifajtáink közül a tyúkfélék azok, amelyeket nagyüzemi szinten kétféle hasznosítással tartunk. A tartás célja lehet hús-, vagy tojástermelés (illetve mindkettõ együtt). A kettõs hasznosítás szinte csak kisüzemi, háztáji szinten jelenik meg önellátás céljára tartott állatoknál. A tenyészállat, ill. szülőpár tartást (termelő állomány előállítás, szaporítás) közvetlenül mintegy harmadik hasznosítási célként tarthatjuk számon, de közvetetten azonban végső célja ezeknek is hús vagy tojás termelés.
A pulykák esetében az antibiotikumok használatának csökkentése elmaradt a többi haszonállathoz, főleg a brojlerekhez képest, a mindennapi tenyésztés során. Alapvető a takarmányozás során egy integrált megközelítés. A „minden maradjon a régiben” elv nem fog működni.
Schvéger György 1986 óta foglalkozik baromfineveléssel Pénzesgyőr melletti brojlertelepén. E telephely előtt Bakonybél térségben szintén ebben a szakmában tevékenykedett.
A gazdaságos brojlercsirke-hizlalás egyik előfeltétele az ideális aminosav-összetételre optimalizált takarmány- keverékek etetése.
2019. december 10-én az UBM és a MA-KA képviseletében többedmagunkkal vettünk részt az Aviagen Kft. több éve rendszeresen szervezett CLUB400® rendezvényén.
Napjainkban a fermentált takarmányok etetése a baromfifajoknál (pl. brojlercsirkéknél) még nem annyira elterjedt, mint a sertéságazatban, ahol a folyékony takarmányozási technológia egyre szélesebb körben alkalmazott módszer.
A baromfitenyésztés az egyik leghatékonyabb állattenyésztési rendszer. A brojlercsirkék azon képessége, hogy a felvett takarmányt izomtömeggé alakítsák át, drámai mértékben megemelkedett az elmúlt évtizedekben. Amíg 1985-ben egy 35 napos brojler körülbelül 3 kg takarmányt evett meg az 1,40 kg-os súly eléréséig, addig 2010-ben egy 35 napos modern brojler élete során már körülbelül 3,60 kg takarmányból eléri a 2,40 kg-os súlyt!
A fermentált takarmányok alkalmazása ma még nem elterjedt az intenzíven termelő brojlercsirkéknél. A baromfiágazatban (beleértve a brojler-, a tojótyúk- és a víziszárnyas-állományokat) több kutatásra lenne szükség ahhoz, hogy a fermentált alapanyagok vagy késztakarmányok a gyakorlatban is egyszerűen előállíthatók, tárolhatók, szállíthatók és etethetők legyenek.
Mit tanulhatunk a Digitális Agrárakadémia szakembereitől a NAK Szántóföldi Napokon?
