Nagy István a miniszteri meghallgatáson hangsúlyozta – foglalta össze az MTI a tárcavezető összegzését –, hogy a koronavíruson túl az afrikai sertéspestis, valamint a madárinfluenza is nehezítette az ágazat helyzetét. Az elmúlt időszak egyik legfontosabb eredményének éppen ezért a betegségekkel szembeni sikeres védekezést tekinti. A gazdák korábban nem látott kihívásokkal szembesültek, ám a belföldi élelmiszer-ellátás soha nem került veszélybe - tette hozzá.

Az idei változások közül kiemelte az őstermelőkre és a családi gazdaságokra vonatkozó új szabályozást. Az agrártárca irányítója a legfontosabb eredménynek azt tekinti, hogy 410 ezer őstermelő szja-terhelése csökkent, egyszerűbb és korszerűbb rendszer váltotta fel a korábbit. Régóta húzódó problémát sikerült orvosolni idén a földeken fennmaradt osztatlan közös tulajdon felszámolásával, a részarányjogosultak kártalanításával is – tette hozzá.

Nagy István a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program kapcsán a megemelt nemzeti társfinanszírozás jelentőségét hangsúlyozta. A kormány – megfogalmazása szerint – elkötelezett a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar, a vidéki térségek és közösségek megerősítése mellett, és ehhez "történelmi mértékű" fejlesztési lehetőségeket biztosít: a következő 7 évben 4265 milliárd forintot fordít mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztésekre.

Véleménye szerint az első körben meghirdetett idei pályázatok sikeresek voltak. Az egyszerű kiírásnak és a gyors bírálatnak köszönhetően az igénylők rövid időn belül  hozzájuthatnak a támogatásokhoz, amelyek növelik az ágazat hozzáadott értékének arányát, javítják a hatékonyságot, és ezzel együtt a magyar élelmiszer-termelés esélyeit a nemzetközi versenyben – mutatott rá.

Ismertette: az idén már több mint ezermilliárd forint értékű pályázat jelent meg, a korábbiak pedig százmilliárdos nagyságrendben egészültek ki.

Az idei pályázatok közül felhívta a figyelmet a kertészeti üzemek, állattartó telepek, az élelmiszeripari üzemek támogatását, a mezőgazdasági technológiaváltás, valamint az ökológiai gazdálkodás ösztönzését. Az október elejét megelőző egy év során majdnem 850 milliárd forint agrártámogatást fizetett ki a Magyar Államkincstár (MÁK).

Elmondta: az uniós jogalkotás elhúzódása miatt idén és jövőre átmeneti időszak van az uniós támogatásokban, de a kifizetéseket már az új költségvetési keret biztosítja. 2023-tól a közvetlen támogatások csaknem 3200 milliárd forintot, a vidékfejlesztési támogatások fennmaradó része várhatóan 2730 milliárd forintot jelenthetnek majd – tette hozzá.

A tárcavezető a KAP (az EU közös agrárpolitikája) stratégiai terv készítéséhez kapcsolódóan a széles körű társadalmi egyeztetések folytatását ígérte.

A hosszabb távú célokról szólva Nagy István megerősítette, hogy 2024-re az öntözhető területek nagysága Magyarországon mintegy 300 ezer hektárra nőhet. Fontos kihívásnak nevezte továbbá a nemzedékváltást, ezért az egyik legjelentősebb feladatnak a gazdaságátadás szabályainak kidolgozását tekinti. Ezen belül elsőként az adminisztrációs terhek csökkentése várható.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a válság hatásai, így  többek között az energiaárak növekedése és számos alapanyag drágulása a mezőgazdaság számára is gondot jelent. Sajnálatosnak nevezte, hogy Brüsszel csökkentés helyett inkább növeli az energiaárakat, de hozzátette, hogy a magyar kormány minden lehetséges eszközzel ellensúlyozza az áremelkedéseket, az agrárpolitikai intézkedések pedig az időjárási szélsőségek elleni védekezést is támogatják.