2011 júniusában az Egyesült Államok környezetvédelmi hivatala (US EPA) újraértékelte a klórpirifoszra vonatkozó toxikológiai vizsgálatok eredményeit. Az értékelés eredményeként új toxikológiai referenciaértékeket határoztak meg.
Az Európai Bizottság 2012-ben felszólította a klórpirifosz hatóanyag gyártóit, hogy késedelem nélkül nyújtsák be azokat a vizsgálatokat, amelyeket a hatóanyag pozitív listára történő felvétele után végeztek. A vizsgálatok teljes körű értékelése után a Növényekkel, Állatokkal, Élelmiszerrel és Takarmánnyal foglalkozó Állandó Bizottság (SCOPAFF) 2015 májusában a hatóanyagra vonatkozó új toxikológiai referencia értékeket fogadott el.
- megengedhető napi bevitel (ADI): ADI=0,001 mg/ttkg
- akut referecia dózis (ARfD): ARfD= 0,005 mg/ttkg (korábban ARfD = 0,1 mg/kg)
- felhasználókat érintő elfogadható expozíciós szint (AOEL): AOEL= 0,001 mg/ttkg
Tekintettel az alacsonyabb referencia értékekre, új fogyasztó kockázatbecslés vált szükségessé, amit az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2015 júniusában publikált (EFSA Journal 2015;13(6):4142).
A kockázatbecslés eredményeként számos növénykultúra esetében az EFSA akut fogyasztó kockázatot azonosított, ezért szükségessé vált a felsorolt kultúrákban a szermaradék határértékek csökkentése. Az új szermaradék határértékek hivatalos publikálása az elkövetkező hetekben várható.
A magyar engedélyező hatóság ezzel összefüggésben 2015 decemberében módosította egyes klórpirifosz tartalmú készítmények (ALLIGATOR, CYREN EC, PYCLOREX NEO, DURSBAN 480 EC, DURSBAN DELTA CS, KENTAUR 5 G, NURELLE-D, PYRIFOSZ 25 CS, PYRINEX 25 CS és PYRINEX 48 EC) engedélyokiratait.
| Számos felhasználás visszavonásra került, így a fent felsorolt készítményeket az idei évtől tilos használni az alábbi kultúrákban. - alma - körte - csemegeszőlő - paradicsom, paprika - fejes káposzta |
Emellett meg kell jegyezni, hogy a klórpirifosz tartalmú készítmények felhasználása csak abban az esetben jelent elfogadható kockázatot az azokat felhasználók számára, amennyiben meghatározott személyi védőfelszerelést viselnek. A felhasználókat érintő kockázatok meghatározását általában a tagállamok saját hatáskörben vizsgálják, de jelen esetben uniós szintű döntés is várható a közeljövőben. Ebből adódóan további, klórpirifoszt tartalmazó készítmények felhasználásának korlátozása is várható.
A klórpirifosz hatóanyag felhasználása 2010 óta több mint háromszorosára nőtt Magyarországon. A monitoring vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a hatóanyag szermaradékai kezeletlen területről származó növényi eredetű mintában is előfordulhatnak.
A klórpirifosz hatóanyag jóváhagyásának uniós szintű megújítása jelenleg folyamatban van. A jóváhagyási folyamathoz beadott dokumentáció értékelése, figyelembe véve a szigorodott követelményrendszert, szintén számos korlátozást eredményezhet elsősorban környezet-toxikológiai területen. Az esetleges további korlátozásokra mind a készítmény gyártóinak, mind a hatóságnak fel kell készülnie. Egyik oldalról új növényvédelmi technológia kidolgozása, másik oldalról a fokozott ellenőrzések bevezetése eredményezheti a 1107/2009/EK rendeletben lefektetett alapvető célok (vagyis az emberek és állatok egészségének, mind a környezetnek a magas szintű védelme és egyidejűleg a mezőgazdasági termelés biztosítása) betartását.
A fentiek miatt a hatóság a jövőben fokozott figyelmet kíván szentelni a klórpirifosz engedélyezési és felhasználási kérdéseire, valamint szigorúan ellenőrzi a szabályok maradéktalan betartását.
Forrás: NÉBIH
