Az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel együtt szervezett kiállításon Nagy István kiemelte: jelenleg a közös uniós mezőgazdasági politika költségvetéséből mindössze 1 ezrelék jut a méhészeti szektor támogatására, „ez sem azt mutatja, hogy az EU számára fontos lenne az ágazat.” Hangsúlyozta: minél előbb be kell vezetni a méhcsaládalapú közvetlen támogatást – értesült a közleményből az Agro Napló.

A miniszter beszédében rámutatott arra, hogy a magyar méz a harmadik országokban termelt mézekkel versenyez. Az EU több piactorzító lépése következtében a mézpiac igen kedvezőtlen az unió termelői, benne a magyar termelők számára. Mint mondta, uniós vizsgálatok is kimutatták, hogy a hamisított méz leggyakrabban Kínából származik, azonban az EU nem lép fel szankciókkal, így a hamis méz továbbra is forgalomban van.

Hidvéghi Balázs ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU piacait elöntötte az olcsó kínai szirupos méz. Ebből a kémiai úton előállított hamis mézből tavaly 67 ezer tonna érkezett az EU-ba, ahol az európai termelői ár feléért értékesítették, ami csődközeli helyzetbe sodorta a gazdákat.

A képviselő szerint olyan jogszabályi hátteret kell teremteni, amely figyelembe veszi a magyar és az európai méhészek érdekeit és védi a fogyasztókat.

Hozzátette: az uniós polgárokat arra kell ösztönözni, hogy ne az olcsó, silány minőségű mézet vásárolják, hanem a hazait, azt is lehetőleg kistermelőktől. Mindehhez elengedhetetlen a megfelelő mézcímkézés, fontos, hogy a túlságosan általános jelölés helyett a címkéken feltüntessék: a méz pontosan melyik országból származik és milyen összetételű.

Hidvéghi Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország Európa egyik vezető méztermelő országa és a magyar emberek továbbra is a jó minőségű, hazai mézet részesítik előnyben.

Emlékeztett arra is, hogy Erdős Norbert, korábbi európai parlamenti képviselő nevéhez fűződik az Európai Unió méhészeti ágazatának kilátásairól és kihívásairól szóló jelentés, amelyet óriási többséggel fogadott el az Európai Parlament. „Az Erdős-jelentés kiemelt figyelmet fordított a harmadik országokból érkező hamisított méz elleni küzdelemre, a méz címkézésére, a méhészeket segítő uniós támogatások növelésére, illetve a méhekre valóban veszélyes növényvédőszer-hatóanyagok betiltására” – hangsúlyozta.

(Forrás: MTI)