MENÜ

Magyarországon a hústermelés felét a baromfiágazat adja

Agro Napló 2021.07.19.

Az itthon előállított hús 50 százalékát csirkéből, pulykából, kacsából, libából állítják elő – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára július közepén Budapesten a csirke-, pulyka-, kacsa- és libahús fogyasztását ösztönző, az Agrármarketing Centrum (AMC) az Agrárminisztérium (AM) és a Baromfi Termék Tanács (BTT) együttműködésével létrehozott promóciós kampány beharangozó sajtótájékoztatóján.

 

Feldman Zsolt hangsúlyozta: hazánk baromfihúsból jelenleg legalább 150 százalékban önellátóak. Hazánkban pillanatnyilag 2600 baromfitartó gazdaságot és több mint 100 feldolgozó vállalkozást tartanak számon. A magyar baromfihús nemcsak belföldön, hanem külföldön is népszerű – mondta az államtitkár -, amit az is mutat, hogy a harmadik legnagyobb exporttételét jelenti a hazai agráriumnak.

Megjegyezte ebben a meleg időben a könnyebben fogyasztható, egészséges ételek kerültek előtérbe. Ebben nagy szerepet játszik a baromfi, mivel gyakorlatilag minden magyar család étrendjében ott a baromfihús.

Éppen ezért a most kezdődő kampány célja, hogy a magyar fogyasztók figyelmét felhívja a baromfihús fogyasztására. Hozzátette: a fenntartható húsfogyasztás, az egészséges táplálkozás fogyasztói oldalról is fontos, a magyar állattenyésztés és mezőgazdaság képes és tud kiváló minőségben biztonságos és egészséges termékeket tenni az asztalra. A magyar baromfi ágazat is képes ezeket a hazai fogyasztók számára előállítani. Ennek alapján az államtitkár mindenkit bíztatott arra, hogy keresse és fogyassza ezeket a termékeket.

A sajtótájékoztatón elhangzott: a „Bárhol, bármikor, baromfi – főszerepben a grillszezon” mottóval elindított kampány első szakasza az szeretné előmozdítani, hogy a nyári hónapokban, a grillszezonban is gondoljanak a magyar emberek a baromfihúsra, mint grillezhető húsokra.

 

amc_baromfipromóció_kép-3

 

A grillezés most igazán népszerű, sőt az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött mind a technológiát, mind a fűszerezést tekintve. A fogyasztásösztönző kampányban a kitűnő minőségű baromfihúst és baromfitermékeket népszerűsítik, az egészségtudatos vásárlás és táplálkozás fontosságára hívják fel a fogyasztók figyelmét a baromfik sokszínűsége és változatossága mellett.

Az újságírók számára közzétett információk között az is szerepelt, hogy a hazai baromfiágazat a magyar állattenyésztés legnagyobb, folyamatosan fejlődő ágazata, jelentősége a hazai fogyasztók ellátása és az export szempontjából is kiemelkedő. Az ágazat kibocsátása 2020-ban 294,1 milliárd forint volt, ami a magyar mezőgazdaság kibocsátásának 10 százalékát tette ki. A hazai baromfiágazat európai szinten is kifejezetten sokszínű, gyakorlatilag minden faj és hasznosítási típus megtalálható benne.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője kiemelte: az AMC a múlt évhez hasonlóan az idén is folytatja a baromfihús fogyasztását ösztönző kampányát. Ebben az évben a grillezést helyezték fókuszba. A hazai baromfiágazat az agrár-élelmiszeripar egy bő évtizede tartó dinamikus fejlődésének az egyik motorja volt. Így a baromfiszektor mára Magyarországon termelési értékben számolva, a legnagyobb  kibocsátásra képes állattenyésztési ágazattá vált. Mindez azt jelenti, hogy a mintegy 700 ezer tonna hús előállítására képe ágazat termeléséből 400 ezer tonna itthon fogy el, míg 300 ezer tonna külföldön talál vevőre.

Jelezte továbbá, hogy a baromfiágazatot is megviselte az elmúlt másfél év – aminek több oka is volt, így például az idegenforgalom és a közétkeztetés visszaesése, valamint a madárinfluenzából adódó gondok. Ezért is döntött az AM, az AMC és a BTT a mostani kampány elindítása mellett.

Hozzáfűzte: a közös kerti sütögetés ugyanis összehozza a családot, barátokat, ami nagyszerű új élményeket teremt. A grillezés technológiája folyamatosan fejlődött az elmúlt évtizedekben a sütés technológiáját és a fűszerezést tekintve is.

A megfelelő élelmiszerbiztonsági szabályok mellett a csirke- és a pulykahús könnyen, változatosan és gyorsan elkészíthető, emellett érdemes kipróbálni a kacsa és a libahúst is. A kampány során szakmai és életmódmagazinokban, azok nyomtatott és online felületein receptes videókkal, hirdetésekkel és ismeretterjesztő cikkekkel, receptekkel, valamint rádiós és közterületi felületeken népszerűsítik a csirke-, pulyka-, kacsa- és libahús fogyasztását.

Ondré Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy a most elkezdődött kampány ősszel is folytatódik, más fókusszal mint a mostani. Ennek oka, hogy az ország és a szaktárca számára is kiemelt szektor a baromfiágazat, így azt az AMC is kiemelt területként kezeli.

 

amc_baromfipromóció-ondré-péter

 

Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója többek között arról beszélt, hogy a múlt évhez hasonlóan idén is együttműködnek a szaktárcával és az Agrármarketing Centrummal a baromfi termékeket népszerűsítő kampányban. Ennek mostani első fázisa a nyáron valósul meg, ami alapvetően a grill termékekre és a húsokra koncentrál.

Közölte: az ország legnagyobb termelési értékét produkáló állattenyésztési ágazata a baromfiágazat. Termékei rendkívül sokfélék, ami Európában is ritkaság. Főtermékeknek tekinthetők a csirke, pulyka, kacsa, liba darabolt és tovább feldolgozott termékei, de idetartozik az étkezési tojás, sőt a hízott máj is. Hízott libamájból hazánk a világ legnagyobb termelője – mondta a terméktanácsi vezető.

Hozzáfűzte: baromfihúsból hazai önellátottsági szint átlagosan idén mintegy 150–160 százalék között lehet – még nincs pontos becslés -, de ez a szint volt már Magyarországon 180 százalék is. Ennek alapján a baromfiágazat exportteljesítménye a második-harmadik helyen áll az agráriumban.

Beszélt arról is, hogy a BTT saját adatai alapján 2019-ben az egy személyre vetített baromfihús fogyasztás az Magyarországon 29,2 kilogramm volt, ebből 22,74 kilogramm volt a csirke, 2,97 kilogramm a pulyka, 2,35 kilogramm a kacsa és 0,88 kilogramm a liba.

A baromfihús-fogyasztás 2020-ban több, mint 4 kilogrammal, 33,46 kilogrammra emelkedett. Az elnök-igazgató úgy vélte: a növekedése azzal magyarázható, hogy a madárinfluenza kiviteli korlátozásokat jelentett a szektor számára, így az exportra szánt termékek egy jelentős részét a belföldön adták el. Jelezte azt is, hogy az ágazat több problémával is küld, ebből a legjelentősebbnek az irreálisan magas takarmány árakat tartotta Csorbai Attila, mivel az élőállat-nevelés költségének legnagyobb hányadát a takarmányköltségek teszik ki, a takarmányárak ugyanis az utóbbi időben 30-40 százalékkal emelkedtek.

A hazai termelésből származó baromfitermékek megfelelnek a világszinten legszigorúbb EU-s szabályozás – élelmiszerbiztonsági, állatjóléti ás fenntarthatósági – követelményeinek, így a fogyasztók változatos, jó minőségű és biztonságos választása lehet. Így jó szívvel ajánlhatók a hazai fogyasztóknak, vagyis: bárhol, bármikor, baromfi, most pedig főszerepben a grillszezon – húzta alá a BTT elnök-igazgatója.

Az Agro Napló kérdésére Csorbai Attila elmondta: az ágazat termelési értéke baromfihús esetében – ami alatt az élő állatszintű kibocsátást értik az ágazatban, a étkezési tojásnál pedig a fajlagos értékkel felszorzott értéket – mintegy 250 milliárd forint, a feldolgozott termékekkel együtt, amibe beletartozik a panírozott és a darabolt áruk is - becslések szerint - ennek a duplája. Hozzáfűzte még értékben az export és a belföldi fogyasztás aránya 50-50 százalék, mivel külföldön a drágább áruk aránya magasabb a hazainál.

Az AMC ügyvezetője pedig azt is felidézte, hogy  a belföldi fogyasztás és az export szerkezete jelentősen eltér egymástól. Az itthoni fogyasztás 80-85 százaléka, azaz meghatározó aránya a csirke, a fennmaradó hányad  a pulyka, kacsa és a liba. A kivitelbe ugyanakkor a csirke aránya kisebb a belföldinél, azaz 35-60 százalék körül mozog mozog és az export 40 százalékát adja a pulyka és a vízi szárnyasok.