MENÜ

ÖMKi: A regeneratív mezőgazdaság forradalmasítása a cél

Agro Napló 2022.12.07.

Életünk egyik alapja, táplálékaink forrása. Egy maréknyi mennyiségében több milliárdnyi mikroorganizmus lakik. Ezért is szenteljük ünneplésének e jeles napot: december 5. a Talaj világnapja.

Fotó: Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi)

 

Magyarországon a vízerózió 3 millió hektár, a szélerózió 1,8 millió hektár termőföldet érint. Miattuk évente mintegy 50 millió m3 talajt veszítünk el. Nem csoda hát, hogy felértékelődnek azok a művelési módszerek, amelyek a talajt és annak védelmét, megújulásának természetes módjait állítják a középpontba.

 

02talajszelvény - forrás Ömki

Fotó: Talajszelvényt mutat be Berényi Üveges Judit, projektvezető kutató, ÖMKi

 

Forradalmi régi-új megközelítés: a regeneratív mezőgazdaság

A regeneratív mezőgazdaság manapság forradalminak is nevezhető módszereinek legfontosabb célja a talaj termékenységének és egészséges élővilágának helyreállítása. Ennek érdekében kevesebbet bolygatja a talajt, tudatosan használja a talajtakaró növényeket, optimalizálja a vetésforgót, és ahol lehet, integrálja a termelésbe a legeltetett állatokat. A regeneratív mezőgazdaság – ellentétben az ökológiai gazdálkodással, – nem támaszt feltételeket a gazdálkodók műtrágya, gyomirtószer és egyéb növényvédőszer használatának korlátozására, sőt, konvencionális körülmények között a talajművelés nélküli termesztés (no-till) és a mulcsba vetés nagyban támaszkodik a glifozát hatóanyagú, környezet-egészségügyi kockázatait tekintve igen kétes megítélésű totális gyomirtószerek alkalmazására. A talajtermékenység és talajélet központi szerepében azonban egyetért a két mozgalom – értesült az ÖMKi közleményéből az Agro Napló.

„Az ökológiai gazdálkodás középpontjában mindig a talaj állt, ezért is adja magát, hogy a bioművelés gyakorlatába beépüljenek a regeneratív gazdálkodás ökológiai termeléssel összeegyeztethető módszerei. Az igazán elhivatott biogazdák egyre nagyobb arányban használják a regeneratív technikákat, így például a talajtakarást, forgatás helyett a talajlazítást, vagy éppen a talajépítő növények tudatos alkalmazását, ezzel még inkább elmozdulva a fenntartható mezőgazdaság irányába.”

– világított rá a két mozgalom közti szinergiára Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője a Talaj világnapja alkalmából.

 

03legelő szarvashmarhák - forrás_ Ömki

Fotó: Legelő szarvasmarha állomány Várvölgyben, ÖMKi

 

Folyamatos növényborítástól az egészséges talajszerkezetig

A regeneratív mezőgazdaság alapelve, hogy folyamatos növényborítást kell tartani a szántókon is. A hazai szántók nagy részén gabonaféléket, kukoricát, repcét, napraforgót termelünk, a főnövény lekerülése és a következő évi fő kultúra vetése között 3-8 hónap is eltelhet, amely időszak során a terület hagyományosan üres, és élő gyökérzet sincs a talajban. Ez az az időszak, amelyet rávetéssel, alávetéssel, vagy a főnövény lekerülése után azonnal elvetett takarónövény vetésével tanácsos kitölteni. A rávetés során például a főtermést adó növény valamelyik fejlődési szakaszában vetnek el egy másik növényt (pl. kora tavasszal a már bokrosodó őszi gabonára vetnek vörösherét), amely a gabona betakarítása után helyben marad, és aratás után gyorsan növekedésnek indul.

Az ilyen kultúrák termelékenysége – ideértve a betakarított termést és a talajban hagyott gyökér biomassza mennyiségét –, nagyobb, mint a tiszta vetés termése. Emellett pedig a talajra és a következő növénykultúrára is pozitív hatással vannak.

A takarónövények használata a hazai gyakorlatban viszonylag új technológiának számít, számos ismert faj (pl. facélia, lóbab, szegletes lednek, olajlen, tavaszi bükköny, tarlórépa, csillagfürt) és újnak számító kultúra is megtalálható a takarónövényként használt növényfajok között (pl. etióp mustár, talajművelő retek, tehénborsó, homoki zab). Jellemző, hogy a takarónövények keverékként kerülnek elvetésre, és nem, vagy csak sekélyen kerülnek bedolgozásra a talajba. Alapjában véve ez különbözteti meg a takarónövényeket a zöldtrágyázástól. 

 

04facélia - zöldtrágya és méhlegelő - forrás_ Ömki

Fotó: Facélia – zöldtrágyanövényként és méhlegelőként is funkcionálhat, ÖMKi

 

Hagyjuk békén a talajt?

A regeneratív mezőgazdaság fontos jellemzője a talajművelés csökkentése, a szántás elhagyása, a forgatás nélküli talajművelés, vagy akár a művelés teljes elhagyása (no-till). Mivel évszázadok óta a gazdálkodók szántással lazítják, keverik, porhanyítják a talajt, gyorsítják a tápanyagfeltáródási folyamatokat, hosszú tanulási folyamatot igényel, hogy a növénytermesztés milyen módon lehetséges e művelet nélkül.

A talajművelést a regeneratív mezőgazdasági rendszerben az élő gyökerek és a talajlakó élőlények végzik el. A forgatás elhagyásának egyik célja az, hogy a talaj különböző mélységeiben élő szervezetek működését ne zavarjuk, pl. az egészséges talajra jellemző összetett gombahálózatot ne daraboljuk fel, hiszen a termesztett növényeinknek is az egészséges talajélet biztosít megfelelő feltételeket. 

 

05güttler supermaxx bio szántóföldi kultivátor - forrás_ Ömki

Fotó: Güttler supermaxx bio szántóföldi kultivátor Száron, ÖMKi

 

A talaj fizika szerkezete meghatározó

A talaj fizikai szerkezetének romlása, a porosodás, a stabil talajmorzsák (aggregátumok) hiánya a talajélet csökkenésére vezethető vissza. A stabil, víz hatására nem széteső talaj aggregátumok aránya a talaj szervesanyag-tartalmával áll arányban, kialakulásukban a talajlakó baktériumoknak, gombáknak, a növények által kiválasztott gyökérváladékoknak, és a talaj makroszervezeteinek, például a földigilisztáknak, hangyáknak kiemelkedő szerepük van.

Kiemelendő szerepe van például a glomalinnak is. Ez a különös glikoprotein, a talajban, a gyökerek körül élő gombák, az úgynevezett arbuszkuláris mikorrhiza gombák által termelt anyag, amelyet 1996-ban jegyzett le egy amerikai kutató, Sara F. Wright. A stabil talajmorzsák kialakulásához erre, a talajban élő gombákból származó ragasztóanyagra, a glomalinra van szükség.

 

06földigiliszta - forrás_ https___biokutatas.hu_hu_webshop_item_83_foldigilisztak-a-termekeny-talajok-epiteszei

Fotó: Földigiliszta fotója a Földigiliszták - A termékeny talajok építészei című kiadványból, ÖMKi

 

A regeneratív mezőgazdaság – ez esetben teljes összhangban az ökológiai gazdálkodással –nemcsak a talaj egészségének, hanem a mezőgazdaságilag művelt területek környezetének helyreállítását is célul tűzte ki, a biológiai sokféleség támogatásán keresztül. Az élőhelyteremtéssel, így az állandó gyeptakaróval fedett területek, a mezővédő erdősávok, vizes élőhelyek, magányos fák, erdőfoltok, erdősávok megőrzésével és fenntartásával olyan hasznos szervezeteknek biztosítunk élőhelyet és táplálékforrásokat, amelyek a kultúrnövényeket károsító fajok felszaporodását gátolják, létszámukat egyensúlyban tartják.

 

07mezővédő erdősáv a gyümölcsös mellett - forrás_ Ömki

Fotó: Mezővédő erdősáv a Valaha Tanya gyümölcsöse mentén, ÖMKi

 

Magyarországon is egyre több helyen foglalkoznak a regeneratív mezőgazdaság gyakorlataival, sok sikerről és kudarcról is hallunk beszámolókat. Előfordulhat egyes talajlakó kártevők felszaporodása, felmerülhetnek nehézségek a meglévő géppark használatával kapcsolatban, fokozódó vadkárról is hallani, azonban általános tapasztalat a talajszerkezet javulása, a talaj vízbefogadó és vízmegtartó képességének növekedése, a talajélet látható fokozódása, a földigiliszták számának növekedése. Abban is megegyeznek a tapasztalatok, hogy extrém időjárási helyzetben, amikor egyszerre sok csapadék hullik, vagy hosszabb, aszályos időszak okozta problémákkal kell a gazdálkodóknak szembenézni, azoknak a gazdálkodóknak a növényei vészelik át könnyebben a nehéz körülményeket, akik foglalkoznak a talajélet helyreállításával, a talaj egészségével.

Az ÖMKi a regeneratív mezőgazdasági módszerek agroökológiai szemléletű alkalmazásának terjesztésére képzéssorozatot indított az Agroökológiai Hálózattal közösen. Ez, az EIT Food által támogatott program idén indult el, és még két éven keresztül segíti az elköteleződött gazdákat az átállásban.

Regeneratív mezőgazdasági képzés és átállásra felkészítés az ÖMKi-nél

Több mint 30 gazdálkodó vett részt az ÖMKi és az Agroökológiai Hálózat szervezésében megvalósult, gazdaságlátogatásokkal is egybekötött, a regeneratív mezőgazdaság gyakorlatairól szóló 2 napos képzésen. A képzés az EIT Food „Regeneratív Mezőgazdaság Forradalma” elnevezésű programja keretében történt meg, mely program az EIT Food Észak-Kelet Európai Központjának koordinálásával zajlik 3 éven keresztül. A képzésen az előzetes regisztráció során kitöltött kérdőívre adott válaszok alapján az EIT Food által megadott szempontok szerint kerültek kiválasztásra azok a gazdálkodók, akik részesülhettek az EIT Food támogatásával megvalósult képzésen. Az idei évben a képzés a szántóföldi gazdálkodást folytató termelőkre koncentrált. A képzésre november 4. és 5. között, Csákváron került sor. A gazdaságlátogatás keretében Szabadka Péter forgatás nélküli talajművelést végző 300 ha-os gazdaságát és a szári Csoroszlya farmot látogatták meg a szakemberek. A Csoroszlya-farm az ÖMKi onfarm-kutatásainak egyik helyszíne, itt az őszi vetésű takarónövényeket és a kelőfélben lévő búza támasztónövénnyel vetett őszi borsót, valamint a gazdaság francia gyártású Astrié-malmát nézték meg az érdeklődők. Előadónak olyan kutatókat, egyetemi oktatókat és gyakorlati szakembereket vont be az ÖMKi, akik több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkeznek.

 

08a talajegészség 5 alapelve (előadás 2022.11.05-én) - forrás_ Ömki

Fotó: A talajegészség öt alapelve, ÖMKi

 

A képzésen részt vevő gazdálkodók (szaktanácsadók, üzemvezetők, agronómusok) közül a jövőben 6 kiválasztott gazdaság egyéni szaktanácsadásban is részesül. A szaktanácsadás során szakembereink meglátogatják a gazdaságokat, áttekintik a jelenlegi gyakorlataikat, talajvizsgálatot végeznek, majd úgynevezett holisztikus átállási tervet is készítenek, ahol a gazdálkodó egyedi motivációi alapján, lehetőségeire szabva megtervezik a regeneratív mezőgazdaság gyakorlatainak beépítését a gazdálkodásukba.

 

(Forrás: ÖMKi)