MENÜ

Termelői összefogás a magyar hagymáért

Agro Napló 2020.01.23.

Összefogtak a hazai hagymatermesztők, hogy folyamatosan legyen magyar hagyma a piacon, mert a rendszerváltozás óta jelentősen visszaesett a magyar hagymatermesztés – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az Agro Naplóval.

 

A NAK szakmai segítségével a termelők közösen dolgoznak azon, hogy a mostani 50-60 százalék belföldi piaci részesedés helyett a lehető legnagyobb arányban tudják ellátni hazai hagymával a magyar fogyasztókat. Az éves hagymafogyasztás hazánkban évente és fejenként 10-12 kilogrammra tehető. A tapasztalatok szerint a magyar hagyma gyorsan elfogy, és több hónapig csak import van a belföldi piacon, ezen szeretnének a magyar termelők gyorsan változtatni.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara égisze alatt működő hagyma munkacsoport a hazai hagymatermesztők nagy részét tömöríti, hiánypótló szerepet tölt be a termelés hatékonyabbá tételében és a piacszervezésben. Alapvető célkitűzése, hogy amikor  van magyar áru a piacon, akkor azt forgalmazzák a kereskedők; illetve, hogy a jelenleginél tovább legyen elérhető a magyar termék a kereskedők és  így a magyar fogyasztók számára  

A vöröshagymát a korábbi évtizedekkel szemben ma már friss termékként vásárolják a fogyasztók, a házi tárolás gyakorlatilag megszűnt. A kereskedelemben jelen vannak az európai nagy hagymatermelő országok termékei is, így egész évben lengyel, osztrák, német, holland árukkal kell versenyeznie magyar hagymának.

A magyar vöröshagyma versenyképességének erősítéséhez a tárolhatóság fokozása és a tárolókapacitás növelése is szükséges. Emellett a minőséget a betakarítástól 6-7 hónapon keresztül a piaci igényeknek megfelelően meg kell őrizni. Cél továbbá, hogy az ősszel felszedett hagymát ne kelljen gyorsan értékesíteni. Ehhez olyan tárolókapacitások kiépítése szükséges, amelyekkel január helyett március-áprilisig megőrizhető a hagyma minősége. A hazai hatékonyságnövelést összehangolt tevékenység, közös tárolás, csomagolás, értékesítés segítheti. A technológia terén is fejlesztések szükségesek. Ezek legfőképpen a betakarításra, a növényvédelemre, a gyomirtásra, a tápanyag-utánpótlásra és az öntözésre kell, hogy fókuszáljanak

Az agrárkamara hagyma munkacsoportja rendszeresen ülésezik, legutóbbi, január 9-én tanácskoztak Martfűn. Ezen az ülésen fogadta el a munkacsoport a magyar hagyma hazai piaci részesedés-növelésének programját, amelynek a  megvalósítása esetén növelhető lenne a hazai hagymával lefedett értékesítési időszak.

A programban szerepel többek között: a megfelelő fajtaválasztás lehetőségének megteremtése is. Ennek ösztönzésére a munkacsoport előkészített 2020-ra egy független vöröshagyma fajtakísérletet, amit a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) fog elvégezni megbízás alapján. Létrehoznak továbbá egy termelői információs adatbázist. Ebben gyűjtik össze az adatokat a termelőkről, a termelésről, a tárolásról és az értékesítésről. A Hagyma Bank kialakításának konkrétfeltételeiről megkezdődtek az előzetes tárgyalások.

Az elképzelések között szerepel még szakmai programok szervezése; továbbá a kormányzati fejlesztési támogatás elindítása a betakarítás gépeinek korszerűsítésére, a tárolási körülmények javítására kedvező finanszírozási lehetőségek kialakítása is.

Ezen az összejövetelen Földesi István kamuti hagymatermesztő – akinek a birtoka több fajtakísérletnek is otthont adott – elismerő oklevelet vehetett át Családi János munkacsoport-vezetőtől és Mártonffy Bélától, a NAK Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának elnökétől a hazai hagymatermesztés ügyében végzett aktív tevékenységéért.

Magyarországon tavaly 1424 hektáron termeltek vöröshagymát, emellett a fokhagymatermesztés is számottevő: a múlt évben 941 hektárra érkezett területalapú támogatásra igény, csemegehagymát pedig 192 hektáron termesztettek. Vöröshagymából az elmúlt években átlagosan 65-70 ezer tonna volt az éves hazai termésmennyiség. A magyar vöröshagyma 1970-ben élte a fénykorát, akkor 11 ezer hektáron folyt a termelés. Az elmúlt években az egész világon nőtt a hagyma ára a világszerte csökkenő termésmennyiségek miatt.