Az ültetvénytelepítési programban idén 885 hektár új almaültetvényt telepíthetnek Magyarországon – jelentette be az agrárminiszter szeptember végén a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagykállóban.
Prognosfruit konferencia európai alma- és körtetermés-előrejelzése szerint az almatermés 10 százalékkal nő, míg a körte termése várhatóan 28 százalékkal csökken az idén – tette közzé a legfrissebb prognózist a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Az Európai Bizottság augusztus elején meghozott döntése alapján Tuzséri alma és az Őrségi tökmagolaj elnevezés uniós oltalomban részesült – közölte a szaktárca lapunkkal.
Az ország legnagyobb, almatermesztésre alapozó kutató, szaktanácsadó és posztharveszt – betakarítás utáni elsődleges feldolgozást biztosító – logisztikai központját építik fel Újfehértón – jelentette be az agrárminiszter a 7,6 milliárd forint értékű beruházás alapkőletételi ünnepségén június első felében a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisvárosban.
A termények 30-40 százaléka sohasem jut el a termelőtől a fogyasztóig a betakarítást követő szállítási és feldolgozási veszteségek, valamint a mechanikai sérülések miatt.
A hektikus tavaszi időjárás méginkább indokolttá teszi, hogy az évjárati hatásnak megfelelően védekezzünk az ültetvényeken.
Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) által kiadott jelentést alapul véve a világ almatermelése 2020/21-es szezonban 4 százalékkal csökken, míg a globális szőlőtermelés az egy évvel ezelőtti szinten marad – adta közre az amerikai szakértőkre hivatkozva a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Éleződik a verseny az európai almapiacon, mivel jelentősen megnőtt a koronavírus-járvány miatt az alma iránti kereslet a kontinens országaiban – tette közzé a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján sajtóinformációt idézve, kommentálja a helyzete: „ez jó hír ugyan a termesztőknek, ám az időjárás és a korlátozások feladták a leckét”
A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak; tömegesen vannak jelen a környezetkímélő növényvédelemben részesített vagy ökológiai almaültetvényekben, így jelentős szerepet játszanak ugyanis az almakártevők gyérítésében.
A hideg időszak beköszöntével, különös tekintettel a mostani járványhelyzetre, érdemes átgondolni, hogyan lehet biztosítani az egész család számára télen is megfelelő vitaminforrást; az Európai Friss Kalandok program nagykövete, Wolf András ugyanis a kompótot ajánlja, aminek elkészítéséhez néhány tippet is ad.
A 2015-ös esztendő az almatermesztőknek nem volt egy átlagos év. Az országos alma termésátlag csak a fele volt a 2014-es évnek, az alma értékesítési ára viszont kedvezően alakult. A hosszú, meleg, csapadékmentes időszakok nagyon megviselték az ültetvények nagy részét. Ezek az időjárási tényezők kitűnő feltételeket biztosítottak az egyik legjelentősebb almabetegség, a lisztharmat (Podosphaera leucotricha) számára.
Soha nem unatkozik: harmadik generációs gazdálkodóként édesapjával jól működő gyümölcsös gazdaságot vezet, az Agrya országos alelnöke, lelkes résztvevője a Vidék Kaland programnak. A fiatal család- apának mindemellett még vízilabda egyesület vezetésére is van ideje. Szakács Roland kertésszel beszélgettünk gazdálkodásáról, terveikről, és arról, mitől is sikeres családi vállalkozás negyed évszázadon át.
Az észak-alföldi régióban található Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a legkeletibb megyénk. Három országgal határos, igaz Szlovákiával csak egy nagyon rövid szakaszon. Második legnagyobb folyónk úgy kanyarog a térségben, mintha el sem akarná hagyni ezt a vidéket. Mielőtt nekiiramodna a Tisza, előtte összegyűjti a Túr, a Kraszna és a Szamos vizét, és úgy veszi délnek az irányt.
Az EURO-ECO Csoport tagjaként működő UNIVER-PENTA Kft. névjegyzéki szaktanácsadói, munkatársai országszerte nap mint nap találkoznak olyan kérdésekkel, amelyek más gazdálkodókat is érinthetnek. Lapunkban rendszeresen megosztják olvasóinkkal a fontosnak vélt kérdésekre adott válaszaikat.
A Naturalma® Program tükrében
Lezárult szeptember elején az almacsata elsõ felvonása, vagyis az Agrana magyar érdekeltsége mint legnagyobb feldolgozó megegyezett a kelet-magyarországi gazdálkodókkal az ipari léalma átvételi árában. A magyar almafeldolgozói piac legnagyobb szereplõje 9 eurocentet ígért a gazdáknak az alma kilójáért.
Az almaügy rákfenéje – nincs étkezési almapiac
Tavaly a tavaszi fagykárokat követõen sokakban felmerült a kérdés: érdemes-e, kell-e folytatni az ültetvényekben a növényvédelmi munkálatokat?
A növényvédelmi kezelések idõzítése során elõfordul, hogy a kártevõ szempontjából a védekezés idõszerû lenne, a védendõ kultúra vagy a környezõ növények azonban virágzási stádiumban vannak.
Bevezetés Helyesen értelmezzük-e a minõséget?
A hazánkban termesztett gyümölcsök közül az almának van a legnagyobb jelentõsége a tárolás szempontjából, melynek célja az alma fogyasztási idejének megnyújtása. Sajnálatos módon az országban megtermelt 400–500 ezer tonna almából csak kb. 60–90 ezer tonnát tárolnak hosszabb rövidebb ideig, a többit zömmel a léüzemek dolgozzák fel november közepéig. A fejlett almatermesztõ országokban a betárolás aránya legalább 50%, de sok országban a 80%-ot is eléri.
A kórokozók életmódja A levélbetegségeket okozó, de a hajtásokat, vesszõket és a termést is károsító, veszélyes járványokat okozó mikrogombák egy része, a fertõzötten lehullott levelekben telel át, és tavasszal a földön fekvõ levelekben fejleszti fertõzõ spóráit.
Az egyes növényi részek – elsõsorban a levelek – ásványianyag tartalmának vizsgálata alkalmas lehet a növények tápanyagfelvételének tanulmányozására is. Ez a gyümölcsfák esetén is használható módszer, noha azt figyelembe kell venni, hogy a fás növények többéves részeibõl (tartalékból) átmenetileg jelentõs mennyiség mobilizálódhat. Ugyanakkor hosszabb távon e szövetekben (a relatív vagy átmeneti hiány megszûntével) visszaáll a stabil koncentráció.
Minden gyümölcsnek megvan a saját szezonalítása. A hazánkban is termesztett gyümölcsök közül az almához az év minden napján hozzá lehet jutni. Ez köszönhetõ a nagy fajtaválaszték mellett az ún. téli fajták hosszú eltarthatóságának is, továbbá az interkontinentális kereskedelmi hálózatnak.
A kórokozó elsõ megjelenését (1995) követõen a betegség tünetei folyamatosan, évenként ugyan változó számban, de egyre több településen jelentek meg.
Intenzív tápanyag-visszapótlás a KASZ-COOP Kft. almaültetvényeiben, Derecskén
A gyapjaslepke (Lymantria dispar L.) elsõsorban az erdészeti kultúrák jelentõs gazdasági kárt okozó, tömeges felszaporodásra hajlamos kártevõje.
A gyümölcstermesztésben sokféle fajtával találkozunk. Az egyes ültetvények terméshozamát a termesztési körülmények (mûvelésmód, térállás, növény-egészségügyi állapot, víz- és tápanyag ellátottság, ökológiai adottságok, stb.) lényegesen befolyásolják. Ha valamelyik tényezõt változtatjuk, akkor ugyanaz a fajta tud többet és kevesebbet is teremni. Természetesen a fajta örökletes tulajdonsága is lehet a termõképessége, aminek kihasználásához kedvezõ termelési körülmények szükségesek.
A téli-alma és a téli-körte tárolása. A szüret munkacsúcsot jelent, az árutermelõ gazdaságokban és a családi mûvelésû házikertekben. Az õszi változékony idõjárás és a téli tárolásra való alkalmasság rohamos csökkenése egyaránt sietésre int. A legfontosabb szabály, hogy csak egészséges, ép gyümölcs kerüljön a tárolóba. A nagy sietségben gyakran csak arra van idõ és figyelem, hogy a nedvesen rothadó, moníliás és a nagyon sérült termés ne kerüljön a szedõedényekbe és a tartályládákba. A tárolt alina, körte folyamatos értékesítés miatt történõ átválogatása során vesszük észre a gyümölcs piacosságát rontó, talán az azonnali felhasználást, hámozás után való fogyasztást nem akadályozó, felületi parásodást, a héj besüppedését, fajta jellegtõl eltérõ, deformált gyümölcs alakot, a héj vagy a hús elszínezõdését és a termés felületén található bevonatot. Érdemes sorra venni ezeket a tüneteket, meghatározásuk sok esetben segít abban, hogy ezután megelõzzük a termés értékét kedvezõtlenül befolyásoló, a minõséget rontó elvaltozások kialakulását és az egészségesen szüretelt gyümölcs befertõzõdését.
A hosszú élettartamú gyümölcsfák esetében több okból is (talajtani, növény morfológiai és fiziológiai sajátosságok, utóhatás, halmozódó hatás, stb.) különös jelentőséggel bírnak a tartamkísérlet (5-30 év). Hazai viszonylatban az egyik legjelentősebb az a 19 éven át végzett alma trágyázási tartamkísérlet, melyet dr. Terts István, a Kertészeti Kutató Intézet néhai tudományos főmunkatársa 4. éves gyümölcsösben állított be és nyugdíjba vonulása után a cikk szerzője folytatott.
Gyakran hallható az intenzív ültetvények kialakításakor a szuperorsó elnevezés, amelyet leginkább alma- és körtefák nevelésekor használnak, többnyire egyedi támrendszer kialakítása mellett, ahol a hektáronkénti oltványszám meghaladja a tízezer darabot is. Néhány alapvető tényezőre szükséges kitérni, mivel a fenti technika nem egyszerűen a hektáronkénti faszám emelését jelenti, hanem alapvetően más értelmet ad annak, hogy miként termesszünk jó minőségű gyümölcsöt.
A gyümölcsfák nem termõ idõszakának hosszát, a termõre fordulását alapvetõen a növény örökletes tulajdonságai határozzák meg. Lerövidítése érdekében alkalmazzák a sûrûbb térállásra telepített gyengébb növekedésû alanyokat - önállóan vagy közbeoltott törzsként is - és a nagyobb termõképességû fajtákat. A termõre fordítás elõsegítésére számos eljárás létezik. Ezek részben a vegyszeres növekedés- és termésszabályzók, de elterjedtebbek a hagyományos un. mechanikai mûveletek. Utóbbihoz tartoznak a metszés és a metszést kiegészítõ eljárások (pl. hajlítás, lekötözés, gyûrûzés, hajtásválogatás, hajtás megtörés, visszatörés, stb.). Ezek hatásai lehetnek: a növekedési hormonok koncentrációjának megváltozása és ennek következményeként jobb hajtás eloszlás és termõrügy differenciálódás; gyûrûzésnél, kéreg bevágásnál az asszimiláták feltorlódása; a törés és hajtásválogatás esetén szerves- és ásványi anyag eltávolítás, illetve ezt követõen az asszimilátak beépülése termõrügy képzõdés szempontjából kedvezõbb helyekre irányul.
A fekete bodza (Sambucus nigra L.) hazánkban õshonos növény, szinte mindenhol megtalálható utak mentén, vízpartokon. Gyûjtése évszázadok óta folyik, a népgyógyászatban szinte minden részét felhasználják. Régen úgy tartották, hogy a bodza a szegény ember gyógyszeres szekrénye. A bodza felhasználása rendkívül sokirányú. Virága az egyik legrégebbi gyógytea-alapanyag. Hûléses betegségekben izzasztó, vizelethajtó, vértisztító hatása miatt alkalmazzák. Levelének teáját reumás bántalmak ellen, illetve izzasztónak, lázcsillapítónak használják. Kérgét a népi gyógyászatban szív- és vesebetegségek ellen használják. Rendkívül értékes a termése is. Gyógyhatása azonos a virágéval, de még enyhén hashajtó hatású gyógylekvárt is készítenek belõle.
A Clarinet az utóbbi két évben az alma növényvédelmének egyik vezetõ termékévé vált Magyarországon. Nem véletlenül. A Clarinet alkalmazása esetén almatermésû ültetvényeinket egyetlen készítménnyel meg tudjuk védeni a két fõ betegség, a varasodás és a lisztharmat ellen. A készítmény két egymást nagyon jól kiegészítõ hatóanyagot tartalmaz, korszerû, szuszpenzió koncentrátum formulációban. A Clarinet 50 g/liter flukinkonazolt és 150 g/liter pirimetanilt tartalmaz.
A Clarinet jól keverhetõ más fungicidekkel és rovarölõszerekkel, illetve a Mitac atkaölõszerrel is. Ajánlatos azért a tankkeverék elkészítése elõtt keverési próbát végezni. A Clarinet a beszáradást követõen esõálló, a permetezést követõen 60 perc múlva hulott csapadék a hatást már egyáltalán nem befolyásolja.
Számos tanulsággal szolgált a mögöttünk hagyott almaszezon. Az eddigieknél jóval pontosabb termésbecslésre, betakarítási és készletstatisztikára van szükség – írta egy éve a FruitVeb éves beszámolója. Ma pontosabbak az adatok? – kérdeztük Csizmadia Györgyöt, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnökét.
Alig öt év telt el a Naturalma Program színrelépése óta, máris számos termelő csatlakozott az újszerű termelési rendszerhez és már több, mint háromszáz hektár ültetvényfelület létesült országszerte. A „Naturtalmások” alacsony vegyszerfelhasználás mellett termelhető varasodás ellenálló, magas élvezeti értékű, jól tárolható fajtákat termelnek. Technológiájuk egységes, s a termesztéshez operatív szaktanácsadási segítséget is kapnak a rendszert összefogó Naturalma Zrt.-től. A tanácsadáson kívül közösen végzik a Naturalma márkanév marketingjét és részben az értékesítést is.
Az almacsemeték iránt kissé emelkedett a kertészek figyelme, addig a körte esetében stagnál, illetve enyhén csökken. Ennek egyik oka, hogy az almatermesztők nehéz helyzetben gazdálkodnak, ugyanakkor közülük többen innovatívak, felvállalják a fajtaváltást, a régi ültetvények helyett újakat telepítenek, élnek a modern termesztéstechnikai és technológiai újdonságokkal. Többek között erről beszélgettünk Balogh Zoltán Gergellyel, a Balogh Faiskola tulajdonosával.
Az almatermesztőknek olyan különleges ízeket kell felkínálniuk, amire a fogyasztó felfigyel. De ne csak jó ízű legyen egy alma, mint például a Jonagold, legyen benne valami további különlegesség, amiért visszatér a fogyasztó. A varasodásra rezisztens fajták forrása a vadfajokra vezethető vissza, s ha jól választunk, találunk érdekességet az új almáink ízében – mondja dr. Tóth Magdolna, a SZIE Budai Campus Kertészettudományi Kar, Gyümölcstermő Növények Tanszék egyetemi tanára.
A piacos végtermék eléréséhez nagyon fontos, hogy az almának és körtének ne csak a színe, formája, súlya, íze, valamint beltartalma, így a cukor-, sav-, ásványianyag-, valamint vitamintartalma legyen jó, nagyon fontos a jó tárolhatóság is. Azonban a hűtőházakban alacsonyabb hőmérsékleten is hosszabb időszakot kell várakoznia az almának, míg az üzletek polcaira kerül, és éppen az alacsony hőmérséklet is összefügghet olyan tünetekkel mint pl. a húsbarnulás, mely tápanyag-ellátási összefüggésre vezethető vissza.
A Magyarországon termő gyümölcsfajok közül az alma az egyik olyan faj, amelynek gazdaságos termesztéséhez a tenyészidőszak alatt minimum 10–12 növényvédelmi kezelésre van szükség, jelentős számú kártevője és kórokozója miatt. Ennél is több permetezéssel kell kalkulálni azokban az állományokban, ahol a hagyományos növényvédelem terjedt el a gyakorlatban. A magas önköltség, a környezet és a hasznos szervezetek veszélyeztetése miatt a jövőben törekedni kell a megfelelő permetezőgépek kiválasztására, illetve azok szakszerű beállítására, továbbá a helyes permetezési gyakorlat alkalmazására.
Gyárlátogatáson jártunk 2016. március 16-17-én a REVO-nál. A gyár az Alpok festői környezetében található, Olaszország legismertebb almatermesztéshez kapcsolható tészének, a Melinda-nak a területén. Minden adott tehát ahhoz, hogy intenzív almásban használható, korszerű betakarítógépet fejleszthessenek.
A szaklapok olvasói az utóbbi években megszokhatták már, hogy a Holland Alma Kft. Gyümölcsfaiskola alany és fajtainnovációs tevékenységéről havi rendszerességgel olvashatnak. Az idei évben annyi újdonságról számolhattam be, mint a megelőző években együttesen.
A globalizált és felgyorsult világban a fajtainnováció üteme is jelentősen felgyorsult. A nemesítő műhelyek, a piac nyomásának és igényeinek alárendelten, évről évre számtalan új fajtát jelentenek be az unióban. A fajtaújdonságok használati és termelési értékéről sok esetben nem áll rendelkezésre elegendő információ. Miközben még mindig meghatározó a több évtizedes, jól bevált világfajták termesztése; a fogyasztók egyre nagyobb arányban igénylik, a termelők pedig egyre nagyobb arányban termelik az újdonságokat is.
Gyümölcsültetvényt létesíteni hosszú távra szóló beruházás. A piaci lehetőségek ismeretében számos olyan döntést kell meghozni a tervezés fázisában a technológia minden elemére vonatkozóan, melyeken később már nem, vagy csak korlátozottan áll módunkban változtatni. Érdemes ezért olyan szakértőket felkeresni, akik a termelők ökológiai és ökonómiai környezetének pontos ismeretében, megbízható és értékes tanácsokkal tudnak szolgálni.
A Sumi Agro Hungary Kft. 2017. nyarán rendezett vajdabokori almavédelmi tanácskozásán számos, idei évre is hasznos információ hangzott el.
Sok állókultúrában jelent problémát a tő- és gyökérsarjak eltávolítása. A sarjak elvonhatják a tápanyagot (pl. szőlőben) a növények „értékes” részeitől. Megnehezítik a vegyszeres gyomirtást, hiszen a szisztémikus gyomirtó szerek számára (pl. glifozát) felszívódó felületet biztosítanak, minek következtében a kultúrnövények akár hosszabb távú károsodást is szenvedhetnek. Ráadásul a tősarjak búvóhelyül szolgálnak sok kórokozó és kártevő számára, gondoljunk csak a vértetűre.
A fogyasztói szokások átalakulásával párhuzamosan egyre inkább teret nyer az almatermesztők körében az ökológiai növényvédelmi szemlélet alkalmazása. A sokszorosan kielégítetlen biogyümölcs piaci kereslet miatt az utóbbi években sok almatermelő állítja át meglévő ültetvényeit biológiai növényvédelmen és növényápoláson alapuló ültetvénnyé.
A jelenlegi almapiaci árak ellenére – vagy talán éppen azért – jelentős érdeklődés övezte a Tész-Ész és a Holland Alma Gyümölcsfaiskola rezisztens étkezési alma fajtabemutatóját és faiskolai nyílt napját. A léalma és étkezési alma piacán kialakult alacsony árak miatt fokozott az érdeklődés az alacsonyabb növényvédelmi költségek mellett termeszthető magas minőséget és élvezeti értéket képviselő, új betegségellenálló és biotermesztésre alkalmasabb fajták iránt.
Az egyre élesebb piaci verseny indukálja többek között az almatermesztés elmúlt évtizedek során végbement változásait.
A Holland Alma Kft. és partnerei által létrehozott Naturalma Zrt. május 30-án Csobádon tartotta szakmai programmal gazdagított éves közgyűlését. A zrt. tulajdonosai a Naturalma igazgatósági tagjaitól, valamint a Hipp Magyarország képviselőjétől és a Naturalma Zrt. szaktanácsadójától kaptak hasznos információkat.
Az évtizedek óta tartó globális felmelegedés hatásait mindannyian érezzük a Földön. Olvadnak a sarki jégtakarók, enyhébbek a telek, ugyanakkor egyre forróbbá válnak a nyarak a mérsékelt égövben, így hazánkban is.
Alma technológiai bemutatót és kertszemlét szervezett az UPL OpenAg Nyírtasson. Olyan szakmai előadók részvételével valósulhatott meg a találkozó, akik nagyban segíthetik a termelőket almatermesztési ismereteik gyarapításában, betekintést kapva az ágazatot érintő kérdésekbe is.
Szeptember 10-én került megrendezésre a Holland Alma Kft. Gyümölcsfaiskola Nyílt Faiskolai Napja, melynek során alma és szilva fajtabemutató mellett faiskola- és ültetvénylátogatásra is sor került.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében terem a hazai alma több mint fele, ez az arány évtizedek óta nem változik. Az ültetvények szerkezete ellenben jelentősen átalakult az elmúlt egy évtizedben, mert egyre többfelé találkozhatunk a megyében jéghálóval fedett szuperintenzív kertekkel. Az itt megtermelt modern almafajták minősége és termésátlaga felveszi a versenyt a legjobb dél-tiroli kertekkel. A szigorodó termesztési feltételek miatt a növényvédelem nagy kihívások elé állítja a növényorvosokat, akik közül két kolléga osztotta meg tapasztalatait a Sumi Agro termékekkel kapcsolatban.
Az álló évelő kultúrák törzs/tő hajtásainak, sarjhajtásainak az eltávolítása jól időzített, remekül megszervezett munkát, a tulajdonostól olykor komoly erőfeszítést igényel. Kérdés, kinek milyen lehetőség van a birtokában, mire alapozza ezt a munkaműveletet? A szőlőben többen berendezkedtek gépi, mechanikai törzshajtás eltávolításra.
Minden magyar büszke lehet a minőségi magyar pálinkára
