MENÜ

Budapest ad otthont az idei Európai Precíziós Gazdálkodási Konferenciának

Agro Napló 2021.06.21.

A magyar fővárosban rendezik meg az idei – sorrendben a tizenharmadik – Európai Precíziós Gazdálkodási Konferenciát 26 ország 116 előadójának részvételével július 19-22. között – jelentette be Milics Gábor, a konferenciát szervező Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE) elnöke június közepén az eseményt beharangozó budapesti sajtótájékoztatón.

 

A rendezvényen Juhász Anikó, az Agrárminisztérium (AM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a digitalizáció a mezőgazdaság zöld átállásának kulcsa. Ezért a rendezvényt a lehető legjobbkor rendezik meg hazánkban, az ugyanis helybe hozza azt a világszínvonalú tudást, ami hatékonyan növelheti a júliusban megnyíló új, 100 milliárd forint keretösszegű, az agrárgazdaság precíziós átállását segítő pályázat sikerét.

A helyettes államtitkár felidézte: a mezőgazdaság egyik legkomolyabb kihívása a generációváltás, az európai és a hazai termelők több, mint egyharmada 65 év feletti életkorú. Mindez nem véletlen, hiszen a gazdálkodás komoly és hosszú távú elköteleződést igényel. Ezért a fiatalok számára csak akkor tudjuk vonzóvá tenni ezt a szakmát, ha a versenyképességünk fenntartása mellett járulunk hozzá a társadalmunk jólétéhez és a környezetünk megóvásához.

 

am_ecpa_konferencia_kép_1200

Fotó: Pelsőczy Csaba

 

Kiemelte: meg kell termelni a Föld lakosságának szükséges élelmiszert; emellett meg kell őrizni a környezetet és meg kell tudni élni az ott dolgozóknak a munkájukból, azaz a mezőgazdaságból. Ez óriási feladatot jelent mindenki számára, akik az ágazatban, vagy az ágazatért dolgoznak. A digitalizáció és ezen belül a precíziós gazdálkodás épp az, amire leginkább szükségünk van ennek a feladatnak a sikeres megoldásához – hívta fel a figyelmet, hozzáfűzve: a megfelelő tudással alkalmazott digitalizáció növeli a termelés hatékonyságát, miközben segít megóvni a környezetet, a teremtett világot és vonzóvá teszi az agrárágazatot a technológia-rajongó fiatal generáció számára is.

Ezért fogtunk össze öt évvel ezelőtt az informatikai szakmával és kezdtük el közösen kidolgozni Magyarország Digitális Agrárstratégiáját (DAS). Akkor még elsőként vágtunk bele Európában, ma már számos ország csatlakozott hozzánk” – jelezte a helyettes államtikár.

Elmondta: a DAS négy pilléren alapul: az ágazat digitális tudásának, felkészültségének növelésén; az innovációs lehetőségek bővítésén; a közigazgatás adatalapú fejlesztésén és végül, de sem utolsó sorban a termelői digitális átállás lehető legszélesebb körű támogatásán.

Arról is beszélt Juhász Anikó, hogy: a DAS nem készült el gyorsan, de a benne lefektetett célok és intézkedések időtálló sorvezetőként szolgálnak ma is a kormány, valamint a szakminisztérium nemzeti és az uniós támogatási és szabályozási programjainak kidolgozása során. Különösen az unió új közös agrárpolitika (KAP) horizontális célkitűzésének az Agrártudás és Innovációs Rendszer kidolgozásának során segíti a tervezői munkát.

Hangsúlyozta: de nem csak tervek vannak a DAS kapcsán, hiszen a tervek a megvalósítás nélkül csak álmok. Ezért minden területen elindultak az elképzelések a megvalósítás irányába. Elkészült például a Digitális Agrárakadémia első tananyagköre, amelynek ma már a felülvizsgálata és továbbfejlesztése zajlik. „Részt veszünk az Európai Digitális Innovációs Központok (Hub) uniós pályázatán és reméljük hamarosan már elfogadott programmal segíthetjük a termelőik innovációs aktivitását” – mondta a helyettes államtitkár.

Utalt arra is: hogy az idén elindult a magyar kifizető ügynökség Mobilgazda applikáció alkalmazása, amely minden hazai termelő számára egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a közvetlen támogatások igénylését, ellenőrzését és kifizetését. Továbbá a termelőik digitális átállásának irányába is óriási lépést tehetünk előre, hiszen a kormány által megemelt forráskeretnek köszönhetően 100 milliárd forintos új pályázatot hirdettek meg a Vidékfejlesztési Programban, a szántóföldi növénytermesztés és a kertészet digitális átállásának és precíziós fejlesztésének támogatására.

Lehetőség nyílik a traktorok, betakarítógépek, munkagépek, infokommunikációs eszközök beszerzésére, továbbá meglévő traktorok, munkagépek úgynevezett „felokosítására” is. A felhívás kiemelt figyelmet fordít a mezőgazdaság digitális átállásához szükséges szolgáltatások igénybevételének ösztönzésére. A beruházások költségeinek felét fedező, vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 250 millió forint lehet. Érdemi többletpontot ér az egyes környezeti szempontok érvényesítése, a szakképzettséggel rendelkező munkavállalók foglalkoztatása és a megfelelő színvonalon megírt üzemszintű digitális tervet magában foglaló üzleti terv benyújtása. A támogatási kérelmek benyújtására ez év július 26-tól lesz lehetőség. (A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu weboldalon ismerhetők meg.)

„Úgy vélem – mondta a helyettes államtitkár –, hogy az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia (ECPA) megszervezésének támogatása és Nagy István agrárminiszter fővédnöksége szimbolikus jelentőségű. A lehető legjobbkor érkezik hazánkba a precíziós gazdálkodással kapcsolatos nemzetközi tudás színe java. Ezért arra biztatok minden a mezőgazdaságban, vagy a mezőgazdaságért dolgozót, hogy vegyen részt, figyeljen és kérdezzen, legyen aktív és használja ki ezt a kivételes lehetőséget a tudásszerzésre a szóban forgó területen.

Hiszen ahogy a hazai fejlesztő innováció egyik legfontosabb alakja, Széchenyi István mondta: „nem termékeny lapály, hegyek, ásványok, éghajlat teszik a közerőt, hanem az ész, mely azokat józanon használni tudja.” – húzta alá Juhász Anikó.   

Bolyki Bence, a konferenciát szervező MPGE alelnöke az kiemelte, hogy a júliusi rendezvény egyike lesz a koronavírus-járvány csillapodását követő első nemzetközi konferenciáknak Budapesten. Ezért ehhez a helyzethez igazodva hibrid módon, párhuzamosan online és személyes jelenléttel rendezik meg.

Így a megvalósítás során párhuzamosan lesznek virtuális szekciók, kiállítás, továbbá a chat és a “one2one” virtuális találkozók lehetőségét is megteremtik a szervezők. Emellett a helyszínen - az aktuális biztonsági előírásoknak megfelelően - professzionális rendezvénytechnikával, az ország egyik legszínvonalasabb egyetemi infrastruktúrájával,  a személyes részvétel lehetősége is adott lesz, sőt, egy nagy méretű kiállítótér szintén rendelkezésre áll.

A négynapos rendezvényen 26 ország 116 szakértője tart előadást, a mintegy 300 fős közönséget elsősorban a precíziós gazdálkodás és az agrár-digitalizáció hazai és nemzetközi tudományos és gyakorlati szakemberei, diákok, valamint a szakmai partnerszervezetek képviselői alkotják majd. A rendezvény helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Campusa lesz, a rendezvény hivatalos nyelve pedig az angol. Az eseményre elsősorban kutatókat várnak, de a gazdálkodók részvételére is számítanak, főként azokéra, akik folyamatosan kívánnak fejleszteni ezen a területen  - mondta az  MPGE alelnöke.

Milics Gábor, az MPGE elnöke többek között arról beszélt, hogy a konferencia három tudományos napját az ország egyik legszínvonalasabb egyetemi struktúrájával és nagyméretű kiállítótérrel rendelkező Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campus Oktatási Központjában tarják meg, a közbeeső szakmai napra a baracskai KEVE Zrt. területén, valamint az MTA Agrártudományi Központ és a Marton Genetics martonvásári székhelyein kerül sor.

 

milics gáborimg_20171026_084920

Milics Gábor

 

„Tavaly elmaradt az Egyesült Államokba tervezett Nemzetközi Precíziós Gazdálkodási Konferencia, így idén Európán kívülről is fokozott érdeklődést tapasztalunk a rendezvényünk iránt” – tette hozzá az egyesület elnöke.

Kitért arra is: a környezetvédelmi és klímapolitikai célok megvalósítása érdekében a mezőgazdaságban kiemelt fontosságú a korszerű digitális technológiák gazdálkodókkal történő megismertetése, illetve azok gyakorlatban történő sikeres alkalmazása.

Ez a hazánkban megrendezett nemzetközi tudományos konferencia láthatóvá teszi a téma nemzetközi szereplői számára a magyarországi eredményeket, és egyúttal lehetőséget biztosít a magyar termelők, mezőgazdasági vállalatok, szakemberek és a magyar agráregyetemi oktatók és a hallgatók számára is, hogy a precíziós gazdaság nemzetközi aktualitásait és legjobb nemzetközi gyakorlatait megismerhessék.

A rendezvény résztvevői a precíziós mezőgazdaság és agrár-digitalizáció tudományos életének kutatói a világ minden tájáról. „Szándékaink szerint a nemzetközi tudományos esemény mellé szervezünk olyan párhuzamos programot is, ahol a gyakorlat és a hazai kutatás széles képviselete is megjelenik” - közölte az MPGE elnöke, hozzátette: az idei PREGA is része lesz a nemzetközi rendezvénynek.

Az eseményen 6 szekcióban  26 témakörben vitatják meg a résztvevők a szakmai aktualitásokat. Így többek között szó lesz a konferencián a precíziós gazdálkodásról a (szántóföldi) növénytermesztésben; a precíziós kertészetről és a precíziós szőlészetről; a precíziós növényvédelemről; a szenzoros és távérzékelt adatok gyűjtéséről a talajról és a növényekről; az UAV-k, azaz a drónok alkalmazásáról; az okos meteorológiai állomásokról a precíziós gazdálkodásban; a hozamtérképezésről; a helyspecifikus nitrogén-, mész- és vetőmag-menedzsmentről; a növényborítottság- és terményminőség-becslésről; a drén-optimalizációról és precíziós öntözésről; a geostatisztikáról, a térképezésről és a téradat-elemzésről  a wireless szenzorhálózatokról, az IoT-król; a robotikáról és az automatizációról; a szoftveres megoldások és mobil applikációk alkalmazásáról a precíziós gazdálkodásban; a döntéshozatal és a döntéstámogatás kérdésköréről a precíziós gazdálkodásban; az adathalászatról a precíziós gazdálkodásban; a precíziós gazdálkodás ökonómiájáról, valamint a kisgazdaságok lehetőségeiről is a precíziós gazdálkodásban – tájékoztatott a  az MPGE elnöke.

Hozzáfűzte: a rendezvényről Precision Agriculture '21 címmel egy átfogó ismertető jelenik majd meg, ami a konferencián elhangzó tudományos előadások összefoglaló kiadványa lesz. A kötetnek nemezközi rangot ad, hogy a kötet felelős szerkesztője  Dr. John V. Stafford, kiadója pedig a Wageningen Academic Publishers lesz, terjedelme meghaladja 940 oldalt.

Kauser Jakab precíziós szakmérnök, a konferencia szakmai napjának szervezője a szakmai nap részleteiről adott tájékoztatást. Az üzemszerűen alkalmazott precíziós gazdálkodás gyakorlatát az alábbi állomásokon ismerhetik meg a résztvevők: a talaj helyspecifikus tulajdonságainak bemutatása, a változtatható dózisú vetéstechnológia alkalmazása, a helyspecifikus tápanyagpótlás, illetve a növényvédelem helyspecifikus megvalósításai (bemutatva a legmodernebb szenzorálási és távérzékelési megoldásokat). Emellett a gyakorlati napon szó esik majd az agrárdigitalizáció vállalatirányítási rendszerekbe ágyazásáról és post harvest megoldásokról is.     

A szervezők a konferencia sajtóanyagában háttér-információt tettek közzé az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferenciaról (ECPA), eszerint az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia célja a mezőgazdaságban alkalmazott legkorszerűbb digitális technológiák és gyakorlatok bemutatása a témával foglalkozó kutatók, oktatók és gazdálkodók számára. A konferenciát kétévenként rendezik meg, az első alkalomra 1997-ben került sor a egyesült királyságbeli Warwickban. Számos Európai országot követően a 13. konferencia szervezési jogát Budapest nyerte el a rendezvényt szervező Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE) jelentkezése nyomán.

A konferenciasorozat ötletadója Dr. John V. Stafford, aki a konferenciasorozat fenntartása mellett főszerkesztője a szakma egyik legjelentősebb nemzetközi szakfolyóiratának, a Precision Agriculture-nek.