Itt a segítség a tavaszi metszéshez!

Agro Napló
A kertekbe pillantva a téli-tavaszi nyugalmi időszakban, amikor a gyümölcs és szőlő növényeink lombtalan állapotban vannak, nagyon jól felmérhető e két növénykultúra szakszerű gondozása.

Az értő szem azonnal észreveszi, hogy a kert művelőjét csak a metszés öröme vezérelte-e, ami semmilyen célt nem szolgál. Sajnos országos tendencia, hogy 10 ből 9 esetben ilyen látványokkal találkozunk. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szeretne néhány alapelvvel hozzájárulni ahhoz, hogy ez az arány jelentősen csökkenjen. Fontos átgondolnunk a gyümölcsfák fás metszésének legfontosabb ismérveit, melyekre a fák csak akkor fognak számunkra kedvező válaszreakciót adni, ha a metszést kellő szakértelemmel végezzük.

A gyümölcsfák metszése rendkívül fontos témakör a gyümölcstermesztésben, hiszen gondoljunk csak bele, hogy szinte kizárólag a metszéssel szabályozzuk a fák méretét a korona formáját, a termőrészek kialakulását, a rendszeres teméshozás biztosítását, továbbá a gyümölcs mennyiségét és minőségét is döntően befolyásolja. A metszés növényélettani, tudományos alapokon nyugszik, alapelvei a gyümölcstermesztés fejlődésével a gyakorlati tapasztalatok, megfigyelések és a módszeres kísérletek kiértékelése során, évszázadok alatt alakultak ki. A cikk terjedelme behatárolt, így csak a legfontosabb gyakorlati ismereteket tudja a teljesség igénye nélkül az olvasóval megosztani és a figyelmet felhívni.

A gyümölcsfák általános fás metszése a fák nyugalmi időszakában, így a gyakorlatban a téli időszakban az almatermésűeket szokás metszeni, itt kórtani problémáktól nem kell tartanunk. A csonthéjasok már sokkal érzékenyebbek a metszés idejére, itt lehetőség szerint a rügyfakadástól kezdhetjük a metszést, máskülönben a fa életét veszélyeztető kórokozók támadhatják meg a metszett felületen keresztül, melyek jellemzően a fertőzését és korai pusztulását okozzák. Csonthéjasokat nyugodtan metszhetjük egészen a virágzásig – értesült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleményéből az Agro Napló.

A metszés technikai kivitelezését, számos tényező befolyásolja. Az első és legfontosabb kérdés, hogy házikertben, szórványban lévő gyümölcsfát metszünk, vagy meghatározott térállásban helyezkednek el a fák. Szórványban lévő gyümölcsfát kicsit lazábban metszhetjük, viszont ültetvényben, szigorúan a szakma szabályai szerint kell metszenünk, különben a fákat nem tudjuk az adott térállásban megtartani. A következő fontos elengedhetetlen tényező, az adott gyümölcsfaj termőrész ismerete és a termőrészek kialakulásának menete.

A gyakorlatban három különböző metszésmódot különböztetünk meg. Az első a koronaalakítás, amit fiatal 1-3(4) éves fák esetében alkalmazunk, ahol az elsődleges szempont a megfelelő szabályos koronaforma kialakítása, itt a termésnek másodlagos szerepe van, gyakorta el is kell távolítanunk. Az első évben erőteljesen metsszük a facsemetét, hogy megfelelő kihajtást kapjunk, aztán a következő évben már többnyire ritkító metszést végzünk, azaz nem vágunk bele a vesszőkbe, mert az újabb erőteljes kihajtásokat eredményez, ami feleslegesen sűríti a koronát. A koronaformának nem megfelelő vesszőket tőből eltávolítjuk csonk mentesen, így kevésbé kapunk újabb felesleges kihajtást. Sudaras koronaforma estén kerüljük a tengely visszametszést, azonban, ha túlzottan „megugrott” akkor álsudarazzuk, azaz egy alsóbb helyzetű függőleges vesszőre metsszük vissza.

A fenntartó metszést már a 3-4. évtől alkalmazzuk, ekkora, ha jól csináltuk, a fánk végleges mérete és szabályos koronaformája kialakult. A fenntartó metszés gyakorlatilag ritkító metszést, illetve a letermett termővesszők eltávolítását jelenti. A koronában a vízszinteshez közeli helyzetű vesszőket válogatva hagyjuk meg visszametszés nélkül, mert ezen típusú vesszők rakódnak be a következő évben rövid termőrészekkel. A koronában az erőteljes felfele törő, közel 1 méter hosszúságot is elérő ún. vízhajtásokat, mely többnyire ágtöréspontokon keletkezik, tőből csonkmentesen, vagy kitörve az alapi rügyeket kiszakítva távolítsuk el. Arra kell törekednünk, hogy a koronában, közel egyenlő arányban legyenek visszametszés nélküli egyéves elágazás nélküli és termőrészekkel berakodott 2-3 éves vesszők. Azt is jó tudnunk, hogy a rövid és hosszútermőrészek virágzása nem egyforma, így a virágzáskori lehűléseknél kevésbé károsodik a fa, ha több hosszú termővesszőt hagyunk. A csonthéjas őszibarack speciális abból a szempontból, hogy kizárólag egyéves termővesszőket hagyunk meg a koronában és törekedjünk mindig a legalsó vázág és tengely közelben lévő éves termőrészre visszametszeni a letermett termővesszőt, így biztosítható a felkopaszodás mértékének csökkentése. Ha nincs spontán kihajtásunk és a későbbiek folyamán is érdemes rövid 5-10 cm es csonkot hagyni, ahol többnyire mindig kapunk megfelelő kihajtást. Ifjító metszést jellemzően idős fáknál alkalmazunk, főleg házikerti viszonyok között, néhány felkopaszodott idős ág levágásával fiatalíthatjuk és szellősebbé tehetjük a koronát, ami aztán a jobb fényellátottságnak köszönhetően új termőrészeket hozhat.

A szőlő növény esetében igyekeznünk kell a metszéssel. Mert ha a talaj hőmérséklete tartósan 7 Celsius fok fölé emelkedik, akkor megindul a nedvkeringés és a metszéspontokon könnyezni fog a növény, ami értékes tápanyagok elfolyását és a rügyek bevakulását okozhatja. A különböző tőkeformák esetében is általános szempont, hogy a termőalapokhoz minél közelebbi rügyből fakadjanak a hajtások, ezzel elkerülhetjük a tőke felkopaszodását, majd pusztulását. Amennyiben felkopaszodott a tőkeforma, különösen törzses tőke esetén, akkor a kívánt törzsmagasság feletti legközelebbi erős vessző meghagyásával a kordonkar megújítható, és a következő évben a termőalapok kialakítása a meghagyott vesszőn megkezdhető. A szőlőnövény terhelését a metszés után meghagyott rügyek számával határozzuk meg. Ha kevés és vékony vesszők vannak a tőkén, akkor túlterheltük az előző évben és vagy tápanyaghiány mutatkozik. Ilyenkor rövid két rügyes csapokkal terheljük a tőkét és tápanyagot juttatunk ki, főleg nitrogént. Hosszú csapos (4-7) rügy, metszés esetén mindig hagyjunk a hosszú csap alatt két rügyes biztosító(ugar) csapot, különben felkopaszodik a tőke. Ha csak hosszú csapon terem a fajta, akkor minden esetben így kell metszenünk.

A két centiméternél nagyobb átmérőjű metszési felületeket, a metszést követő 6 órán belül kezeljük sebkezelővel a fertőzések csökkentése végett. A metszőolló, fűrész mindig legyen borotva éles, minden növény után fertőtlenítsük, így az esetleges tovább fertőzést megakadályozzuk. Ne felejtsük el, hogy a metszéssel nem csak az ez évi, hanem a következő év terméshozását vagy elmaradását is befolyásoljuk.

Minden olvasónak és gazdálkodónak kíván a NAK szakszerű, szép metszéseket, hogy a kertekbe bepillantva, ne a borzalmakon akadjon meg az ember szeme.

 

(Forrás: NAK)

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Még nem késő szüretelni!

Még nem késő szüretelni!

Bár már őszbe hajlik az idő, még mindig nem késő, hogy az ország számos pontján elérhető szedd magad akciók keretében saját magunk szüretelte gyümölcc...

Már javában tart a körteszezon

Már javában tart a körteszezon

A NAK és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint az idén a tavalyi aszályos évnél jobb, de a közepes szintet el nem...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?