Zambó Péter emlékeztetett, hogy az alig egy hónappal ezelőtt zárult budapesti Természeti és Vadászati Világkiállításon megkezdett párbeszédet folytatja a két állam, magasabb szintre emelve a vadállomány kezelésével kapcsolatos párbeszédet.

Hozzátette, erre azért van szükség, mert a természeti erőforrások kezelésével kapcsolatban a gazdálkodás jelentőségét még az Európai Unióban is sokan alábecsülik, vagy figyelmen kívül hagyják. Példaként említette az Európai Bizottság által tagállami egyeztetés nélkül beterjesztett közös Erdőstratégiát, amely folyamat ellen a Visegrádi Négyek (V4) országai, köztük Szlovákia és Magyarország is tiltakozott. Említést tett arról is, hogy a közelmúltban valótlanul azt állították, hogy Magyarország a Glasgow-i Klímakonferencián nem írta alá a globális erdőirtások elleni fellépést szorgalmazó nyilatkozatot

„Fontos a párbeszéd, hiszen, a régióban hasonló helyzetekkel és feladatokkal szembesülünk, ugyanazon természeti és társadalmi környezetben gazdálkodunk” – emelte ki Zambó Péter.

A kétoldalú megbeszélésen elhangzott: az Agrárminisztérium kiemelten kezeli a vadállomány által okozott erdő- és mezőgazdasági vadkár kérdéskörét, amellyel kapcsolatban a magyar delegáció bemutatta az agrártárca és a szakmai szervezetek bevonásával a közelmúltban készített egységes vadkárbecslési útmutatók alkalmazásának eredményeit.

Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik az AM azon induló programja, amelynek keretében az állami erdőgazdaságok területéről elbontják a funkciójukat betöltött, az élőhelyeket feldaraboló egykori vadvédelmi kerítéseket.

„A magyar agrárium, és azon belül a vadgazdálkodás számára új kihívást jelentenek az egyre nagyobb számban jelen lévő nagyragadozók, mint a medve, a farkas és a hiúz. Ezen a területen új szakmai együttműködés kialakítása a célunk, amelynek keretében hasznosítani tudjuk a szlovák fél jelentős tapasztalatait” – összegezte az államtitkár.