MENÜ

Négypilléressé vált a Mezőgazdasági Kárenyhítési Rendszer

2020.06.18.

Június 9-én jelent meg a 2020. évi LII. törvény, amely a kockázatkezelési eszköztár negyedik eleme, a krízisbiztosítás számára teremti meg jogszabályi hátteret. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakértői összefoglalták a négypilléressé vált a Mezőgazdasági Kárenyhítési Rendszer (MKR) legfontosabb tudnivalóit.

 

Az MKR 2012 óta segíti a magyar gazdálkodókat. A rendszer első két eleme a növénytermesztés tárgyévi hozamait mérséklő, már bekövetkezett időjárási károk enyhítését, mérséklését célozza. A két pillér ötvözi az öngondoskodás és a szolidaritás elveit.

I. pillér

Az első elem, a mezőgazdasági kárenyhítés a növénytermesztést folyatató gazdák kockázatkezelési közösségét hozza létre, a nagyobb gazdálkodók számára kötelező tagsággal, a kistermelők számára pedig önkéntes csatlakozási lehetősséggel. A kárenyhítésben érintett tag mezőgazdasági termelő kárenyhítési hozzájárulást fizet a kárenyhítési alapba, az állam pedig a termelők által befizetett hozzájárulást ugyanakkora összeggel kiegészíti, azaz „megduplázza”. A kárenyhítési alapból a károsodott termelő számára – a korábbi évek referenciahozamát alapul véve – nyújtható, legfeljebb a bekövetkezett kár 80%-át kitevő kárenyhítési juttatás, amennyiben a tárgyévi hozamcsökkenés a 30%-ot meghaladja. A kárenyhítési kifizetési kérelmek beadása tárgyév novemberében esedékes, a kárenyhítési juttatás kifizetése pedig a tárgyévi összes kárenyhítési kérelem beérkezését és elbírálását követően, a termelési évet követő év tavaszán történik.

II. pillér

A második elem, a növénybiztosítások díjtámogatása az öngondoskodást erősítve helyezi magasabb szintre a termelői kockázatkezelést. A növénybiztosítás valódi biztosítási szolgáltatást jelent, amely akár a károsodott terület értékének 5%-át meghaladó mértékű kár esetén is nyújthat kártérítést, ráadásul azt a biztosító a kár lezárását követően, jellemzően a károsodott növény betakarítását követő két héten belül kifizeti a szerződő számára. A két pillér együttműködésének eredményeként a növénybiztosítás a biztosítással nem fedezett kockázatok esetében is növeli a termelői kockázatkezelést, mert növénybiztosítás hiányában az I. pillér kárenyhítési juttatásának csak a felére jogosult az a gazda, akinek nincsen biztosítása.

III. pillér

Az MKR káreseményt követő első két pillérét 2018 óta egészíti ki a „megelőző” pillér, az Országos Jégkármérséklő Rendszer, amely a 2018-as termelési évtől mérsékli a jégkárok mértékét az ország teljes területén. A rendszert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrárminisztérium közösen működteti, az ország 986 pontjára telepített talajgenerátorok hálózatából áll, amely a mezőgazdaságon kívül a lakossági, ipari, állami és önkormányzati létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat egyaránt védik minden év április 15. és szeptember 30. között.

A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerről további információk a NAK 2019-es mezőgazdasági kézikönyvében érhetők el.

Fejlesztési igény

NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet 2020. áprilisi adatai alapján a 2019-es termelési évben összesen 15,7 milliárd forintot költöttek a gazdálkodók biztosításra, ebből 11,6 milliárd forint növénybiztosítási díj után jár a termelőknek a biztosítási díjtámogatás. A díjtámogatásra rendelkezésre álló 5 milliárd Ft szűkössége miatt, a biztosítási konstrukciótól függően a befizetett biztosítási díj 40-55%-át kapták vissza a gazdák a Magyar Államkincstártól. A statisztikai kiadványból az is kiderül, hogy a 2019-ben az előző évinél 38%-al több, 7,5 milliárd forintot meghaladó mértékben történt kárkifizetés, melynek zömét, 6,6 milliárd forintot a növénybiztosítási károk után fizették a biztosítók.

Bár a 2019-es évi kárenyhítési juttatások kifizetései – néhány II. fokú eljárás miatt – még nem zárultak le, azonban egyértelműen elmondható, hogy a tavalyi év során a korábbi évek átlagának majd kétszerese, közel 8 ezer darab jogos kárenyhítő juttatás iránti kérelem érkezett be a MÁK-hoz. Ezek után minden korábbinál több, összesen 15 milliárd forintot meghaladó mértékű kárenyhítési juttatás kifizetése történt meg a károsult gazdálkodók számára. További 5 milliárd forint kifizetését azért kellett visszatartani, mert az érintett gazdák nem rendelkeztek megfelelő növénybiztosítással, így nem volt jogosult a teljes kárenyhítésre.

A 2019-es viszontagságos időjárás a jégkármérséklő-rendszer működésén is meglátszott. A tavalyi 169 napos védekezési szezonban, országos szinten, 101 napon kaptak riasztást (tehát átlagosan héti négy napon) a generátorkezelők. A megyei adatokat vizsgálva kiderül, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye a csúcstartó, ahol 447 órát üzemeltek a generátorok, míg a legkevesebbszer, 227 órán át Győr-Moson-Sopron megyében kellett bekapcsolva tartani. A rendszer 2019-es, második üzemelési évében a gazdálkodók 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami nagyjából a fele a 2017-es, utolsó országos védekezés nélkül töltött év értékének (tavaly 22,5 ezer hektárra jelentettek be jégkárt). A jégkár aránya az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül 2018-ban és 2019-ben 13 % alatt maradt, míg a 2015-2017-es átlag 32 % felett volt. Így a statisztikák szerint a jégkármérséklő-rendszer használata nélküli utolsó három év átlagához viszonyítva ez arány több mint 60%-kal csökkent.

A 2018-asnál is szélsőségesebb tavalyi időjárás miatt az összes zivatarhoz tartozó kárbejelentés közel kétszeresére (90 %-kal) növekedett: 2018-ban 45,5 ezer hektár, 2019-ben pedig 85 ezer hektár volt. 2019-ben a jégkárarány a zivatarkárokon belül a 2018-as évhez képest mintegy 50 %-ról 44 %-ra csökkent, ugyanez a szám 2015-2017-ben több mint 84 % volt.

A NAK falugazdász-hálózata több, mint 113 ezer kistermelő gazdálkodását segíti. A korábbi évek időjárási kockázatának növekedését látva gazdák kockázatkezelési tudatosságának fokozása a kamarának is kiemelt célja, hiszen a gazdálkodókon kívül családjuk és így a vidék jelentős szegmensének jövedelme is kiszámíthatóbbá válik.

Az MKR rendszer felülvizsgálatai során egyértelművé vált annak fejlesztési igénye. Ezt a célt szolgálja egyrészt a növénybiztosítások díjtámogatására rendelkezésre álló forrás 40%-os bővítése, amelyre 2020-ban már 7 milliárd forint áll a gazdák rendelkezésére.  A forrásemelés jogosságát igazolja, hogy a NAK-nál is egyre többen érdeklődnek a biztosítási védelem után, az idei évben már több mint 2 ezer gazdának nyújtott ilyen jellegű szolgáltatást a kamara.

Az MKR korábbi jelentős hiányossága volt, hogy csak a növénytermesztés időjárási kockázatait kezelte, de nem segítette például az árfolyamváltozás miatti jövedelemcsökkenést és nem nyújtott megoldást az állattenyésztés kockázataira sem.

A 2020. évi LII. törvény június 9-i elfogadásával a megalapozott krízisbiztosítási rendszer termelési ágtól függetlenül nyújt kompenzációs kifizetést minden mezőgazdasági termelőnek, amennyiben a tárgyévi jövedelme 30%-ot meghaladó mértékben eltér a megelőző évek átlagjövedelméhez képest. Tehát krízishelyzet miatti kompenzációra lehet jogosult a madárinfluenzától vagy afrikai sertéspestistől sújtott állattenyésztő vagy a piacát veszítő idénygyümölcs-termesztő gazdálkodó egyaránt.

IV. pillér

Az új törvényben fontos részlet a gazdálkodók számára, hogy a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelemben bejelentett terület legalább felére kiterjedően, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján számított üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően, az adott kárenyhítési évre vonatkozóan, nem köt az adott növénykultúrára jellemző, e törvény szerinti aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást. A módosítással a mezőgazdasági biztosítással kapcsolatos jellemző káresemények fel lettek sorolva.

Ezenkívül az Mkk. törvény kiegészítésével lefekteti a Mezőgazdasági Krízisbiztosítási Rendszer alapjait. Az állam a mezőgazdasági termelők időjárási és más kockázatok következtében kialakuló jövedelemingadozásainak mérséklése és a mezőgazdasági jövedelmek stabilizálása céljából mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert működtet. A krízisbiztosítási rendszerhez a mezőgazdasági termelő a csatlakozási kérelmének a krízisbiztosítási szervhez tárgyév február 28-áig történő benyújtásával, hároméves időtartamra önként csatlakozhat.

A krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő krízisbiztosítási hozzájárulást fizet, amelynek alapja a mezőgazdasági termelő által használt termőföld területe, illetve az átlagos állatállomány. A krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén krízisbiztosítási kompenzációra jogosult, ha

  • az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott jövedelemszámítási módszertan alapján megállapított mezőgazdasági jövedelme a tárgyévben 30%-ot meghaladó mértékben visszaesett a referenciajövedelméhez képest,
  • a krízisbiztosítási kompenzációs kérelmét az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott módon és határidőben benyújtotta,
  • a krízisbiztosítási hozzájárulást a 19/C. § (4) bekezdésében foglaltak alapján határidőben és maradéktalanul befizette, és
  • a mezőgazdasági tevékenységből származó bevételeket és költségeket elkülönítetten tartja nyilván a nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételektől és költségektől.

A krízisbiztosítási kompenzáció összege, amennyiben az Európai Unió kötelezően alkalmazandó jogi aktusa másként nem rendelkezik, legfeljebb a jövedelemcsökkenés 69,9%-a. A mezőgazdasági termelőnek a jövedelemcsökkenés meghatározása érdekében a krízisbiztosítási szerv részére adatot kell szolgáltatnia a tárgyévre és a tárgyévet megelőző évekre vonatkozó mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemadatairól, éves átlagos állatlétszám adatairól és a használatában lévő földterülete adatairól. (A 2020. évi LII. törvényről bővebben itt.)

A krízisbiztosítási rendszer részletes működését szabályozó végrehajtási rendeletek kidolgozása még folyamatban van, a rendszere indulása 2021-ben várható.

Szerzők: Füzesi Dániel, Mátyus Kornél (NAK)