MENÜ

Átalakítják a magyar agrár-felsőoktatást

Agro Napló 2020.06.08.

A magyar agrár-felsőoktatás a képzési helyek, a képzések szintjei és a szakok számát tekintve is rendkívül szétaprózódott – mondta, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója az M1 aktuális csatornán hírfolyamában június elején.

 

Gyuricza Csaba a műsorban mondta: a kormány új és modern agrár-felsőoktatást szeretne létrehozni és ennek a folyamatnak az első lépeseként létrejön majd egy központi agráregyetem.

A főigazgató kiemelte: míg Magyarországon 11 egyetemen és 17 képzőhelyen folyik agrár-felsőoktatás, más hasonló méretű európai országokban – például Hollandiában vagy Ausztriában – egy, legfeljebb két agrár-felsőoktatási intézmény van. Országonként egy intézménybe koncentrálják a tudást, a forrásokat, és az ebből fakadó innovációs és kutatási eredményeket, ami a termék-kibocsátásban és a mezőgazdaság versenyképességében mérhető.

A Magyarországnál négyszer nagyobb Lengyelországban is csak kilenc agráregyetem van – foglalta össze Gyuricza Csaba szavait az MTI. Nagy gond az is, hogy a magyar agrár-felsőoktatási intézmények még nem reagálják le a valós piaci igényeket – húzta alá a főigazgató.

Létrejön a nagy agráregyetem

Megjelentek a Magyar Közlönyben az egyetemi modellváltásról rendelkező törvények. Hat egyetem idén nyártól alapítványi fenntartásban folytatja munkáját, emellett az intézményhálózat megújításának részeként több kart összevonnak, elsősorban az agrárterületen. Augusztus 1-jétől az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa és a Pannon Egyetem Georgikon Kara beolvad a Szent István Egyetem szervezetébe. Ezt követően a teljes Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem egy szervezetben működik tovább, ezzel párhuzamosan a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara az Óbudai Egyetem részévé válik. A változások révén a Szent István Egyetem országos agrár tudásközponttá válhat.

Az összevonásokról Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatási államtitkára a Magyar Nemzetnek elmondta: tervezettebb és szervezettebb felsőoktatási rendszert szeretnének létrehozni, amely a hosszú távú gazdasági és társadalmi célokkal is összhangban áll. A tervek szerint valódi versenyhelyzet és minőségjavulás várható, a kisebb intézmények működése pedig stabilizálódik.

– A Szent István Egyetem és a Kaposvári Egyetem összeolvadásával a magyar agrárfelsőoktatás új fejlődési pályára állhat. A magyar agráregyetem 2030-ra bekerülhet a világ száz legjobb agrártudományi egyeteme közé, ezzel növelve a magyar agrárgazdaság, az agrárképzések és -kutatás nemzetközi elismertségét, beágyazottságát – emelte ki Bódis József. Az államtitkár szerint a kormány egy erős tudásközpontokra épülő intézményrendszert hoz létre, amely egységes elvek alapján szolgálja ki a magyar agrár felsőoktatást, ezért az integrált nagy intézmény része lesz a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ is.

A minőség javítása érdekében a képzések tartalma és az infrastruktúra is jelentősen megújul.

– A nagy agráregyetem létrejöttétől többek közt azt várjuk, hogy nagymértékű javulás álljon be az agrár szakemberek képzettségi szintjében, értem ezalatt például a digitális és technológiai, gazdasági és jogi tudást, a gyakorlati felkészültséget, az innovációs és vállalkozói szemléletet is. Fontos továbbá, hogy a területen diplomát szerző fiatalok száma elérje az iparág számára releváns és szükséges mennyiséget, ezért a kritikus területeken növelni kell a hallgatói létszámot. Ezek közé tartozik például az élelmiszeripar, vízgazdálkodás, gazdasági agrármérnök, mezőgazdasági gépészmérnök, takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnök, vagy az agrár digitalizáció szak – magyarázta az államtitkár. Fellendülnek a kutatások is: megerősítik a kutatói kapacitásokat, fejlesztik a technológiákat, továbbá célként tűzték ki azt is, hogy a szakemberek a jelenleginél több nemzetközi projektben vegyenek részt.

Várhatóan egységesítik a képzések tartalmát, annak érdekében, hogy a pályakezdő fiatalok azonos minőségű tudással rendelkezzenek, ezzel megkönnyítve a diplomázók integrálását és továbbképzését.

– Motivált és aktív oktatói és kutatói gárdára van szükség, hiszen ők tehetnek a legtöbbet az agráriummal kapcsolatos szemléletformálás érdekében. Szeretnénk, ha az egyetemi oktatók korszerű tudást, innovatív, vállalkozói szemléletet adnának át a hallgatóiknak, sok-sok gyakorlattal, és a projekt alapú munkavégzés terjesztésével mutatnának irányt a jövő szakembereinek. Mindezt jelentős infrastrukturális fejlesztésekkel is meg fogjuk támogatni – hangsúlyozta Bódis József, aki kitért arra is, hogy szakok nem szűnnek meg, a jelenlegi képzési portfólióját mind a Szent István Egyetem, mind pedig a Kaposvári Egyetem megtartja, vagyis a korábban elindított vagy meghirdetett képzések szeptembertől az új Szent István Egyetemen is folytatódnak.