MENÜ

Április 30: Egy nap a méhekért

2016.05.02.

Április 30-a a Méhek Napja Magyarországon. A méhek és más virágbeporzó rovarok megóvása többek között azért fontos, mert az ökoszisztéma nélkülözhetetlen láncszemei.

A méhek és az ember kapcsolata évezredes: egy spanyolországi sziklarajzokon felfedezett, mézgyűjtésre utaló ábra körülbelül 20 ezer évvel korábban készülhetett. Ahogy Kiszely István Őseink mesterségei című könyvében írta, a méz a kőkorszak óta nemcsak édesítőszer, hanem különleges kultikus jelentőséggel is bír. Esküvői ünnepségeken, temetéseknél, varázslásoknál tartósító- és fertőtlenítőszerként egyaránt használták, és a méz fontos gyógyszer-alapanyag is volt. Hippokrátész mézzel is gyógyított. A méh a szorgalmat, a háziasságot, a takarékosságot, a jótékonyságot, a bátorságot, a kitartást, az éberséget és az ügyességet jelképezte. A rómaiak mézbort, a kelták a mézsört készítették. Belső-Ázsiában, a Stein Aurél által feltárt asztanai temető egyik aknasírjának falfestményén méhkaptár és méhek láthatóak. Az ótörök nyelvben a méhet ,,meh”-nek, a mézet „mer”-nek nevezik.

A méhészet őseink kialakulásának helyén és idején Eurázsiában rég elterjedt foglalkozási ág volt, a méh és a méz szavak egyaránt megvannak a kínai és a török nyelvekben. Kínai évkönyvek szerint a kínaiak négyezer éve méhészkednek, de a Kárpát-medencében a honfoglalás előtt is ismert mesterség volt. A honfoglalás után a keresztény hit elterjedésével egyre nagyobb szükség lett a méhviaszból készített gyertyára, így írásos emlékünk a méhészetről már Szent István korából származik. 1019-ben Szent István a zalavári adományozólevelében meghagyja, hogy az apátságot méhészetében senki se háborgathassa és az apátságnak évenként tizenkét font méhviasz jár. A méhészettel együtt járt a mézsör, a mézbor és a mézeskalács-készítés. Az ételeknek mézzel édesítése egész Eurázsiában az őskortól szinte napjainkig megmaradt.

Méhek Napja

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület azért választotta április 30-át a „Méhek Napjának”, mert ez idő tájt teljesedik ki az élet a kaptárban, népesedik a méhcsalád. Az erdők, a mezők és a gyümölcsök virágdíszben pompáznak, és a méhek a kinyílt virágokat szorgalmasan látogatják, gyűjtik a kenyerüket, a virágport és hordják a frissen termelt nektárt. Magyarországon körülbelül 16 féle mézet lehet termelni. A legismertebbek és a legkeresettebbek az akác- és virágméz, viszont háttérbe szorulnak a hárs-, a repce-, a napraforgó-, a selyemkóró- és az aranyvessző-mézek.

Mint a Méhészet című lap egy korábbi elemzésében írta, a mézelő méh jelentős szerepet játszik mind a szabad természetben, mind pedig a mezőgazdaságban. A kultúrnövények beporzásával hozzájárul a termés mennyiségének növekedéséhez. A méhek legalább negyven kultúrnövény-faj beporzását végzik, és a többi rovarral ellentétben nem csak a növények nektárját, hanem a virágporát is gyűjtik. A növényvédő szerek fokozott használata jelenősen csökkentette számos, a beporzásban szerepet játszó vad méhfaj és egyéb rovarok számát, az intenzív mezőgazdasági tevékenységek pedig csökkentették az elterjedési területüket. A vadon élő rovarfajokkal ellentétben a mézelő méhet jobban meg lehet óvni a növényvédő szerek károsító hatásától, például úgy, hogy a vegyszerek hatásideje alatt a méheket elzárva tartják, vagy elszállítják őket távolabbi, nem kezelt területekre. Ezért az utóbbi időben a mézelő méh fokozott szerepet tölt be a vadon élő növényfajok diverzitásának fenntartásában is. A méhek szerepe nem csak a növények beporzásában jelentős. Számos olyan anyagot is gyűjtenek vagy termelnek, amelyeket az emberiség ősidők óta fogyaszt vagy alkalmaz. A mézelő méhek évszázadokra visszamenő szelektív tenyésztése azt eredményezte, hogy sokkal több mézet állítanak elő, mint amennyire a méhcsaládnak szüksége van. A felesleget a méhészek gyűjtik össze, majd lesz belőle élelmiszer vagy alapanyag.

A méhek és más virágbeporzó rovarok az ökoszisztéma nélkülözhetetlen láncszemei. Élelmiszereink egyharmada függ a virágbeporzók tevékenységétől. A virágbeporzók eltűnése élelmiszer-termelési katasztrófát jelentene. Hogyan történne a termények virágbeporzása? A kézi beporzás munkaigényes, lassú és drága. A méhek munkájának gazdasági értékét világszerte évi 265 milliárd euróra becsülik.

Forrás: NAK