Az orosz fűrészáru-exportőrök az első félévben 3,4 százalékkal, 13,4 millió köbméterre növelték külföldre irányuló szállítmányaikat. A Kommerszant híradása szerint a pozitív dinamikát a baráti országok keresletének 8 százalékos növekedése biztosította, amelyek hagyományosan is a fő vásárlók – értesült a közleményből az Agro Napló.

Az orosz fűrészáruexport 72 százaléka (9,6 millió köbméter) ide irányult. Kína, amely több mint 6,5 millió köbmétert vásárolt, a teljes kiszállítás mintegy felét adta. A második helyen Üzbegisztán végzett, több mint 976 000 köbméternyi termékkel. A vásárlások terén Szingapúr (650 000 köbméter) az egyik vezető ország, amely korábban még az első tíz importőr között sem szerepelt. Az orosz fatermékek exportja az elmúlt hat hónapban 10 százalékkal nőtt, főként a Kínába és Üzbegisztánba irányuló szállítmányoknak köszönhetően.

Ugyanakkor a barátságtalan országok, elsősorban az EU és az USA, közel 7 százalékkal, 3,8 millió köbméterre csökkentették a vásárlásaikat.

A növekedés azonban leáll

A piaci szereplők azonban úgy vélik, hogy a január-júniusi pozitív dinamika nem folytatódik 2022 hátralévő hónapjaiban, hanem nagy valószínűséggel romlani fog. Elsősorban azért, mert július 10-én hatályba léptek az orosz faanyag és főbb feldolgozott termékeinek behozatalára vonatkozó uniós szankciók.

A szankciók nem vonatkoznak az ülőbútorokra, az előre gyártott épületszerkezetekre, a metil-alkoholra, a cellulózra (kivéve a vegyi-mechanikai cellulózt) és a papírra (kivéve a nátronpapír). Ezenkívül az USA július végétől 35 százalékos vámot vet ki az orosz faanyag behozatalára, de ez nem érinti a rétegelt lemezt, a hengeres iparifát, az újságpapírt, a cellulóz- és higiéniai termékeket.

A Kommerszant iparági forrásaira hivatkozva megjegyzi, hogy a cégek a teljesítmény meredek romlására készülnek, mert bár eddig a barátságtalan országokba irányuló exportot logisztikai problémák nehezítették, de mégiscsak folyt. Ugyanakkor a statisztikákból ítélve az ellátási láncok gyors átépítésére és új partnerek keresésére kényszerülő faipari komplexum meg tudta oldani ezeket a feladatokat.

Arra is számítanak, hogy Irán, Törökország, Egyiptom és számos más közel-keleti és ázsiai ország kész logisztikai csomóponttá válni mind az orosz áruk harmadik országokba irányuló exportja, mind pedig a barátságtalan országokból Oroszországba irányuló import számára.

A WhatWood szerint Oroszország jelentős, kétszámjegyű százalékos csökkenésre számíthat az erdei termékek – rönk és egyéb hengeres iparifa, pellet, faforgács és rétegelt lemez – exportjában.

Az ügynökség szerint valószínűleg csökkenni fog a fakitermelés mennyisége, mivel a fafeldolgozó üzemek rönk iránti kereslete is csökken. A fűrészáru termelése és exportja is valószínűleg csökken, de kevésbé, mint a magasabb feldolgozottságú termékeké. A szakértők szerint azonban van remény arra, hogy az orosz cellulóz- és papírgyárak megtartják a 2021-es szint körüli cellulózgyártást.

(Forrás: Fatáj.hu)